Módosítás. Zelenszkij a brit, a francia és a német vezetővel átírta az amerikai békejavaslatot
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
2025. december 09., 08:312025. december 09., 08:31
Zelenszkij ukrán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy
Mindemellett újfent határozottan kizárta a területek átadását Oroszországnak. „A törvény szerint ehhez nincs jogunk – sem az ukrán törvények, sem az alkotmányunk, sem a nemzetközi jog szerint, ha őszinték vagyunk” – hangoztatta.
– közölte.
Elmondása szerint az Egyesült Államok megpróbál kompromisszumot elérni ebben a kérdésben, de továbbra is „komoly problémák vannak és még nem találtak kompromisszumot” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij bejelentette azt is, hogy – a hétfői brit-ukrán-német-francia csúcstalálkozó után – kedden Olaszországba utazik, hogy találkozzon Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel.
A Downing Streeten tartott megbeszélésen Keir Starmer brit miniszterelnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő vett részt.
A hétfő este véget ért egyeztetésről a brit kormányfő hivatala nem adott ki részletes tájékoztatást, de a találkozó bevezető, sajtónyilvános részében Starmer kijelentette:
és ha létrejön a tűzszünet, annak tartósnak és igazságosnak kell lennie.
A munkáspárti brit kormányfő megfogalmazása szerint ezért is igen fontos annak az alapelvnek a folyamatos és ismételt hangoztatása, hogy az Ukrajnát érintő ügyekről Ukrajnát illeti meg a döntés joga.
Válaszában Zelenszkij hangsúlyozta az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna egységének fontosságát a béke megteremtéséről folyó tárgyalásokon.
Az ukrán elnök szerint ez azért is fontos, mert „vannak ügyek, amelyeket nem tudunk az amerikaiak nélkül megoldani, és vannak olyan kérdések is, amelyeket nem tudunk Európa nélkül rendezni”.
Merz nem részletezte, hogy az amerikai kormány kezdeményezéseinek mely részeivel szemben vannak fenntartásai, de hangsúlyozta, hogy ezekről is tárgyalni kell, „és ezért vagyunk most itt”.
Hozzátette:
de addig is folytatják Ukrajna erőteljes támogatását, mivel „Ukrajna sorsa Európa sorsa is egyben”.
Emmanuel Macron francia elnök a Downing Streeten tartott négyes csúcson úgy fogalmazott, hogy az európai szövetségeseknek „számos kártya van a kezükben”.
Hozzátette: Ukrajna ellenállást tanúsít az orosz invázióval szemben, az orosz gazdaság viszont már kezdi megszenvedni a legutóbbi európai és amerikai szankciók hatásait.
Nagykövet: Trump mtudja, hogyan gyakoroljon nyomást az oroszokra és az ukránokra
Donald Trump amerikai elnök „tudja, hogyan kell nyomást gyakorolni” Oroszországra és Ukrajnára a békemegállapodás megkötése érdekében – nyilatkozta Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a Fox Newsnak adott, hétfőn közzétett interjúban.
A nyilatkozat aláhúzza a Trump-kormány stratégiáját, amely szerint Kijevre és Moszkvára egyaránt nyomást gyakorolnak.
Az elmúlt hetekben az amerikai küldöttek, valamint ukrán és orosz tisztviselők között heves tárgyalások folytak a novemberben nyilvánosságra hozott 28 pontos béketervről.
Whitaker üdvözölte a békefolyamatban elért „jelentős előrelépést”, de elismerte, hogy Trump dönthet úgy, hogy „visszalép”, ha úgy látja, hogy „nem lehet megállapodásra jutni”.
Volodimir Zelenszkij elnök elismerte, hogy még mindig nincs „egységes álláspont” a Donbasz, azaz Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéiből álló régió státuszáról.
Az elnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a területi kérdések, a biztonsági garanciák és az európai források elosztása továbbra is megoldatlanok.
A hétfő este véget ért londoni megbeszélés után Zelenszkij külön nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezi: a jelenlegi helyzetben meghatározó jelentőségű Ukrajna és Európa egysége, de ugyanilyen fontos az Európa, Ukrajna és az Egyesült Államok közötti egység.
Az ukrán államfő közölte: a hétfői londoni egyeztetésen részletesen áttekintették az amerikai féllel közös diplomáciai tevékenységet, közös álláspontot alakítottak ki a biztonsági garanciák és az újjáépítés fontosságáról, és megállapodtak a következő lépésekről.
Zelenszkij szerint a londoni csúcstalálkozó résztvevői külön is egyeztettek az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatásról.
Eközben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak arról beszélt: egyre inkább értik az ukrajnai konfliktus rendezésében részt vevő felek, hogy az eredmény érdekében csendben kell dolgozniuk – jelentette ki.
„Nyilvánvaló, hogy most a felek jobban értik, hogy csendben kell dolgozniuk. Az ilyen munka nem folytatható teljesen nyilvánosan. Ez nem konstruktív. A legfontosabb, hogy nem vezet eredményhez” – mondta.
Fontosnak nevezte, hogy a Kremlt tájékoztassák arról, milyen eredményekkel járt az amerikai–ukrán tárgyalás Floridában. Nem kommentálta Donald Trump amerikai elnök szavait, miszerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, ellentétben a környezetével, nem ismerkedett meg az amerikai béketerv tartalmával.
„Nem tudjuk pontosan, milyen véleménykülönbségek vannak” – jegyezte meg.
