
2010. december 03., 11:012010. december 03., 11:01
A WikiLeaks oknyomozó portál által közzétett diplomáciai jegyzék szerint, amelyet a brit The Guardian című lap ismertet pénteki számában, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma azt kérte Romániában dolgozó amerikai diplomatáktól, hogy gyűjtsenek biometriai adatokat „jelenlegi és majdani vezetőkről és tanácsadóikról”, továbbá szerezzenek információkat ezek egészségi és vagyoni állapotáról, bankszámláiról, személyiségéről, illetve esetleges gyenge pontjaikról.
A 2009 júniusában készült diplomáciai jegyzéket Hillary Clinton amerikai külügyi államtitkár írta alá, a dokumentum titkos besorolást kapott.
Bukarest külpolitikája kapcsán az Egyesült Államokat az érdekli, hogy Románia milyen viszonyt ápol a szomszédos országokkal, milyen vitái vannak ezekkel az államokkal, mely országokkal rivalizál, milyen politikái, tervei vannak a szomszédos országokban élő román kisebbséggel kapcsolatban, milyen lépéseket tesz a demokrácia kelet-európai és balkáni megszilárdítása terén, mi a politikája Moldova Köztársaság és Koszovó kapcsán, illetve hogyan viszonyul az amerikai rakétapajzs kérdéséhez.
| Hillary Clinton |
Külön részben foglalkozik a jegyzék Románia és Oroszország kapcsolataival, az amerikai diplomatákat arra utasítják, hogy szerezzenek információkat a román hírszerző szolgálatok vezetőinek esetleges sebezhetőségeiről, valamint arról, hogy Romániának melyek a gyenge pontjai az orosz befolyás tekintetében.
Az Európai Unió viszonylatában az amerikai külügyminisztérium „bizonyítékokat és véleményeket” kér a diplomatáktól azzal kapcsolatban, hogy Románia egyre nagyobb mértékben támaszkodik az EU támogatására, az Egyesült Államokkal való viszony kárára. Arról is bizonyítékokat kérnek, hogy Románia rosszul használja fel az uniós alapokból lehívható támogatásokat.
A NATO kapcsán a washingtoni külügy az irént érdeklődik, hogy Románia milyen mértékben képes finanszírozni a NATO-tagságból fakadó védelmi kiadásait, és mennyire képes azonosulni a katonai tömb célkitűzéseivel, illetve hogy a bukaresti kormány, a hírszerző szolgálatok és a katonai vezetés milyen mértékben képes védeni az Egyesült Államok vagy a NATO titkos információit.
Hasonló tartalmú jegyzéket kaptak Washingtonból a Magyarországon és Szlovéniában dolgozó amerikai diplomaták is.
A diplomáciában normális gyakorlatnak számít egy idegen állam kulcsfontosságú politikusainak, tevékenységüknek nyomon követése, e tekintetben a WikiLeaks romániai vonatkozású kiszivárogtatása is számos olyan információt tartalmaz, amely a diplomáciai tevékenység során valós – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
Korodi elmondta, nem volt még ideje alaposan áttanulmányozni a Romániára utaló dokumentumokat, ezekből azonban első látásra számára az derül ki, hogy az Egyesült Államok nagyhatalom. „Nem hinném, hogy ezek a nyilvánosságot kapott adatgyűjtések negatívan befolyásolnák Bukarest és Washington viszonyát, hiszen sajátos nyelvezetével a román diplomácia is megfogalmaz bizonyos történéseket” – válaszolta a Krónika érdeklődésére az RMDSZ-es politikus, hozzátéve: szerinte a feltárt dokumentumok hozzásegítik ahhoz a román diplomáciát, hogy jobban megértsen bizonyos folyamatokat.
| Hatórás szünet után ismét elérhető volt pénteken az interneten a titkos amerikai diplomáciai dokumentumokat kiszivárogtató WikiLeaks portál, ezúttal svájci doménnévvel (wikileaks.ch) – jelentették be a honlap Twitteres profilján. „A WikiLeaks Svájcba költözik” – közlik, bár a wikileaks.ch címet kereső internetezőket átirányítják egy olyan IP-cím (http://213.251.145.96) alatt lévő oldalra, amely a hatalmas mennyiségű dokumentumot tartalmazó korábbi honlaphoz nyújt hozzáférést. Ez arra utal, hogy a honlap tartalmát még mindig francia és svéd szervereken tárolják. A @wikileaks azonosítójú Twitter-profilon a tulajdonos támogatást kér, és megad egy linket, amelyen át adakozni lehet a számára. Ezt megelőzően a portál amerikai doménnév-szolgáltatója, az EveryDNS amerikai idő szerint csütörtök este közleményben bejelentette, hogy megvonja a szolgáltatását a WikiLeakstől, miután azt olyan sok informatikai támadás érte, hogy veszélybe került a szolgáltató infrastruktúrája. A WikiLeaks megerősítette, hogy szolgáltatója túlterhelésre hivatkozva megvonta a doménnevét (wikileaks.org). Egy meg nem nevezett forrás korábbi közlése szerint csütörtökön franciaországi szerverekre került át a Wikileaks tartalmainak egy része, miután azt az amerikai Amazon szerdán eltávolította. |
Egy másik, a WikiLeaks által közzétett jegyzék szerint Chris Patten, az EU egykori külkapcsolati biztosa 2004-ben kijelentette, hogy Románia és Bulgária kevésbé felkészült az EU-tagságra, mint Horvátország. A jegyzékben Patten „vad államnak” nevezi Romániát. Az egykori EU-biztos ennek ellenére úgy értékeli, hogy felkészületlenségük dacára Románia és Bulgária valószínűleg Horvátország előtt csatlakozni fog az unióhoz.
Patten utalt az EU-hoz nemrég csatlakozott államok vezetőinek kétes múltjára, de arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin akkori orosz államfőnek „gyilkos szemei” vannak.
A The Guardian a kiszivárogtatások alapján írt arról is, hogy a CIA áll az amerikai diplomatáknak a WikiLeaks által leleplezett „kémtevékenység” mögött. Az újság szerint a hírszerzés már korábban egyfajta „információs kívánságlistát” dolgozott ki, és azt átadta a külügyminisztériumnak. A minisztérium ezt követően küldte el a szóban forgó megkeresést diplomatáinak szerte a világon.
A WikiLeaks által megszerzett iratokból kitűnt: a külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyűjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselőiről. Washingtonból ilyen jellegű utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek.
A The Guardian ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Hillary Clinton külügyminiszter nevében az elmúlt évben az ENSZ-ben akkreditált amerikai diplomatákat utasították arra, hogy a többi között Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárról gyűjtsenek információkat. Sőt feladataik közé tartozott az is, hogy más országok ENSZ-diplomatáról gyűjtsenek különböző személyes információkat, kezdve a hitelkártya-információktól egészen az e-mail címekig, illetve a telefonszámokig.
A brit újság pénteki számában újabb adagot tett közzé a kiszivárogtatásokból. Ezekből a többi között kitűnt, hogy az amerikai diplomácia megsemmisítő véleményeket fogalmazott meg Gordon Brown előző brit kormányfőről , és a brit erők afganisztáni szerepvállalása sem kapott hízelgő értékeléseket amerikai részről.
A újság által összefoglalt jelentések szerint az Egyesült Államok londoni nagykövetsége „egy év után leírta” Brownt, aki 2007-ben, Tony Blair távozása után vette át a miniszterelnöki tisztséget. A Washingtonba küldött diplomáciai értékelések szerint Brown „egyik politikai katasztrófából a másikba támolyog”, politikusi teljesítménye pedig „rettenetes”.
Egy, az amerikai The New York Times által közzétett WikiLeaks-kiszivárogtatás szerint az amerikai kormány korábban is tudatában volt annak, hogy a korrupció Kabulban a legfelsőbb szinteken is elterjedt, a megvesztegetések, a zsarolások, valamint a sikkasztások mérete azonban megdöbbenést okozott az Egyesült Államokban.
Erre utal, hogy a kabuli amerikai nagykövetség idén januárban egy hazaküldött táviratában arról írt, hogy Hamid Karzai elnök kormányában csupán egyetlen olyan miniszter van, akire nem vetült rá a korrupció, illetve a nepotizmus gyanúja. Az afgán kormány egyik képviselője egy amerikai diplomatának egyfajta négylépcsős korrupciós modellt vázolt fel. Elmondta, hogy az amerikai segélyprojektek esetében négyszeres megvesztegetés történik, mégpedig az építési pályázat kiírásakor, majd annak odaítélésekor, továbbá az építés során, végül az elkészült projekt felavatásakor.
A Bild című német napilap szerint a németek többsége helyesli a bizalmas amerikai külügyi dokumentumok kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által.
A legnagyobb példányszámú német újság által közölt közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 50 százaléka volt azon a véleményen, hogy a portál helyesen járt el a külügyi iratok kiszivárogtatásával. A megkérdezettek 32 százaléka ezzel szemben helytelenítette a WikiLeaks eljárását, míg 18 százalék nem nyilvánított véleményt.
Több tekintélyes európai, illetve amerikai újság – köztük a német Der Spiegel című hetilap – múlt vasárnap este hozta nyilvánosságra a WikiLeaks által megszerzett és hozzájuk eljuttatott dokumentumokat.
Azokból kitűnt, hogy az amerikai diplomaták nem voltak különösen jó véleménnyel a német vezetőkről. Angela Merkel kancelláról, a kereszténydemokraták vezetőjéről például azt jelentették haza, hogy ritkán kreatív és nem szívesen merészkedik kockázatos területre.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.