WikiLeaks: újabb világbotrány

A honlap titkos amerikai diplomáciai üzeneteket is nyilvánosságra hozott, ezek közül 830-at a bukaresti amerikai nagykövetségen adtak fel.  A táviratokból kiderül, hogy a Bukarestben tevékenykedő amerikai diplomaták többek között a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokról és a 2009-es elnökválasztásról is jelentettek Washingtonnak.

A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki. Egyébként az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik „nagy dobása” volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia – és a partnerállamok – mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták – legalábbis a kulisszák mögött – nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről. Hamid Karzai afgán elnököt például „gyenge személyiségnek” írják le, akit „paranoia és összeesküvés-elméletek” irányítanak.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, aki gyűlöli Izraelt, egyúttal Washington a török kormányon belüli „iszlamista vonulat” miatt aggódott, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz. Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy vajon tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítik, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartják, hogy „meztelen a király”. Nem jár jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki „ritkán kreatív” és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont „agresszív”, míg a CSU vezetője, Horst Seehofer „kiszámíthatatlan”.

A brit The Guardian arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington „titkos hírszerzési hadjáratot” folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen.

A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban. A Le Monde internetes változata tegnap azt írta, az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot, és mivel hozzáfért a dokumentumokhoz, ő juttatta el őket a WikiLeaksnek. Franciaország a „demokratikus szuverenitást és tekintélyt” célzó „fenyegetésnek” tekinti a kiszivárogtatást, és jelezte: „nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval.”  Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre. Egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.