Hirdetés

Washington: el fogjuk küldeni Ukrajnának a 60 milliárd dolláros támogatást

Ígéret. Jake Sullivan Andrij Jermak társaságában arról beszélt: az Egyesült Államok eljuttatja Ukrajnának a hatalmas összegű támogatást •  Fotó: X/Andrij Jermak

Ígéret. Jake Sullivan Andrij Jermak társaságában arról beszélt: az Egyesült Államok eljuttatja Ukrajnának a hatalmas összegű támogatást

Fotó: X/Andrij Jermak

Az Egyesült Államok a republikánusok által ellenőrzött képviselőházban jelenleg kialakult patthelyzet ellenére is eljuttatja Ukrajnának a 60 milliárd dolláros segélycsomagot – ígérte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerdai, kijevi meglepetésszerű látogatása során.

Hírösszefoglaló

2024. március 21., 08:022024. március 21., 08:02

2024. március 21., 08:172024. március 21., 08:17

„Bízunk benne, hogy sikerülni fog. Meg fogjuk adni ezt a segélyt Ukrajnának” – mondta Sullivan egy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője társaságában megtartott kijevi sajtótájékoztatón.

Mint arról beszámoltunk, az amerikai szenátus február 13-án egy 95 milliárd dolláros finanszírozási csomagot hagyott jóvá, amely 60 milliárd dolláros támogatást tartalmazott Ukrajna számára, de a republikánusok által ellenőrzött képviselőházban még mindig nem szavazták meg.

Hirdetés

A Mike Johnson házelnök vezette republikánusok eddig elutasították, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák a javaslatot.

Johnson és a republikánus törvényhozók többször is jelezték:

ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kongresszus először a déli határral foglalkozzon, beleértve a demokraták körében népszerűtlen változtatások végrehajtását, mielőtt jóváhagyná az Ukrajnának vagy más amerikai szövetségeseknek szánt új finanszírozást.

Sullivan meglepetésszerű utazása a Biden-kormányzat támogatásának megerősítésére irányult, és reakció a nyugati szövetségesek azon aggodalmaira, hogy Washington megingott az Ukrajna iránti elkötelezettségében.

„Azért is vagyok itt, hogy azt mondjam, higgyenek az Egyesült Államokban. A háború kezdete óta az Önök oldalán állunk. Hatalmas támogatást nyújtottunk, és ezt továbbra is minden nap, minden általunk ismert módon meg fogjuk tenni” – mondta Sullivan.

Egyes képviselőházi republikánusok állítólag a törvényjavaslat egy másik változatán dolgoznak, amely a csomag nem katonai részét kölcsönként kezelné, abban a reményben, hogy elnyerik a még hezitáló törvényhozók támogatását.

A sajtótájékoztatón

Sullivan elismerte, hogy a finanszírozás jóváhagyási folyamata, amelyet először 2023 októberében Joe Biden elnök javasolt, „túl sokáig” tartott.

Bár Sullivan nem közölt határidőt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna mikor kaphatja meg a segélyfinanszírozást, a nemzetbiztonsági tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak nem kell „B-tervet” fontolóra vennie.

„Erős kétpárti támogatást fog kapni a Házban az Ukrajnának szánt segélycsomag, és ahogyan kell, el is fogjuk juttatni a pénzt” – tette hozzá.

Újabb rakétatámadás Kijev ellen
Az orosz erők csütörtökön kora reggel rakétatámadást indítottak Kijev ellen, amelynek következtében legalább 10 ember megsebesült, és városszerte károk keletkeztek otthonokban és az infrastruktúrában.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint legalább tíz lakos megsérült a támadásban. Ketten kórházba kerültek. Az áldozatok közül hatan a kijevi Sevcsenkivszkij, négyen a Szvjatosinszkij kerület lakói voltak.
Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a Sevcsenkivszkij kerület egyik áldozata egy gyermek volt.
A támadásban lakóházak, egy óvoda, egy üzlet, infrastruktúra és járművek rongálódtak meg. A mentőszolgálatok a támadás helyszínein dolgoztak, a károk teljes mértékét pedig folyamatos támadások közepette vizsgálják.
A légierő arról számolt be, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán Kinzsal ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre. A hadsereg emellett rakétafenyegetésre figyelmeztetett az egész országban.
A városi és katonai hatóságok jelentései szerint csütörtökön kora reggel Kijevben több robbanás is hallatszott.
A fővárosban reggel 5 óra körül robbanások sorozata történt – mondta Klicsko. A Kyiv Independent tudósítói több mint egy tucat detonációt hallottak a városban.
A Podilszkij kerületben lezuhanó kődarabok miatt tűz ütött ki egy transzformátorállomáson és egy kétszintes nem lakóépületben – jelentette Klicsko.
Ugyanebben a kerületben egy lakóépület tetőszerkezete is kigyulladt.
A Szvjatosinszkij kerületben a támadás megrongált egy óvodát és két kilencemeletes lakóházat.
A Sevcsenkivszkij kerületben egy lakóépületet is eltaláltak – mondta Klicsko. A lakókat evakuálták az égő épületből. A környéken autók égtek, és tűzoltókat vezényeltek a helyszínre.

