Fotó: Volodimir Zelenszkij/Facebook
Ukrajna 2024-ben nemcsak védekezik az országot támadó orosz hadsereg ellen, hanem új ellentámadást is készít elő – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a FoxNews amerikai hírtelevíziónak az ukrajnai frontvonal közelében adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál pénteken szemlézett.
2024. február 23., 22:102024. február 23., 22:10
Zelenszkij megjegyezte, hogy egy olyan országgal, mint Oroszország, még a védekezés is nagy feladat és kihívás. Arra reagálva, hogy a Nyugat tavaly hatékonyabb ellentámadásra számított, az elnök hangsúlyozta: az ellentámadás során a katonák életére is gondolni kell.
– jelezte. Hozzátette, hogy egyaránt fontos a déli és a keleti országrész védelme, utóbbiban szavai szerint több mint kétszázezer orosz katona tartózkodik.
„Természetesen új ellentámadást, új hadműveletet készítünk elő, ami még sok mindentől függ” – emelte ki.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az előző ellentámadás sikeresebb lett volna-e, ha Ukrajna időben megkapta volna a szükséges fegyvereket, Zelenszkij kijelentette: a múltról beszélni nem érdemes.
Megerősítette ugyanakkor, hogy Ukrajnának nagy szüksége van Patriot rendszerekre légtere védelmében, és nagy, legalább 300 kilométer hatótávolságú fegyverekre, amelyekről Kijev jelenleg tárgyal partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal. Az elnök szerint most nem kiegyenlítettek az erőviszonyok a harctéren.
Zelenszkij kiemelte, hogy Ukrajna számára fontos, hogy az amerikai kongresszus támogassa az országának nyújtandó további katonai segítséget.
„Túlélnek-e az ukránok a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen igen, de nem mindannyian. Még nem tudjuk, milyen ára lenne ennek Ukrajna számára, és azt, hogy a világ készen áll-e erre. Ez mindenki számára tragédia volna, nem csak az ukránoknak” – fogalmazott az államfő.
– szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy kibékülne-e azzal, hogy Ukrajna területének 20 százaléka Oroszország ellenőrzése alatt maradjon, viszont a szuverén terület 80 százaléka a NATO és az EU tagja lenne, az elnök megjegyezte, hogy a médiában hangzottak el ilyen felvetések, de hivatalosan nem.
„Jól ismerjük az Oroszországgal fennálló kapcsolataink alakulását. Volt egy befagyott konfliktusunk, az elején elfoglalták Krímet és a Donbászt, majd voltak dokumentumaink: a minszki megállapodás, a normandiai formátum Németországgal, Franciaországgal és Oroszországgal. Történtek fogolycserék, voltak tűzszüneti megállapodások, vagyis olyasmik, amiket most sok ország követel tőlünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Itt azonban nem csak területekről van szó, hanem a biztonságunkról is. Putyin addig nem áll le, amíg nem veszít ebben a háborúban” – fejtette ki, leszögezve, hogy Ukrajnának egyetlen négyzetméter sem kell egy másik ország területéből.
Hangsúlyozta: Ukrajnától ne követeljen senki újabb meddő minszki megállapodást, és nincs szükségük új befagyott konfliktusra sem.
Szerinte ha a dokumentumról megállapodnak, és Ukrajna pozíciója erős lesz, akkor tárgyalásos úton véget lehet vetni a háborúnak. Ismételten hangsúlyozta, hogy a háború diplomáciai befejezése csakis az ukrán béketerv alapján lehetséges, amely előírja az összes, Oroszország által megszállt ukrán terület felszabadítását.
Zelenszkij kijelentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnök nem tudja 24 órán belül befejezni az Ukrajna elleni orosz háborút – mint ahogy korábban állította –, és ismét megkérte arra, hogy látogasson el a frontvonalra, nézze meg a saját szemével, és utána fejtse ki elképzeléseit a rendezésről.
Az elnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az orosz fegyveres erők vesztesége az ötszöröse az ukrán hadseregének, számokat azokban nem közölt. Valerij Zaluzsnij főparancsnok és az ukrán hadvezetés több tagjának leváltását kommentálva, megismételte, hogy frissítésre, átalakításra és irányváltásra volt szükség a fegyveres erőknél.
„Technológiailag fejlettebbeknek, kevésbé bürokratikusoknak és gyorsabbaknak kell lennünk. Az idő esetünkben nemcsak pénz, hanem emberek élete is” – mutatott rá az ukrán elnök.
„Ha Ukrajna adminisztrációjának vezetője kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába” – jelentette ki szerdán Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlnél akkreditált újságírók csoportjának nyilatkozva.
Az Euronews ellenőrző csoportja számos olyan online fiókot azonosított, amelyek alaptalan állításokat közöltek Maia Sandu moldovai elnök kormányáról.
Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
szóljon hozzá!