Ígéret. Jake Sullivan Andrij Jermak társaságában arról beszélt: az Egyesült Államok eljuttatja Ukrajnának a hatalmas összegű támogatást
Fotó: X/Andrij Jermak
Az Egyesült Államok a republikánusok által ellenőrzött képviselőházban jelenleg kialakult patthelyzet ellenére is eljuttatja Ukrajnának a 60 milliárd dolláros segélycsomagot – ígérte Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerdai, kijevi meglepetésszerű látogatása során.
2024. március 21., 08:022024. március 21., 08:02
2024. március 21., 08:172024. március 21., 08:17
„Bízunk benne, hogy sikerülni fog. Meg fogjuk adni ezt a segélyt Ukrajnának” – mondta Sullivan egy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője társaságában megtartott kijevi sajtótájékoztatón.
Mint arról beszámoltunk, az amerikai szenátus február 13-án egy 95 milliárd dolláros finanszírozási csomagot hagyott jóvá, amely 60 milliárd dolláros támogatást tartalmazott Ukrajna számára, de a republikánusok által ellenőrzött képviselőházban még mindig nem szavazták meg.
A Mike Johnson házelnök vezette republikánusok eddig elutasították, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák a javaslatot.
Johnson és a republikánus törvényhozók többször is jelezték:
Sullivan meglepetésszerű utazása a Biden-kormányzat támogatásának megerősítésére irányult, és reakció a nyugati szövetségesek azon aggodalmaira, hogy Washington megingott az Ukrajna iránti elkötelezettségében.
„Azért is vagyok itt, hogy azt mondjam, higgyenek az Egyesült Államokban. A háború kezdete óta az Önök oldalán állunk. Hatalmas támogatást nyújtottunk, és ezt továbbra is minden nap, minden általunk ismert módon meg fogjuk tenni” – mondta Sullivan.
Egyes képviselőházi republikánusok állítólag a törvényjavaslat egy másik változatán dolgoznak, amely a csomag nem katonai részét kölcsönként kezelné, abban a reményben, hogy elnyerik a még hezitáló törvényhozók támogatását.
A sajtótájékoztatón
Bár Sullivan nem közölt határidőt arra vonatkozóan, hogy Ukrajna mikor kaphatja meg a segélyfinanszírozást, a nemzetbiztonsági tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államoknak nem kell „B-tervet” fontolóra vennie.
„Erős kétpárti támogatást fog kapni a Házban az Ukrajnának szánt segélycsomag, és ahogyan kell, el is fogjuk juttatni a pénzt” – tette hozzá.
Újabb rakétatámadás Kijev ellen
Az orosz erők csütörtökön kora reggel rakétatámadást indítottak Kijev ellen, amelynek következtében legalább 10 ember megsebesült, és városszerte károk keletkeztek otthonokban és az infrastruktúrában.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint legalább tíz lakos megsérült a támadásban. Ketten kórházba kerültek. Az áldozatok közül hatan a kijevi Sevcsenkivszkij, négyen a Szvjatosinszkij kerület lakói voltak.
Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője elmondta, hogy a Sevcsenkivszkij kerület egyik áldozata egy gyermek volt.
A támadásban lakóházak, egy óvoda, egy üzlet, infrastruktúra és járművek rongálódtak meg. A mentőszolgálatok a támadás helyszínein dolgoztak, a károk teljes mértékét pedig folyamatos támadások közepette vizsgálják.
A légierő arról számolt be, hogy az orosz erők az éjszaka folyamán Kinzsal ballisztikus rakétákat lőttek ki Kijevre. A hadsereg emellett rakétafenyegetésre figyelmeztetett az egész országban.
A városi és katonai hatóságok jelentései szerint csütörtökön kora reggel Kijevben több robbanás is hallatszott.
A fővárosban reggel 5 óra körül robbanások sorozata történt – mondta Klicsko. A Kyiv Independent tudósítói több mint egy tucat detonációt hallottak a városban.
A Podilszkij kerületben lezuhanó kődarabok miatt tűz ütött ki egy transzformátorállomáson és egy kétszintes nem lakóépületben – jelentette Klicsko.
Ugyanebben a kerületben egy lakóépület tetőszerkezete is kigyulladt.
A Szvjatosinszkij kerületben a támadás megrongált egy óvodát és két kilencemeletes lakóházat.
A Sevcsenkivszkij kerületben egy lakóépületet is eltaláltak – mondta Klicsko. A lakókat evakuálták az égő épületből. A környéken autók égtek, és tűzoltókat vezényeltek a helyszínre.