Eközben az ENSZ szerdán leszögezte: Oroszország a nemzetközi jog széles körű megsértését követi el, beleértve a jogellenes fogva tartást és a kínzást, hogy „a félelem fojtogató légkörét” teremtse meg Ukrajna megszállt területein.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala által összeállított jelentésben, amely több mint 2300 áldozattal és szemtanúval készített interjúk alapján készült, az áll, hogy

az orosz erők „minden olyan személyt célba vesznek, akiről úgy vélik, hogy ellenzi a megszállást”.

„Az Oroszországi Föderáció akciói felszakították a közösségek társadalmi szövetét, és elszigetelték az egyéneket, aminek mélyreható és hosszú távú következményei vannak az ukrán társadalom egészére nézve” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Bár Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet, a jelentés azokra a területekre összpontosít, amelyeket Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának megindítása óta szállt meg.

A jelentés részletezi, hogy

Oroszország milyen módon teremtette meg a „félelem légkörét”, beleértve a civilek önkényes fogva tartását, a kínzást és a rossz bánásmódot, valamint a jelentés szerint egyes esetekben az erőszakos eltűnéseket.

Oroszország arra is törekedett, hogy átvegye az információs tér feletti ellenőrzést, lekapcsolva az ukrán internet- és mobilhálózatokat, televíziós és rádiócsatornákat, a forgalmat pedig orosz hálózatokon keresztül irányította át.

Az ukránokat arra ösztönözték, hogy jelentsenek egymásról, így még saját barátaiktól és szomszédaiktól is félnek – áll a jelentésben.

A békés tüntetéseket, a szabad véleménynyilvánítást és a mozgásszabadságot is elfojtották, az ukránokat pedig nyomás alá helyezték és kényszerítették, hogy orosz útlevelet váltsanak ki.

A jelentés szerint otthonokat és üzleteket is kifosztottak.

A dokumentum végezetül ismét felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba az Ukrajna elleni fegyveres támadást, és vonuljon vissza a nemzetközileg elismert határokig”.

„Tekintettel a megszállók által elszenvedett jogsértések mértékére és mélységére, az elszámoltatás átfogó megközelítésére van szükség, amely magában foglalja mind a büntető igazságszolgáltatást, mind az igazságot és a jóvátételt elősegítő szélesebb körű intézkedéseket, és amely hozzájárul a visszaesés elkerüléséhez” – mondta Türk.

„A nemzetközi közösségnek támogatnia kell Ukrajnát mindezekben” – szögezte le.

F-16-osokhoz szükséges lőszerrel és drónokkal támogatja Ukrajnát Hollandia
Hollandia 350 millió euró értékű, F-16-os harci repülőgépekhez szükséges lőszerekkel és korszerű felderítő drónokkal is ellátja Ukrajnát – jelentette be szerdán Kijevben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter.
Ollongren kétnapos kijevi látogatásának végén a Reuters hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: azért utazott Ukrajnába, hogy hangot adjon hazája szolidaritásának, és bejelentse az új katonai segélycsomagot.
Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumban tartott értekezletén Ollongren minisztériumának közleménye szerint azt mondta: az összegből 150 millió eurót F-16-os vadászgépről is indítható levegő-föld rakétákéra, további 200 milliót pedig felderítő drónok beszerzésére szánnak.
Hollandia az idén kétmilliárd euró összegű katonai támogatást ígért az ukrán vezetésnek. Ennek jelentős részét lőszer- és drónbeszerzésekre fordítják.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok emellett a várakozások szerint már a nyáron leszállít tucatnyi F-16-ost Ukrajnának, miután ezek az országok megalkották az ehhez szükséges pilótaképző programot, és adományként felajánlottak repülőgépeket is a célra.
Ollongren Kijevben nyilatkozva elmondta, hogy elsőként a dán repülőgépek érkeznek majd, de még az idén követik őket a holland gépek is.
„Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy már a nyáron elkezdjük az F-16-osok leszállítását” – hangsúlyozta a holland tárcavezető.
Mindeközben Olaf Scholz német kancellár a csütörtökön Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt az európai szövetségesek Ukrajnával kapcsolatos egységét hangsúlyozta a berlini parlamentben mondott szerdai beszédében.
„Közös állásponton vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz, kiemelve a három közös elvet, amelyről a múlt héten Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.
„Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges” – hangsúlyozta a német kancellár, hozzátéve: ez biztosítja, hogy a NATO ne legyen közvetlen résztvevője a harcoknak.
„Nem fogunk eltűrni egy Ukrajna kárára diktált békét sem” – tette hozzá Olaf Scholz.
A német kancellárt számos nemzetközi bírálat érte, amiért elutasította nagy hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnába küldését, mert szerinte ez kiszélesítené a konfliktust.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