A módosított amerikai nemzetbiztonsági stratégiára kitérve elismerte, Moszkvával kapcsolatban vannak aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a következő kormányzatok megváltoztathatják azt, de, mint mondta, Oroszországnak tetszik a jelenlegi megközelítés.
„Az az árnyalás, amelyet új koncepcióban látunk, természetesen imponál nekünk. Ott a párbeszéd szükségességéről és a konstruktív, jó kapcsolatok kiépítéséről van szó” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy ez megfelel Oroszország elképzeléseinek.
Elképzelhetőnek nevezte, hogy a kétoldalú viszonyban meglévő irritáló tényezők megszüntetése esetén helyreállíthassák a kétoldalú kapcsolatokat, és hogy ezek kikerülnek a meglehetősen mély válság állapotából.
„Azt, hogy mi lesz a továbbiakban, a következő kormányzat alatt, azt most aligha meri bárki is megjósolni” – nyilatkozott.
Azzal kapcsolatban, hogy Indiát az Egyesült Államok vámtarifanyomás alá helyezte, hogy lemondjon az orosz olaj és olajtermékek vásárlásáról, a Kreml szóvivője azt hangoztatta, hogy India szuverén állam, amely ott vásárol energiatermékeket, ahol az számára előnyös.
„És amennyire értjük, indiai partnereink folytatni fogják ezt a politikát gazdasági érdekeik biztosítása érdekében” – mondta Dmitrij Peszkov.
Ursula von der Leyen: az uniós jóvátételi kölcsön célja az, hogy növelje a háború költségeit Oroszország számára
Az európai bankokban tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközök lefoglalását, illetve annak Ukrajna finanszírozását lehetővé tevő jóvátételi kölcsönre vonatkozó uniós bizottsági javaslatnak az a célja, hogy növelje a háború költségeit Oroszország számára – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután megbeszélést folytatott hétfőn az Ukrajnát támogató országok koalíciójának tagjaival.
Ursula von der Leyen közleményében azt írta, hogy az uniós bizottsági javaslat a befagyasztott orosz pénzeszközökből származó készpénzegyenlegekre vonatkozik. Ezeket az egyenlegeket kártérítésre használnák fel – magyarázta.
„Tehát minél tovább vívja Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút, ont vért, vesz el életeket, és rombolja le az ukrán infrastruktúrát, annál magasabbak lesznek a költségek Oroszország számára” – fogalmazott.
Az ülésen tájékoztatást adott az érintett országok vezetői mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a két legfontosabb prioritásról: Ukrajna támogatásáról és az európai védelmi felkészültség fokozásáról. „Mindannyian tudjuk, mi forog kockán, és tudjuk, hogy nincs több vesztegetni való időnk. A pénzügyi támogatás szavatolása segít biztosítani Ukrajna túlélését, ami kulcsfontosságú az európai védelem szempontjából is” – mondta.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: ismert, hogy az uniós szankciók milyen súlyos hatással vannak Oroszország háborús gazdaságára. Szövetségeseivel együtt Európának megvannak az eszközei és az akarata arra, hogy fokozza a nyomást Oroszországon tárgyalóasztalhoz ültetése érdekében – jelentette ki.
Szavai szerint Európa védelmének biztosítása saját felelőssége, ezért nagy lépésekkel halad a készültségi ütemterv végrehajtása egyebek mellett a katonai mobilitás biztosításának területén. Az uniós bizottság által meghirdetett úgynevezett SAFE programmal kapcsolatban, amely 150 milliárd euró értékű védelmi célú beruházásokat tesz lehetővé az uniós tagállamok számára, von der Leyen közölte: a benyújtott 19 tagállami tervből 15-ben szerepel Ukrajna támogatása. Mindez azonban nem csak a pénzről szól – mondta a bizottság elnök, majd kifejtette: Ukrajna által a harctéren nehezen levont tanulságokból „mi is tanulhatunk”. A felek védelmi ipari bázisainak integrálásával jelentős elrettentő erő építhető fel.
„Miközben Ukrajna valódi diplomáciai erőfeszítéseket tesz a béke érdekében, Oroszország folyamatosan csak megtéveszt és időt húz. Kigúnyolja a diplomáciát és fokozza a csapásokat, miközben úgy tesz, mintha békére törekedne. De nem dőlünk be neki, tudjuk, ki az agresszor és ki az áldozat ebben a háborúban” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Végezetül közölte: Oroszország brutális háborújával a megosztásra törekedett, de az ellenkezőjét érte el: az EU kapcsolatai erősebbek, mint valaha. „Nemcsak védelmi érdekeink, hanem közös értékeink is összekötnek minket. Így fogunk továbblépni, egyesülten, Ukrajna támogatásában és Európa védelmében” – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság elnöke.
A nap folyamán korábban hét uniós tagállam vezetője az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének címzett levélben fejezte ki támogatását ahhoz, hogy az Európai Bizottság lefoglalja és Ukrajna finanszírozására használja az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközöket. Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel. Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának. Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós úgynevezett jóvátételi hitel formájában használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása „anyagilag a leghozzáférhetőbb” és politikailag a legreálisabb „tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére”.
Az intézkedés Ukrajna azon jogát erősíti, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért – tették hozzá.
A levélben sürgették az EU-t, hogy mihamarabb folytassa a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról folyatott javaslat elfogadását, majd úgy fogalmaztak: „Ukrajna támogatása a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmében nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját érdekünket is szolgálja”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!