Eközben az ENSZ szerdán leszögezte: Oroszország a nemzetközi jog széles körű megsértését követi el, beleértve a jogellenes fogva tartást és a kínzást, hogy „a félelem fojtogató légkörét” teremtse meg Ukrajna megszállt területein.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala által összeállított jelentésben, amely több mint 2300 áldozattal és szemtanúval készített interjúk alapján készült, az áll, hogy
„Az Oroszországi Föderáció akciói felszakították a közösségek társadalmi szövetét, és elszigetelték az egyéneket, aminek mélyreható és hosszú távú következményei vannak az ukrán társadalom egészére nézve” – mondta Volker Turk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Bár Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet, a jelentés azokra a területekre összpontosít, amelyeket Oroszország 2022-es teljes körű inváziójának megindítása óta szállt meg.
A jelentés részletezi, hogy
Oroszország arra is törekedett, hogy átvegye az információs tér feletti ellenőrzést, lekapcsolva az ukrán internet- és mobilhálózatokat, televíziós és rádiócsatornákat, a forgalmat pedig orosz hálózatokon keresztül irányította át.
Az ukránokat arra ösztönözték, hogy jelentsenek egymásról, így még saját barátaiktól és szomszédaiktól is félnek – áll a jelentésben.
A békés tüntetéseket, a szabad véleménynyilvánítást és a mozgásszabadságot is elfojtották, az ukránokat pedig nyomás alá helyezték és kényszerítették, hogy orosz útlevelet váltsanak ki.
A dokumentum végezetül ismét felszólítja Oroszországot, hogy „azonnal hagyja abba az Ukrajna elleni fegyveres támadást, és vonuljon vissza a nemzetközileg elismert határokig”.
„Tekintettel a megszállók által elszenvedett jogsértések mértékére és mélységére, az elszámoltatás átfogó megközelítésére van szükség, amely magában foglalja mind a büntető igazságszolgáltatást, mind az igazságot és a jóvátételt elősegítő szélesebb körű intézkedéseket, és amely hozzájárul a visszaesés elkerüléséhez” – mondta Türk.
„A nemzetközi közösségnek támogatnia kell Ukrajnát mindezekben” – szögezte le.
F-16-osokhoz szükséges lőszerrel és drónokkal támogatja Ukrajnát Hollandia
Hollandia 350 millió euró értékű, F-16-os harci repülőgépekhez szükséges lőszerekkel és korszerű felderítő drónokkal is ellátja Ukrajnát – jelentette be szerdán Kijevben Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter.
Ollongren kétnapos kijevi látogatásának végén a Reuters hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: azért utazott Ukrajnába, hogy hangot adjon hazája szolidaritásának, és bejelentse az új katonai segélycsomagot.
Az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumban tartott értekezletén Ollongren minisztériumának közleménye szerint azt mondta: az összegből 150 millió eurót F-16-os vadászgépről is indítható levegő-föld rakétákéra, további 200 milliót pedig felderítő drónok beszerzésére szánnak.
Hollandia az idén kétmilliárd euró összegű katonai támogatást ígért az ukrán vezetésnek. Ennek jelentős részét lőszer- és drónbeszerzésekre fordítják.
Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok emellett a várakozások szerint már a nyáron leszállít tucatnyi F-16-ost Ukrajnának, miután ezek az országok megalkották az ehhez szükséges pilótaképző programot, és adományként felajánlottak repülőgépeket is a célra.
Ollongren Kijevben nyilatkozva elmondta, hogy elsőként a dán repülőgépek érkeznek majd, de még az idén követik őket a holland gépek is.
„Meglehetősen biztos vagyok abban, hogy már a nyáron elkezdjük az F-16-osok leszállítását” – hangsúlyozta a holland tárcavezető.
Mindeközben Olaf Scholz német kancellár a csütörtökön Brüsszelben kezdődő európai uniós csúcstalálkozó előtt az európai szövetségesek Ukrajnával kapcsolatos egységét hangsúlyozta a berlini parlamentben mondott szerdai beszédében.
„Közös állásponton vagyunk” – jelentette ki Olaf Scholz, kiemelve a három közös elvet, amelyről a múlt héten Emmanuel Macron francia elnökkel és Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyalt.
„Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges” – hangsúlyozta a német kancellár, hozzátéve: ez biztosítja, hogy a NATO ne legyen közvetlen résztvevője a harcoknak.
„Nem fogunk eltűrni egy Ukrajna kárára diktált békét sem” – tette hozzá Olaf Scholz.
A német kancellárt számos nemzetközi bírálat érte, amiért elutasította nagy hatótávolságú Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnába küldését, mert szerinte ez kiszélesítené a konfliktust.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!