Újabb menet? Az amerikai kormányzat szerint Ukrajna jövőre képes lehet újabb ellentámadást indítani az oroszokkal szemben
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrajna 2025-ben ellentámadást kíván indítani az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag, valamint további nyugati segélyek támogatásával – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesnak szombaton.
2024. május 05., 13:052024. május 05., 13:05
Sullivan szerint Ukrajna „előrelépést ér el az oroszok által elfoglalt területek visszafoglalására” – ez volt a legvilágosabb ilyen jellegű megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy a Biden-kormányzat hogyan látja a háború alakulását a következő hónapokban.
A Financial Times megjegyzi, hogy
miközben hónapokba telt, míg a legutóbbi 61 milliárd dolláros amerikai segélycsomagot a kongresszus heves politikai harcok közepette elfogadta.
Az Egyesült Államok a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országokat tömörítő G7-csoportban kezdett tárgyalásokat egy akár 50 milliárd dolláros katonai segélycsomag kidolgozásáról Ukrajnának. A lehetséges csomagot a jelentések szerint a befagyasztott orosz vagyonelemek felhalmozott kamataiból származó nyereségből finanszíroznák.
A várható nyári orosz offenzíva növekvő nyomása ellenére Sullivan megjegyezte, hogy
A múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a német Bild magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy bár van terv egy esetleges ellentámadásra, de minden ilyen fejlemény attól függ, hogy kapnak-e további segítséget a nyugati szövetségesektől.
Közben a légierő vasárnap azt jelentette, hogy
Az orosz drónokat a szomszédos oroszországi Kurszki területről, valamint a megszállt Krím-félszigeten lévő Csauda-fokról indították.
Az Oroszország által indított összes drónt elfogták Harkiv, Herszon és Dnyipropetrovszk megyék felett. A légitámadások visszaverésében az ukrán légierő mozgó tűzcsoportjai vettek részt.
Korábban az éjszaka folyamán Oroszország dróntámadást indított Harkiv ellen, amelynek során legalább három lakóház gyulladt ki Harkiv városában, és egy ember megsérült. Állítólag a város Osnovjanszkij kerületében a drónok lelövéséből származó törmelék okozta a tüzet.
Ukrajnában mindennaposak a dróntámadások.
Az elmúlt hónapokban a kritikus infrastruktúra elleni orosz támadások az ukrán energetikai létesítményeket vették célba.
Közben Zelenszkij elnök szombat esti beszédében azt közölte, hogy az ukrán hadsereg lelőt egy orosz Szu-25-ös vadászgépet.
Macron kijelentései növelik a feszültséget az olasz védelmi miniszter szerint
Emmanuel Macron kijelentései a feszültséget növelik, Olaszország közvetlen beavatkozása kizárt az ukrajnai harctéren – mondta Guido Crosetto olasz védelmi miniszter a Corriere della Sera napilapnak szombaton.
Guido Crosetto úgy nyilatkozott, nem kívánja minősíteni a baráti állam Franciaország elnökének kijelentéseit, de érthetetlennek nevezte Emmanuel Macron szavainak célját és hasznát, mivel „kijelentései ténylegesen növelik a feszültséget”. Az olasz védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, a feszültség növelése helyett a diplomácia párbeszéd minden lehetséges útját kell keresni.
Crosetto Emmanuel Macron korábbi szavaira reagált, aki nem zárta ki szárazföldi beavatkozás lehetőségét Ukrajnában az orosz erőkkel szemben.
Guido Crosetto kifejtette, „Olaszország állásfoglalása nem módosult, mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát segíteni kell a konfliktus szélesedése elkerülésében, de kezdettől fogva kizártuk katonáink közvetlen részvételét a konfliktusban”.
Hangsúlyozta, hogy az olasz alkotmány és más jogszabályok kizárják a fegyveres erők bármilyen fajta közvetlen beavatkozását, ami csakis nemzetközi mandátum esetében lehetséges, például az ENSZ határozatával.
„Az Ukrajnában feltételezett beavatkozás nem ez az eset lenne, és nem tenne mást mint bővítené az erőszakhullámot, ami mindenekelőtt az ukránoknak nem kedvezne” – jelentette ki Guido Crosetto.
Úgy vélte, ha a konfliktus „szétrobbanna, Olaszország sokat veszítene”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ha az ukrán védelmi rendszer összeomlik, Olaszország azon országok között lenne, melyek a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek gyakorlati és diplomáciai szempontból is.
Emlékeztetett, hogy Olaszország nem rendelkezik önellátó védelmi rendszerrel, és azon kevés államok közé tartozik, melyek védelmi kiadása nem éri el a bruttó hazai termék két százalékát.
Guido Crosetto szerint a diplomácia terén határozottabb cselekvésre van szükség az ENSZ részéről, és a Vatikánnak is újra kell indítani a felek közötti közvetítést, valamint nyomást kell gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Utalt a Svájcban tervezett békekonferenciára is.
„Nem szabad semmit kipróbálatlanul hagyni a tűzszünet érdekében: egyetlen bombázás nélküli nap is eredménynek számít, hogy azután kettő, három vagy négy nap legyen belőle” – mondta.
Antonio Tajani külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva Reggio Calabriában egyértelműen leszögezte: Olaszország nem küld katonákat Ukrajnába.
„Mindig is hangoztattuk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal, és ezért nem küldünk olasz katonákat Ukrajnába harcolni” – hangsúlyozta Tajani külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, a jobbközép Forza Italia (FI) párt vezetője Reggio Calabria tartományban, újságírói kérdésre válaszolva.
„Megvédjük Ukrajna jogát, hogy független állam legyen. De nem állunk, ismétlem, nem állunk háborúban Oroszországgal” – tette hozzá Tajani.
Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes, a Liga párt elnöke az X-en azt írta: „Soha egyetlen olasz katona se haljon meg Macron nevében!”
Korábban David Cameron brit külügyminiszter is kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!