
Napról napra nő a feszültség a bevándorlási hullám által érintett európai országok között a migránsok elhelyezése kapcsán. A magyar kormány hétfőn felkérte Németországot, tisztázza a jogi helyzetet az illegális bevándorlók európai unión belüli utazásaival kapcsolatban. Miközben Budapesten hétfőn már felengedték a nemzetközi járatokra az előző nap ezt követelő bevándorlókat, az osztrák–magyar határon délután megállították a Budapestről Bécsbe tartó vonatot.
2015. augusztus 31., 18:102015. augusztus 31., 18:10
2015. augusztus 31., 19:332015. augusztus 31., 19:33
Napról napra nő a feszültség a bevándorlási hullám által érintett európai országok között a migránsok elhelyezése kapcsán. Miután előző nap több száz bevándorló tüntetett Budapesten amiatt, hogy a hatóságok nem engedik őket tovább Németországba, a Keleti pályaudvaron hétfőn már felengedték a nemzetközi járatokra azokat a migránsokat, akik érvényes okmányokkal és jeggyel rendelkeznek.
Az MTI helyszíni tudósítása szerint hétfő reggel óta emiatt hatalmas a sor a pályaudvar nemzetközi pénztárainál, a délelőtt 11-kor indult vonat pedig teljesen tele volt. A rendőrség immár mindenkit fölengedett a nemzetközi vonatokra, szír menekültek pedig úgy nyilatkoztak: tudomásuk szerint elutazhatnak Münchenig.
Az osztrák–magyar határon azonban délután megállították a Budapestről Bécsbe tartó, mintegy háromszáz menekültekkel teli vonatot. Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) szóvivője közölte, hogy a szerelvény túlzsúfoltsága miatt a magyar rendőrség segítségét kérték.
Amúgy az osztrák határrendészeti szervek vasárnap este fokozott ellenőrzéseket léptettek életbe az ország keleti határátkelőinél. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerint a határozatlan ideig tartó intézkedésre az embercsempészek elleni fellépés miatt van szükség, és minden olyan járművet megállítanak és ellenőriznek, amely alkalmas arra, hogy embereket rejtsenek el benne.
Az osztrák közúti ellenőrzés miatt hétfőn Magyarországon 30 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán Ausztria felé, de feltorlódtak az autók a soproni és a kópházi határnál is.
A magyar kormány hétfőn felkérte Németországot, tisztázza a jogi helyzetet az illegális bevándorlók európai unión belüli utazásaival kapcsolatban. A magyar hatróságok szerint Budapest betartja az EU-s szabályokat, Németország viszont megengedőbb magatartást tanúsít. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: az uniós jogszabályok világosan kimondják egyrészt a schengeni határok egyértelmű védelmét, másrészt hogy egy uniós tagállam területéről harmadik országból származó emberek csak érvényes úti okmányokkal és a célország által kibocsájtott vízummal rendelkezve hagyhatják el az országot.
„Ezek az egyértelmű uniós jogszabályok határozták meg az elmúlt napokban a magyar hatóságok fellépését, többek között a Keleti pályaudvarnál is\" – szögezte le az államtitkár, aki szerint a problémát az okozta, hogy az elmúlt napokban Németország megengedőbb magatartást tanúsított a feltételezhetően Szíriából érkező illegális bevándorlókkal szemben.
Erre reagálva Angela Merkel közölte, Németország nagyra becsüli, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket, a menekültügyet szabályozó Dublin III. rendelet alkalmazásától pedig nem térhet el, és ezt már a magyar kormány tudomására hozta. Hétfői berlini sajtótájékoztatóján a német kancellár a Magyarországra érkezett szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban újságírói kérdésre félreértésnek nevezte, hogy „minden szíriai jöhet Németországba\". „Ezt a félreértést bizonyosan sikerül majd a jó diplomáciai kapcsolatok révén tisztázni\" – mondta a német kancellár.
Egyébként magyar–francia diplomáciai csörte is kialakult a bevándorlókkal kapcsolatban. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára elmondta, a magyar kormány visszautasít minden olyan „nemtelen jelzőt és vádaskodást Magyarországgal szemben\", amelyet vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter hangoztatott a magyar határvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban.
Az államtitkár hétfő délután megbeszélést folytatott a budapesti francia nagykövettel, akit azt követően kérettek be a tárcához, hogy a francia külügyminiszter egy interjúban „botrányosnak\" nevezte egyes kelet-európai országok viselkedését a menekültválsággal kapcsolatban, és Magyarországot külön bírálta a határzár miatt. Magyar Levente kifejtette: a határvédelmi intézkedésekkel nemcsak Magyarországot, hanem az EU minden tagállamát védik, e lépések minden uniós ország biztonságát, nyugalmát és békéjét szolgálják.
Megdöbbentőnek és egyben elképesztőnek minősítette Fabius nyilatkozatát Szijjártó Péter is. „Úgy tűnik, Európában egyesek még mindig nem képesek megérteni azt, hogy Magyarországra milyen elképesztő és drámai nyomás hárul bevándorlási szempontból a Nyugat-Balkánon keresztül\" – reagált francia kollégája szavaira a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: az a jó európai, aki az európai szabályokat betartja, a legfontosabbak közé sorolta a schengeni szabályokat, amelyek világosan rögzítik minden uniós tagállamnak azt a kötelezettségét, hogy meg kell védeni a saját és az Európai Unió külső határait. „Magyarország ezt teszi és ezzel megfelel uniós kötelezettségeinek\" – szögezte le Szijjártó.
V4-es csúcs a menekültválság miatt
Rendkívüli csúcstalálkozón foglalkoznak a nem szűnő migrációs válsággal a hét végén a négy visegrádi ország kormányfői – jelentette be hétfőn Robert Fico kormányfő Pozsonyban, a szlovák nemzetbiztonsági tanács ülése után. Közölte, a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő találkozója nagy valószínűséggel pénteken vagy vasárnap lesz, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter pedig a témáról telefonon egyeztetett magyar és cseh kollégájával.
Szlovákia elsősorban a fokozottabb osztrák határellenőrzések miatt szorgalmazza a rendkívüli V4-es csúcstalálkozó összehívását. Pozsony ugyanis attól tart, hogy a 71 ember halálával járó ausztriai tragédia után az embercsempészek Szlovákián keresztül próbálják majd a célországokba továbbvinni a menekülteket; az utóbbi napokban több ilyen eset is volt. Fico közölte azt is, hogy Pozsony nem fogadja el azon nyugat-európai politikusok bírálatát, amelyeknek nem tetszik a kelet-európai országok hozzáállása a migrációs problémához. Az Európát érő menekülthullámmal kapcsolatban Milos Zeman cseh államfő is megszólalt. Szerinte a migrációs hullám nem rövid távú jelenség, és számolni kell annak felerősödésével.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!