
Trump: nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály
Fotó: X / The White House
Donald Trump készen áll a belső zendülésre vonatkozó törvényt is hatályba léptetni, amennyiben egyes városok biztonsági helyzete indokolja – az amerikai elnök erről hétfőn beszélt a Fehér Házban.
2025. október 07., 11:332025. október 07., 11:33
Donald Trump a Chicagóban és Portlandben folytatódó heves tüntetések kapcsán feltett kérdésre kifejtette, hogy nem véletlenül létezik az országon belüli felkelések esetén kidolgozott jogszabály. „Ha életbe kell léptetnem, akkor megteszem. Amennyiben embereket ölnek meg, és bíróságok akadályoznak bennünket, vagy kormányzók, illetve polgármesterek” – fogalmazott majd hozzátette, hogy
Egyben céljának nevezte, hogy biztosítsa az amerikai városok biztonságát.
Az Egyesült Államokban 1807-ben fogadták el azt a törvényt, ami az országon belüli felkelés esetén léptethető életbe (Insurrection Act). A jogszabály felhatalmazza az elnököt arra, hogy a hadsereget vesse be zendülés elfojtására, amennyiben az adott állam erre képtelen, vagy megtagadja a szövetségi törvények végrehajtását.
Illinois és Chicago hétfőn bírósághoz fordult, és azt akarja elérni, hogy megállítsák a Trump-adminisztráció döntését, amivel háromszáz nemzeti gárdistát mozgósítanának Chicago rendjének fenntartására, illetve a szövetségi bevándorlási hatóság tagjainak és létesítményeinek védelmére. A bírósági kereset szövege szerint a „törekvések Trump rég meghirdetett Chicago és Illinois elleni háborújában törvénytelenek és veszélyesek”.
Szintén hétfőn a szövetségi ügyészség vádat emelt egy 37 éves férfi ellen, aki 10 ezer dollárt ajánlott fel a bevándorlási hatóság egyik Chicago környékén tevékenykedő magas rangú tisztségviselőjének meggyilkolásáért. Juan Espinoza Martinez a vád szerint tagja az egyik Chicago környékén működő bandának, az ellene felhozott vád bérgyilkosságra való felbujtás. A férfit hétfőn őrizetbe vették, börtönben várja első bírósági meghallgatását.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!