Új ütegek. Washington a saját készleteiből adhat el Patriotokat Ukrajna támogatása érdekében
Fotó: Bogdan Pantilimon/Román Légierő
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
2025. július 18., 11:012025. július 18., 11:01
A terv részeként Washington mérlegeli a Patriot légvédelmi rendszerek eladását saját katonai készleteiből – mondta Whitaker.
A lépés Trump hétfői bejelentését követi, miszerint a NATO és az EU által támogatott terv szerint a szövetség tagjai amerikai gyártású fegyverrendszereket vásárolnának Ukrajna számára.
„Mindannyian sietve haladunk, hogy ezt megkönnyítsük és véghezvigyük, és úgy gondolom, hogy a dolgok valójában nagyon gyorsan haladnak” – mondta Whitaker.
Hozzátette, hogy
„Biztosítani fogjuk, hogy mindenünk meglegyen, amire szükségünk van” – mondta Whitaker.
A megvitatás alatt álló lehetőségek között szerepel az amerikai Patriotok közvetlen eladása, az európai országok meglévő rendszereik Ukrajnába küldése, valamint az, hogy ezeket a rendszereket washingtoni beszerzésekkel pótolják.
Oroszország az elmúlt hónapokban fokozta a légitámadásokat Ukrajnában. Kijev ismételten sürgette nyugati partnereit, hogy erősítsék meg légvédelmét a polgári infrastruktúrát célzó drón- és rakétatámadások ellen.
Trump szerdán azt mondta, hogy
bár a német védelmi minisztérium közölte, hogy nincs tudomása ilyen szállítmányról.
Egy német szóvivő július hétfőn megerősítette, hogy az európai szövetségesek között tárgyalások folynak több mint három Patriot-rendszer szállításáról.
Eddig az Egyesült Államok három Patriot-üteggel látta el Ukrajnát, Németország további hármat küldött, és egy európai koalíció további egy egységgel járult hozzá – ezt Románia küldte.
Közben Friedrich Merz német kancellár csütörtökön – anélkül, hogy a szállított fegyverek nevét megemlítette volna – kijelentette:
„Ukrajna sokkal jobb helyzetben lesz, és sokkal jobban fogja használni ezeket a rendszereket, és a következő hetekben és hónapokban támogatást kap tőlünk ezekkel a rendszerekkel kapcsolatban” – mondta Merz.
Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban azt mondta, hogy Berlin nem fog Taurus rakétákat szállítani Ukrajnának, hanem az Egyesült Államoktól vásárolt Patriot légvédelmi rendszereket biztosít Kijevnek. Kijev régóta igényli a nagy hatótávolságú rakétákat, mivel Oroszország folytatja a háborút.
Hetekkel korábban Berlin már közölte, hogy fontolóra veszi a nagy hatótávolságú Taurus rakéták Ukrajnába küldését.
Július 9-én Merz további segítséget ígért Kijevnek, megjegyezve, hogy az orosz-ukrán háború rendezésének diplomáciai eszközei „kimerültek”.
„Amikor egy bűnöző rezsim nyíltan, katonai erővel kérdőjelezi meg egy másik ország létjogosultságát, és az egész európai kontinens politikai szabadságrendjének lerombolására tör, az általam vezetett szövetségi kormány mindent meg fog tenni, hogy ezt megakadályozza” – mondta.
Egy német finanszírozású megállapodás értelmében Ukrajna július végéig több száz hazai gyártású, nagy hatótávolságú fegyverrendszert kap – közölte Christian Freuding német vezérőrnagy július 11-én.
Ukrajna külföldi fegyverek tesztelésére ajánlja fel frontvonalát
Ukrajna lehetővé teszi a külföldi fegyvergyártó cégek számára, hogy legújabb fegyvereiket az orosz invázió elleni háború frontvonalán teszteljék – közölte csütörtökön a kijevi állami támogatású Brave1 fegyverberuházási és -beszerzési csoport.
A „Teszt Ukrajnában” elnevezésű program keretében a vállalatok Ukrajnába küldenék termékeiket, online oktatást tartanának azok használatáról, majd megvárnák, hogy az ukrán erők kipróbálják azokat, és jelentést küldjenek vissza – áll a csoport közleményében.
Az orosz Digitális Fejlesztési és Hírközlési Minisztérium tájékoztatta a Nemzetközi Távközlési Uniót (ITU) és a Rádiószabályozási Testületet (RRB), hogy Moszkva célba veszi azokat a kereskedelmi és műsorszóró műholdakat, amelyekről úgy véli, hogy Ukrajna hadseregét segítik – írta a Space Intel Report szerdán.
Márciusban nyolc európai ország panaszt nyújtott be az ENSZ-hez a kontinens műholdas kommunikációjába való orosz beavatkozás miatt. Tizenhét másik uniós ország és az Egyesült Királyság támogatását fejezte ki a kezdeményezés mellett, amely felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az állítólagos szabotázzsal.
