Washington újabb szankciókat dolgozott ki Moszkva ellen az ukrajnai háború elnyújtása miatt

Washington

Keményebb fellépés? Washington újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha Trump is jóváhagyja a döntést

Fotó: X / The White House

Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat, köztük banki és energetikai intézkedéseket, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére – közölte három amerikai tisztségviselő és egy, az ügyet jól ismerő forrás.

Krónika

2025. május 03., 11:012025. május 03., 11:01

A Reuters beszámolója szerint a Washington által kiszemelt

célpontok között szerepel az állami tulajdonban lévő orosz energiaóriás, a Gazprom, valamint a természeti erőforrások és a bankszektorban érintett jelentős szervezetek

– mondta egy kormányzati tisztségviselő, aki a többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kért.

A tisztségviselő további részletekkel nem szolgált.

Az azonban korántsem egyértelmű, hogy a csomagot jóváhagyja-e Trump,

aki korábban méltatta Moszkva lépéseit, de ez átadta helyét a frusztrációnak, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a tűzszünetre és béketárgyalásokra vonatkozó felhívásait.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács „megpróbál összehangolni valamilyen, Oroszországgal szembeni súlyosabb büntetést hozó intézkedéseket” – mondta az ügyet ismerő forrás. „Ezt Trumpnak kell majd aláírnia” – tette hozzá.

„Ez teljes mértékben az ő döntése” – erősítette meg egy másik amerikai tisztségviselő.

„Az elnök a kezdetektől fogva világosan kifejezte elkötelezettségét a teljes és átfogó tűzszünet elérése mellett” – mondta James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. „Nem kommentáljuk a folyamatban lévő tárgyalások részleteit” – tette hozzá.

Az amerikai szankciók többségét végrehajtó amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésre.

Az új szankciók Trump általi jóváhagyása, amely az általa a béke érdekében tett erőfeszítések részeként erőteljesen szorgalmazott amerikai-ukrán ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás szerdai aláírását követné, a Kremllel szembeni álláspontjának szigorodását jelentheti.

Azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását, az Egyesült Államok és szövetségesei lépésről lépésre fokozták az országgal szembeni szankciókat.

Bár az intézkedések fájdalmasak voltak az orosz gazdaság számára, Moszkva megtalálta a módját, hogy kijátssza a szankciókat és folytassa a háború finanszírozását.

Trump „minden lehetőséget megragadott, hogy lehetővé tegye Putyin számára, hogy azt mondja: Oké, tűzszünetet kötünk és véget vetünk a háborúnak, Putyin pedig folyamatosan elutasítja őt”

– mondta Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-megbízottja, aki Trump első hivatali ideje alatt az Egyesült Államok különleges képviselője volt az ukrajnai tárgyalások során.

„Ez a következő szakasza annak, hogy némi nyomást gyakoroljunk Oroszországra” – hangsúlyozta.

„Putyin eszkalálta a háborút” – folytatta. Trump „most összhangba hozta az Egyesült Államokat és Ukrajnát az azonnali és teljes tűzszünetet követelve, és Putyin most a kívülálló”.

Januári hivatalba lépése óta

Trump olyan lépéseket tett, amelyeknek célja, hogy növelje békepárti pozícióinak orosz elfogadottságát,

többek között feloszlatta az igazságügyi minisztériumnak azt a munkacsoportját, amely a szankciók érvényesítésére és a Kremlhez közel álló oligarchák célba vételére alakult.

Emellett Moszkva-barát nyilatkozatokat is tett, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatva a konfliktus kirobbantásáért, és „diktátornak” nevezte az ukrán államfőt.

Eközben Steve Witkoff, Trump különmegbízottja olyan békestratégiát szorgalmaz amely négy ukrán régiót átengedne Moszkvának, és négyszer találkozott Putyinnal, legutóbb a múlt héten.

De három nappal e találkozó után

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte Putyin maximalista követeléseit a rendezésről, és a moszkvai erők frontális támadásokat, rakéta- és dróncsapásokat hajtottak végre ukrán városok ellen, amelyek több civil áldozatot követeltek.

