Hirdetés

Washington újabb szankciókat dolgozott ki Moszkva ellen az ukrajnai háború elnyújtása miatt

Washington

Keményebb fellépés? Washington újabb szankciókat vethet ki Oroszországra, ha Trump is jóváhagyja a döntést

Fotó: X / The White House

Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat, köztük banki és energetikai intézkedéseket, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére – közölte három amerikai tisztségviselő és egy, az ügyet jól ismerő forrás.

Krónika

2025. május 03., 11:012025. május 03., 11:01

A Reuters beszámolója szerint a Washington által kiszemelt

célpontok között szerepel az állami tulajdonban lévő orosz energiaóriás, a Gazprom, valamint a természeti erőforrások és a bankszektorban érintett jelentős szervezetek

Hirdetés

– mondta egy kormányzati tisztségviselő, aki a többi forráshoz hasonlóan névtelenséget kért.

A tisztségviselő további részletekkel nem szolgált.

Az azonban korántsem egyértelmű, hogy a csomagot jóváhagyja-e Trump,

aki korábban méltatta Moszkva lépéseit, de ez átadta helyét a frusztrációnak, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasította a tűzszünetre és béketárgyalásokra vonatkozó felhívásait.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács „megpróbál összehangolni valamilyen, Oroszországgal szembeni súlyosabb büntetést hozó intézkedéseket” – mondta az ügyet ismerő forrás. „Ezt Trumpnak kell majd aláírnia” – tette hozzá.

„Ez teljes mértékben az ő döntése” – erősítette meg egy másik amerikai tisztségviselő.

„Az elnök a kezdetektől fogva világosan kifejezte elkötelezettségét a teljes és átfogó tűzszünet elérése mellett” – mondta James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. „Nem kommentáljuk a folyamatban lévő tárgyalások részleteit” – tette hozzá.

Az amerikai szankciók többségét végrehajtó amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésre.

Az új szankciók Trump általi jóváhagyása, amely az általa a béke érdekében tett erőfeszítések részeként erőteljesen szorgalmazott amerikai-ukrán ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás szerdai aláírását követné, a Kremllel szembeni álláspontjának szigorodását jelentheti.

Azóta, hogy Oroszország 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását, az Egyesült Államok és szövetségesei lépésről lépésre fokozták az országgal szembeni szankciókat.

Bár az intézkedések fájdalmasak voltak az orosz gazdaság számára, Moszkva megtalálta a módját, hogy kijátssza a szankciókat és folytassa a háború finanszírozását.

Trump „minden lehetőséget megragadott, hogy lehetővé tegye Putyin számára, hogy azt mondja: Oké, tűzszünetet kötünk és véget vetünk a háborúnak, Putyin pedig folyamatosan elutasítja őt”

– mondta Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-megbízottja, aki Trump első hivatali ideje alatt az Egyesült Államok különleges képviselője volt az ukrajnai tárgyalások során.

„Ez a következő szakasza annak, hogy némi nyomást gyakoroljunk Oroszországra” – hangsúlyozta.

„Putyin eszkalálta a háborút” – folytatta. Trump „most összhangba hozta az Egyesült Államokat és Ukrajnát az azonnali és teljes tűzszünetet követelve, és Putyin most a kívülálló”.

Januári hivatalba lépése óta

Trump olyan lépéseket tett, amelyeknek célja, hogy növelje békepárti pozícióinak orosz elfogadottságát,

többek között feloszlatta az igazságügyi minisztériumnak azt a munkacsoportját, amely a szankciók érvényesítésére és a Kremlhez közel álló oligarchák célba vételére alakult.

Emellett Moszkva-barát nyilatkozatokat is tett, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatva a konfliktus kirobbantásáért, és „diktátornak” nevezte az ukrán államfőt.

Eközben Steve Witkoff, Trump különmegbízottja olyan békestratégiát szorgalmaz amely négy ukrán régiót átengedne Moszkvának, és négyszer találkozott Putyinnal, legutóbb a múlt héten.

De három nappal e találkozó után

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte Putyin maximalista követeléseit a rendezésről, és a moszkvai erők frontális támadásokat, rakéta- és dróncsapásokat hajtottak végre ukrán városok ellen, amelyek több civil áldozatot követeltek.

A Reuters márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok tervezetet készít arra, hogy enyhítse az Oroszországgal szembeni szankciókat, de Trump az elmúlt hetekben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Putyin húzza az időt az invázió befejezésével kapcsolatban, és múlt szombaton „nagyon termékeny” négyszemközti megbeszélést folytatott Zelenszkijjel a Vatikánban.

Másnap Trump a Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében közölte, hogy „erősen fontolgatja a nagyszabású banki szankciókat, szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben”, amelyek a tűzszünet és a végleges békeszerződés megkötéséig fennmaradnának.

Volker elmondta, hogy

Oroszország az Indiának és Kínának történő olaj- és gázeladásokon keresztül keres kemény valutát, amellyel a hadseregét finanszírozza, és „nagyon jelentős” lenne, ha Trump másodlagos szankciókkal sújtaná az ilyen üzleteket.

A másodlagos szankciók olyan szankciók, amelyekkel az egyik ország egy másik országot próbál megbüntetni egy harmadik országgal folytatott kereskedelemért azáltal, hogy megakadályozza a saját piacához való hozzáférést, ami az Egyesült Államok számára gazdaságának mérete miatt különösen hatékony eszköz.