A panaszt Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Finnország, Franciaország és Hollandia írta alá.
Tavaly az üzemzavarok Európa fő műholdszolgáltatóit, köztük az Eutelsatot és a SES-t érintették, amelyek televíziós, rádiós és légi navigációs rendszereket biztosítanak.
Hollandiában és más európai országokban a BabyTV nevű gyermekcsatornán orosz háborús propaganda jelent meg. Hasonló zavarok érintették az ukrajnai televíziós programokat is.
2024-ben az Eutelsat és a SES az oroszok által ellenőrzött területekre, nevezetesen a megszállt Krímre és Kalinyingrádra vezette vissza a zavarás forrását.
Egyébként Chris Donahue tábornok, az amerikai hadsereg európai és afrikai parancsnoka arról beszélt:
– jelentette a Defense News csütörtökön.
A Lengyelország és Litvánia közé ékelődött Kalinyingrádi területet – az egykori német Königsberget – NATO-terület veszi körül, és mindössze 75 kilométeres átmérőjű. Donahue elmondta, hogy a szövetségesek képességei most lehetővé teszik számukra, hogy gyorsabban, mint valaha „leszedjék a tábláról”.
Megjegyzései a NATO és Oroszország közötti fokozott feszültségek és a „keleti szárny elrettentő vonala” néven ismert új szövetséges stratégia végrehajtása közepette hangzottak el.
„A szárazföld nem veszít jelentőségéből, hanem egyre fontosabbá válik” – mondta Donahue. „Most már le lehet szedni a tábláról a hozzáférést gátló, területet védő buborékokat. Most már a földről is átvehetjük a hatalmat a tenger felett. Mindezeket a dolgokat látjuk Ukrajnában megtörténni” – tette hozzá.
Leonyid Szluckij orosz képviselő, az orosz parlament külügyi bizottságának vezetője arra figyelmeztetett, hogy bármilyen Kalinyingrád elleni támadás megtorló intézkedéseket váltana ki.
– mondta Szluckij az orosz állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség szerint. „Az összes megfelelő megtorló intézkedéssel, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazását is” – jegyezte meg.
Kalinyingrád, az Oroszországgal közvetlen szárazföldi összeköttetéssel nem rendelkező orosz exklávé, Európa egyik legmilitarizáltabb régiója, és a NATO-orosz feszültségek egyik gyújtópontjának számít.
A NATO új álláspontja a nyugati hírszerzés ismételt figyelmeztetéseit követi, miszerint Oroszország a következő öt évben katonai fenyegetést jelenthet a szövetség tagjai számára.
Volodimir Zelenszkij elnök többször figyelmeztetett arra, hogy az Ukrajnában tapasztalható ellenőrizetlen orosz agresszió végül közvetlen támadássá fajulhat a NATO területe ellen.
Fico bejelentette, hogy Szlovákia nem blokkolja tovább az EU új szankciós csomagját
Szlovákia pénteken felhagy az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának blokkolásával – jelentette ki csütörtökön este Robert Fico szlovák miniszterelnök a Facebookon közzétett videóüzenetében.
Szlovákia mindeddig blokkolta az EU egységes jóváhagyást igénylő 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozná elő. Szlovákia szerint ez hiányt és áremelkedést okozna, illetve kártérítési igénnyel léphet fel az orosz gázszállító.
Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia a lehető legtöbbet elérte, hogy garanciákat biztosítson magának az Európai Bizottság tervéből eredő károk ellen.
Szuperüzlet lenne Zelenszkij szerint, ha Ukrajna fegyverekért cserébe drónokat adna Amerikának
Donald Trump amerikai elnök és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij egy „szuperüzlet” lehetőségét fontolgatják, amelynek keretében az Egyesült Államok a harctéren is kipróbált ukrán drónokat vásárolna, cserében Kijev vállalná, hogy jelentős mennyiségű amerikai fegyvert vásárol – mondta el az ukrán államfő a The New York Post című amerikai napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.
Zelenszkij nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy legutóbbi tárgyalásai Trumppal egy áttörést jelentő megállapodásról szóltak, amelyben az Egyesült Államok és Ukrajna egymás légi technológiájának támogatására kötelezné el magát,
Kijev pedig felajánlaná, hogy megoszt minden tudást, amit a három éve tartó háborúban Oroszországgal szemben a modern hadviselésről tanult.
„Az amerikai népnek szüksége van erre a technológiára. (…) Úgy gondolom, hogy ez valóban egy szuperüzlet, ami mindkét fél számára előnyös” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
„Készek vagyunk megosztani a tapasztalatot Amerikával és más európai partnerekkel” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy hasonló tárgyalásokat folytatnak Dániával, Norvégiával és Németországgal is.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!