Állást foglaltak. A weimari csoport tagjai felszólították Oroszországot, hogy késedelem nélkül juttassa kifejezésre elkötelezettségét a rendezés felé tett lépések mellett
Fotó: X/Kaja Kallas
Haladéktalan és feltételek nélküli 30 napos tűzszünetet sürgettek az ukrajnai hadszíntéren a weimari csoport néven ismert európai diplomáciai és geopolitikai szövetség külügyminiszterei hétfői londoni tanácskozásukon.
2025. május 13., 10:282025. május 13., 10:28
A weimari háromszög kiterjesztett formátuma, a Weimar+ tagjainak – Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és az Európai Bizottság – találkozójáról kiadott közös közleményben a résztvevők üdvözölték az Egyesült Államok békeerőfeszítéseit és az erre a hétre előirányzott tárgyalásokat.
Ugyanakkor annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy Oroszország eddig nem mutatott komoly szándékot az előrelépésre. A weimari csoport külügyminiszterei – akiknek londoni tanácskozásán Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is jelen volt – felszólították Moszkvát, hogy késedelem nélkül juttassa kifejezésre elkötelezettségét a rendezés felé tett lépések mellett.
Az állásfoglalás szerint a londoni találkozó résztvevői
az ukrajnai hadszíntéren, mozgásteret teremtve ezzel az igazságos, átfogó és tartós békéről szóló tárgyalások számára.
A közös közlemény szerint a béke csak akkor bizonyulhat tartósnak, ha a nemzetközi jogra alapozódik – beleértve az ENSZ alapokmányát –, és ha Ukrajna képessé válik az esetleges újabb jövőbeni orosz támadások elrettentésére, illetve visszaverésére.
A kommüniké szerint ebből a szempontból
Ezért a résztvevők megállapodtak arról, hogy együttműködnek Kijevvel az ukrán hadsereg megerősítése, a hadfelszerelések állományának feltöltése és az ipari kapacitás bővítése érdekében.
A londoni tanácskozásról kiadott közös nyilatkozat szerint a Weimar-csoport tagjai elkötelezettek az Ukrajnának nyújtandó robusztus biztonsági garanciák mellett. A dokumentum megfogalmazása szerint ennek érdekében meg kell vizsgálni olyan légi, szárazföldi és tengeri alakulatok létrehozásának lehetőségét, amelyek „elősegíthetik a bizalom megteremtését bármilyen jövőbeni béke iránt” és támogatást nyújthatnak az ukrán fegyveres erők megújításához.
jóllehet Keir Starmer brit miniszterelnök korábban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britannia más európai országokkal együtt kész és hajlandó lenne katonákat küldeni egy esetleges majdani ukrajnai békefenntartó alakulatba, ha ehhez sikerül megteremteni a megfelelő feltételeket.
A hétfői londoni tanácskozásról kiadott nyilatkozat szerint a résztvevők „ambiciózus intézkedésekről” állapodtak meg Oroszország jövedelemforrásainak szűkítésére, beleértve a szankciók megsértésével tevékenykedő orosz „árnyékflotta” működésének akadályozását és az orosz energiahordozók még megmaradt importjának további csökkentését.
A kommüniké leszögezi: a Weimar-csoport tagjai mindaddig fenntartják a területükön lévő és a szankciók keretében hozzáférhetetlenné tett orosz állami vagyoneszközök zárlatát, amíg Oroszország nem hagy fel az agresszióval és nem téríti meg az általa Ukrajnának okozott károkat.
A londoni pénzügyminisztérium adatai szerint a brit kormány eddig több mint 25 milliárd font értékű orosz pénzügyi eszközt zárolt, és
Eközben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Oroszországgal nem lehet az ultimátumok nyelvén beszélni, amelyet az európai országok használnak.
Peszkov így kommentálta, hogy több európai ország kilátásba helyezte, hogy további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben az megtagadja a tűzszünet bevezetését Ukrajnával.
– mondta.
Azt hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság valós diplomáciai megoldását kívánja elérni, meg akarja szüntetni a konfliktus alapvető okait és meg akarja teremteni a tartós békét, amivel „számos állam vezetőinek támogatását és megértését nyerte el”.
Kitért rá, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította az ukrán felet: feltétel nélkül vegyen részt az Oroszország által javasolt isztambuli találkozón.
A krakkói orosz főkonzulátus Varsó általi bezáratásáról szólva azt mondta, hogy a lengyel hatóságok ezzel a lépéssel folytatják a „már amúgy is siralmas állapotban lévő” kétoldalú kapcsolatok szétrombolását
„Lengyelország az ellenséges és a barátságtalan hozzáállást választotta velünk szemben” – fogalmazott.
Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról biztosította hétfőn azt az elképzelést, hogy Donald Trump amerikai elnök is jelen legyen csütörtökön Törökországban, ahol közvetlenül és vezetői szinten indulhatnának újra az ukrán-orosz tárgyalások a háború lezárásáról.
Zelenszkij az X-en tett bejegyzésében „nagyon fontos szavaknak” nevezte Trump felvetését, miszerint május 15-én ő is Törökországba utazna. Emlékeztetett arra, hogy már korábban kifejezésre juttatta:
„Támogattam Donald Trumpot abban az elképzelésében, hogy legyen teljes és feltétel nélküli tűzszünet, olyan hosszú ideig tartó, amely alapot teremthet a diplomáciának. Mi ezt akarjuk, készen állunk arra, hogy a magunk részéről biztosítsuk a tűzszünetet.
Támogattam Trump elnököt abban az elképzelésében is, hogy közvetlen tárgyalásokat kell folytatni Putyinnal.
Nyíltan elmondtam, hogy készen állok a találkozóra.
Ez helyes elképzelés. Sokat tudunk változtatni. (Recep Tayyip) Erdogan (török) elnök valóban képes fogadni egy ilyen magas szintű találkozót. Köszönöm mindenkinek, aki segít!” – írta az ukrán elnök bejegyzésében.
Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amelyben a parlament ratifikálta Ukrajna és az Egyesült Államok kormánya között létrejött megállapodást az Amerikai-Ukrán Újjáépítési Befektetési Alap létrehozásáról, azaz közismertebb nevén az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról szóló egyezményt – derült ki hétfőn a törvényhozás honlapján megjelent dokumentumból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!