Az amerikai külügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai békeközvetítéstől
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy az Egyesült Államok visszalépett volna az ukrajnai béke megteremtése érdekében végzett közvetítő tevékenységtől, ugyanakkor jelezte, hogy ha nincs előrelépés, szerepvállalása megváltozhat a konfliktus lezárásában.
Tammy Bruce pénteken a Fox News hírtelevízió America Reports című műsorának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelenleg az Egyesült Államok közvetítőként működik közre, de amennyiben nincs előrelépés a két fél között, akkor visszaléphet a mediátori szerepből.
Emlékeztetett arra, hogy Marco Rubio külügyminiszter ezen a héten is jelezte, napok kérdése, hogy kiderüljön a háborúban álló felek szándéka. A közelmúltbeli orosz lépések kapcsán Marco Rubio szavait idézve azt mondta, hogy Washington nem a szavak, hanem tettek alapján ítéli meg a helyzetet.
„Jelenleg a hozzáállásunk változatlan, ugyanakkor, ha nincs előrelépés, akkor változhat a részvállalásunk közvetítőként. De egyelőre még nem vagyunk ott, az erről szóló döntést pedig a külügyminiszter és az elnök hozza meg” – fogalmazott a külügyi szóvivő.
Tammy Bruce azt is kijelentette: „ha most nem látunk előrehaladást, ami a felek – Ukrajna és Oroszország – kezében van, akkor szerepünk megváltozhat”.
A külügyi szóvivő megismételte az amerikai álláspontot, miszerint az orosz-ukrán háborút nem lehet győzelemmel lezárni, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna számára sem lehetséges a 2014 előtti állapot visszaállítása. Aláhúzta, hogy az orosz és ukrán oldal részéről is szükség van kompromisszumra és arra, hogy a megoldás érdekében tárgyalásba bocsátkozzanak.
Tammy Bruce az interjú során megjegyezte, amennyiben az Egyesült Államok felhagyna a közvetítéssel, ez nem jelentené azt, hogy általánosságban feladná óhaját a tűzszünet iránt, és hogy amiben tud, segítsen a konfliktus megoldásában.
A szóvivő hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak az egész világ felé kell fordítania a figyelmét, az amerikai külpolitikának rengeteg egyéb dolgot kell figyelembe vennie, és el kell kezdenie ezekkel a szempontokkal is foglalkoznia.
Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a Fox News-nak adott interjúban kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni”. Mint mondta, az amerikai kormányzatnak megoldást kell találnia, miként segíthetné Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy „arany középutat találjanak” a  több mint három éve tartó háború befejezéséhez. Vance hangsúlyozta, hogy csak a két háborús fél döntésén múlik, hogy megállapodjanak, és véget vessenek a konfliktusnak.
J.D. Vance megvédte Donald Trump háborúval kapcsolatos megközelítését is. Véleménye szerint érdemes megfontolni, hogy vajon megéri-e folytatni a harcokat néhány mérföldnyi területért.
Az amerikai elnök szintén ezen a héten vetette fel, hogy a béke érdekében lemondhatna Ukrajna a 2014-ben elvesztett Krím félszigetről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban is jelezte, hogy az ukrán alkotmány értelmében nem tudja elfogadni, hogy orosz fennhatóság alá kerüljön terület.

Ukrán támadás Szevasztopol ellen, az oroszok Harkivra csaptak le
Az ukrán fegyveres erők idei legnagyobb kombinált Szevasztopol ellen támadását hárította az orosz légvédelem és a haditengerészet – közölte Mihail Razvozsajev, a város kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján.
A kormányzó szerint több mint ötven drónt lőttek le Szevasztopol közelében és több tengeri drónt a közeli vizeken. Az orosz védelmi minisztérium adatai szerint az éjszaka folyamán
a légvédelmi erők 121 ukrán drónt lőttek le orosz régiók légterében, ebből 89-et a Krím, további 23-at pedig a Fekete-tenger vizei felett.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Közben Oroszország péntek késő este nagyszabású dróntámadást indított Ukrajna második legnagyobb városára, Harkivra, amely során találat ért egy többszintes lakóépületet, tüzek keletkeztek, és 46 ember megsérült.
A város polgármestere, Ihor Terehov szerint a támadások négy központi kerület 12 különböző pontját érintették – számolt be a városvezető a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte a támadásokat, mondván, hogy az oroszok egy tucatnyi drónt indítottak, és ismét felszólított Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
„Nem voltak katonai célpontok, és nem is lehettek. Oroszország akkor támadja az otthonokat, amikor az ukránok éppen hazatérnek, amikor gyermekeiket fektetik le aludni” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Terehov arról is beszámolt, hogy egy házat is találat ért a városban, amely mindössze 30 kilométerre van az ország északkeleti határától, és a sebesültek között egy 11 éves gyermek is van. A régió kormányzója, Oleh Szinyehubov szerint a sérültek száma még emelkedhet.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
2026. március 12., csütörtök

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól

Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.

Ukrajna: újabb amerikai–orosz egyeztetés zajlott, Kijev rakétákat kapott Németországtól
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.

Orbán Viktor levelet írt a határon túli magyaroknak: nemzetünk ereje az egységéből fakad
2026. március 12., csütörtök

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér

Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.

Trump: kőolajat szabadítunk fel az árak stabilizálása érdekében, az iráni háború hamarosan véget ér
2026. március 11., szerda

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok

Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását

Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását
2026. március 11., szerda

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén

Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén
2026. március 11., szerda

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban

Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban
Hirdetés
Hirdetés