
Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) – írta honlapján a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokra hivatkozva a Libération francia lap.
2015. június 24., 19:012015. június 24., 19:01
A Libération a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva kedden azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket.
Hollande 2012. május 15-én – tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után – vette át az elnöki posztot Sarkozytől. Az NSA a szigorúan titkos (Top Secret) jelzéssel ellátott öt titkosszolgálati jelentése az amerikai hírszerzési közösség és az NSA vezetői számára készült – írta a Libération.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá. A francia államfő ennek ellenére szerda reggelre összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy „megvizsgálják a sajtóba kiszivárgott információk jellegét, és levonják a szükséges következtetéseket” – közölte az elnöki hivatal.
Franciaország „nem fog eltűrni semmilyen tevékenységet, amely megkérdőjelezi a biztonságát” – közölte szerdán a hivatal a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését követően. Az amerikai hatóságok ígéreteteket tettek” 2013 végén arra, hogy többet nem hallgatják le a szövetségeseiket.
„Ezekre emlékeztetni kell és az ígéreteket szigorúan be kell őket tartani\" – olvasható az Elysée-palota közleményében, amely „elfogadhatatlannak\" nevezte a WikiLeaks kiszivárogtató portál birtokába került dokumentumokban foglaltakat.
A legfrissebb, 2012. május 22-i dokumentum egy titkos, Hollande jóváhagyásával tartott megbeszélésekről szól, amelyek témája Görögországnak az eurózónából való esetleges távozása volt. Ugyanezen feljegyzés szerint Hollande azért tartotta titkokban a megbeszéléseket, mert a válság súlyosbodásától tartott, általában nagyon aggasztotta Görögország jövője, s úgy ítélte meg, hogy Angela Merkel német kancellár magára hagyta Görögországot.
A Nicolas Sarkozyt érintő lehallgatásokból az derül ki, hogy a volt elnök 2008-ban azt gondolta, hogy „ő az egyetlen ember, aki képes megoldani a pénzügyi válságot\". Két évvel később Sarkozy sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok meghátrált a két ország közötti titkosszolgálati együttműködésben.
Az ötödik kiszivárogtatott jelentés arról szól, hogy hogyan próbált Jacques Chirac volt külügyminiszterének, Philippe Douste-Blazynak megszerezni egy posztot az ENSZ-ben.
A WikiLeaks szerint az államfőkön kívül miniszterek, kormánytisztviselők, illetve Franciaország amerikai nagykövetének kommunikációját is lehallgatta az NSA.
Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!