A Reuters márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tervezetet készít arra, hogy enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat, de Trump az elmúlt hetekben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Putyin húzza az időt az invázió befejezésével kapcsolatban, és múlt szombaton „nagyon termékeny” négyszemközti megbeszélést folytatott Zelenszkijjel a Vatikánban.

Másnap Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében közölte, hogy „erősen fontolgatja a nagyszabású banki szankciókat, szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben”, amelyek a tűzszünet és a végleges békeszerződés megkötéséig fennmaradnának.

Volker elmondta, hogy

Oroszország az Indiának és Kínának történő olaj- és gázeladásokon keresztül keres kemény valutát, amellyel a hadseregét finanszírozza, és „nagyon jelentős” lenne, ha Trump másodlagos szankciókkal sújtaná az ilyen üzleteket.

A másodlagos szankciók olyan szankciók, amelyekkel az egyik ország egy másik országot próbál megbüntetni egy harmadik országgal folytatott kereskedelemért azáltal, hogy megakadályozza a saját piacához való hozzáférést, ami az Egyesült Államok számára gazdaságának mérete miatt különösen hatékony eszköz.

Az amerikai külügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai békeközvetítéstől
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.
Tammy Bruce pénteken a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre, de amennyiben nincs előrelépés a két fél között, akkor visszaléphet a mediátori szerepből.
Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka. A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.
„Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem vagyunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
Tammy Bruce azt is kijelentette: „ha most nem látunk előrehaladást, ami a felek – Ukrajna és Oroszország – kezében van, akkor szerepünk megváltozhat”.
A külügyi szóvivő megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz-ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása. Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce az interjú során megjegyezte, amennyiben az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet iránt, és hogy amiben tud, segítsen a konfliktus megoldásában.
A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel a szempontokkal is foglalkoznia.
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a Fox News-nak adott interjúban kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni”. Mint mondta, az amerikai kormányzatnak megoldást kell találnia, miként segíthetné Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy „arany középutat találjanak” a  több mint három éve tartó háború befejezéséhez. Vance hangsúlyozta, hogy csak a két háborús fél döntésén múlik, hogy megállapodjanak, és véget vessenek a konfliktusnak.
J.D. Vance megvédte Donald Trump háborúval kapcsolatos megközelítését is. Véleménye szerint érdemes megfontolni, hogy vajon megéri-e folytatni a harcokat néhány mérföldnyi területért.
Az amerikai elnök szintén ezen a héten vetette fel, hogy a béke érdekében lemondhatna Ukrajna a 2014-ben elvesztett Krím félszigetről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is jelezte, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem tudja elfogadni, hogy orosz fennhatóság alá kerüljön terület.

Ukrán támadás Szevasztopol ellen, az oroszok Harkivra csaptak le
Az ukrán fegyveres erők idei legnagyobb kombinált Szevasztopol ellen támadását hárította az orosz légvédelem és a haditengerészet – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.
A kormányzó szerint több mint ötven drónt lőttek le Szevasztopol közelében és több tengeri drónt a közeli vizeken. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka folyamán
a légvédelmi erők 121 ukrán drónt lőttek le orosz régiók légterében, ebből 89-et a Krím, további 23-at pedig a Fekete-tenger vizei felett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Közben Oroszország péntek késő este nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna második legnagyobb városára, Harkivra, amely során találat ért egy többszintes lakóépületet, tüzek keletkeztek, és 46 ember megsérült.
A város polgármestere, Ihor Terehov szerint a támadások négy központi kerület 12 különböző pontját érintették – számolt be a városvezető a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte a támadásokat, mondván, hogy az oroszok egy tucatnyi drónt indítottak, és ismét felszólított Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
„Nem voltak katonai célpontok, és nem is lehettek. Oroszország akkor támadja az otthonokat, amikor az ukránok éppen hazatérnek, amikor gyermekeiket fektetik le aludni” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Terehov arról is beszámolt, hogy egy házat is találat ért a városban, amely mindössze 30 kilométerre van az ország északkeleti határától, és a sebesültek között egy 11 éves gyermek is van. A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov szerint a sérültek száma még emelkedhet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett