
Zelenszkij a Bölcs Jaroszláv Fejedelem Érdemrend első fokozatával tüntette ki csütörtökön az Európai Bizottság kijevi látogatáson tartózkodó elnökét
Fotó: Facebook/European Commission
Ukrajna egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jevropejszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva csütörtökön, miután Kijevben megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
2022. szeptember 16., 08:072022. szeptember 16., 08:07
2022. szeptember 16., 10:312022. szeptember 16., 10:31
Az ukrán államfő hangsúlyozta, országa biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre. „Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg.
„De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.

Németország az elmúlt héten további négy Gepard típusú önjáró légvédelmi gépágyút adott Ukrajnának – számolt be az Ukrajinszka Pravda híportál a német kormány által nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról.
A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Zelenszkij kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését.
Ursula von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására. A találkozót követően pedig a Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában kijelentette:
Aláhúzta: az Oroszország elleni uniós szankcióknak mélyreható és látható hatásuk van. A kibontakozó energia- és megélhetési válság Ukrajna támogatására gyakorolt hatását firtató kérdésre von der Leyen azzal felelt, hogy magas ára van Ukrajna támogatásának, de szabadságunk, a nemzetközi békerend és a demokrácia megfizethetetlen.

Az Európai Unió szankciói érvényben maradnak, az EU továbbra is határozottan fel fog lépni Oroszországgal szemben, „ebből nem engedünk” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.
Csütörtök este a kereskedelmi Bild TV német televíziónak adott interjújában eközben arról beszélt, el tudja képzelni, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) indul majd eljárás Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. A bizottsági elnök egyben felkérte az európai államokat, hogy nyugati harckocsikat is szállítsanak Ukrajnának.
– mondta. Úgy fogalmazott, hogy kétség kívül a legsúlyosabb háborús bűncselekményeket követték el Ukrajnában. „Ezért támogatjuk a bizonyítékok gyűjtését, hogy lehetővé váljanak eljárások a Nemzetközi Büntetőbíróságon. Ezen bűncselekmények megtorlása képezi alapját a közös nemzetközi jogrendünknek. És végtére Putyin felelős ezekért” – hangoztatta von der Leyen.
– jelentette ki von der Leyen. Az uniós szankciókról szólva hozzáfűzte: „mindent megteszünk, hogy Putyin megfizessen mindazért, amit tesz és hadikasszája lassan, de biztosan elapadjon”.

Nagyobb hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnába szállításával az Egyesült Államok a konfliktus részesévé válik – figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!