A pápa a Szentlélek közbenjárását kérte a háborúval szemben pünkösdi homíliájában

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.

A pápa a Szentlélek közbenjárását kérte a háborúval szemben pünkösdi homíliájában
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Kegyelmi ügy: cáfolja Balog Zoltán, hogy Orbán Viktor vagy Lévai Anikó kérte volna a közbenjárását

Egyetlen kormánytag sem kérte, hogy járjon közben Novák Katalin korábbi köztársasági elnöknél K. Endre ügyében, és sem Orbán Viktor, sem Lévai Anikó nem kérte a közbenjárását – mondta Balog Zoltán református püspök az MTI-nek.

Kegyelmi ügy: cáfolja Balog Zoltán, hogy Orbán Viktor vagy Lévai Anikó kérte volna a közbenjárását
2026. május 24., vasárnap

Kinevezték az új magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárát

Ötvenöt államtitkár kinevezése jelent meg a vasárnapi Magyar Közlönyben.

Kinevezték az új magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárát
2026. május 24., vasárnap

Iráni konfliktus: nem folytatódott a háború, miután Trump szerint sikerült megállapodni a Hormuzi-szoros újranyitásáról

Az Iránnal kötendő megállapodást „nagyrészt már letárgyalták”, és a részleteket hamarosan bejelentik – közölte Donald Trump amerikai elnök.

Iráni konfliktus: nem folytatódott a háború, miután Trump szerint sikerült megállapodni a Hormuzi-szoros újranyitásáról
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Magyar Péter a kegyelmi ügyről: dől a dominó

Dől a dominó – közölte Magyar Péter miniszterelnök a kegyelmi üggyel kapcsolatban a sajtóban megjelentekre reagálva szombaton a Facebook-oldalán.

Magyar Péter a kegyelmi ügyről: dől a dominó
2026. május 23., szombat

Amerika most éppen azzal nyugtatja Európát, hogy nem hagyja magára katonailag

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megpróbálta megnyugtatni a szövetségeseket az amerikai csapatok európai telepítésével kapcsolatos döntésekkel kapcsolatban.

Amerika most éppen azzal nyugtatja Európát, hogy nem hagyja magára katonailag
2026. május 23., szombat

Putyin újabb megtorló intézkedéseket ígért Ukrajna ellen

Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlást ígért, miután azzal vádolta Ukrajnát, hogy halálos támadást hajtott végre egy diákkollégium ellen Kelet-Ukrajna megszállt részén.

Putyin újabb megtorló intézkedéseket ígért Ukrajna ellen
Hirdetés
2026. május 22., péntek

Colectiv-tragédia: Moldovában kapott menedéket és enyhébb börtönbüntetést az egyik elítélt tűzoltó

A bukaresti Colectiv-tűz ügyében elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.

Colectiv-tragédia: Moldovában kapott menedéket és enyhébb börtönbüntetést az egyik elítélt tűzoltó
2026. május 22., péntek

Görlitzi tragédia: megtalálták a másik román turista holttestét is

A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt – közölte a német rendőrség.

Görlitzi tragédia: megtalálták a másik román turista holttestét is
2026. május 22., péntek

Kegyelmi ügy: a Sándor-palota is közzétette a dokumentumokat

Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait a Sándor-palota a honlapján péntek reggel.

Kegyelmi ügy: a Sándor-palota is közzétette a dokumentumokat
Hirdetés
Hirdetés