
Fotó: Rompres
2008. március 21., 00:002008. március 21., 00:00
Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet viszont azzal érvelt a tanács összehívása mellett, hogy Koszovóban volt terroristák vannak uralmon. „Hogyan lehet harcolni a terrorizmus ellen, ha a volt terroristákat fegyverrel látják el” – vetette föl a kérdést a diplomata az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerint. „Washington vakon rohan előre, megsérti az összes nemzetközi megállapodást, amelyek értelmében Koszovónak nincs joga létrehozni saját fegyveres erőket” – mondta.
Bush döntése éles reakciót váltott ki szerbiai és koszovói szerb vezetőkből is. Nebojsza Jovics, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács (nemzeti kisebbségi önkormányzat) vezetője csütörtökön az ENSZ-t és Oroszországot kérte, hogy akadályozza meg a fegyverszállítást. A szerb vezető bűnös szándékból fakadó és rendkívül veszélyes lépésről nyilatkozott, amely szerinte arra irányul, hogy felrobbanjon a lőporos hordó a régóta halmozódó feszültségekkel teli Balkánon. „Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak és Oroszországnak sürgősen cselekednie kell: összehívni az ENSZ BT ülését, hogy elítélje az amerikai lépést. Amennyiben ez nem történik meg, Ban Ki Mun kötelezze Joachim Rückert, a koszovói ENSZ-adminisztráció vezetőjét arra, hogy rendelje el a koszovói határok szigorú védelmét, nehogy egyetlen újabb fegyver is Koszovóba kerüljön” – követelte Nebojsza Jovics. A szerb vezető szerint amennyiben az albánok uralta Koszovó fegyvereket kap, „megnyílnak a kapuk Szerbia előtt, hogy egyedül, vagy Oroszországgal együtt fegyverekkel lássa el a koszovói szerb népet”.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ugyancsak határozottan elítélte, s mélységesen elhibázottnak nevezte Bush elnök döntését. A koszovói kormány üdvözölte a Fehér Ház döntését. „Mindent üdvözlünk, ami az Egyesült Államokból jön” – mondta Hajredin Kuci miniszterelnök-helyettes.
Közben a hétfői Kosovska Mitrovica-i események miatt benyújtotta lemondását Gerard Galucci, a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK körzeti megbízottja, de New York-i felettesei elutasították kérését, s felszólították, hogy vonja vissza. A lemondás közvetlen előzménye, hogy az észak-koszovói szerb vezetők közzétették Galuccinak a világszervezethez küldött jelentését, amely szerint „a rend és törvényesség helyreállítását célzó, rosszul eltervezett akció a rend és a törvényesség súlyos megsértéséhez vezetett. Aki úgy döntött, hogy március 17-ét, a koszovói szerbek elleni utolsó nagy etnikai tisztogatás negyedik évfordulóját választja ki a fellépésre, s a letartóztatottakat Pristinába szállíttatja, nyilvánvalóan bele akart gázolni a szerbek érzéseibe. Ha a rendőrség egy másik napon akarta volna eltávolítani a magukat el sem barikádozó, nyitott helyiségben tartózkodó embereket, akkor most valószínűleg áldozatok nélküli győzelemről beszélhetnénk.”
Mint arról beszámoltunk, hétfőn az UNMIK rendőrei megrohanták a Kosovska Mitrovica-i bíróság épületét akkor már négy napja megszállva tartó bírósági dolgozókat, őrizetbe vették és Pristinába akarták szállítani őket. A szerbek rájuk támadtak, a foglyok egy részét kiszabadították, s az ezt követő zavargásokban egy ukrán rendőr meghalt, több tucat rendőr és KFOR-katona, valamint több mint száz szerb megsebesült.
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.