
Fotó: Mihajlo Podoljak/Twitter
Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.
2022. április 03., 21:072022. április 03., 21:07
2022. április 03., 22:012022. április 03., 22:01
„A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos »bűncselekményről« tanúskodik, újabb provokáció” – közölte moszkvai katonai tárca.
A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak.

Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. A tárca hozzátette, hogy az orosz haderő 452 tonna humanitárius segélyt szállított a Kijevi megye településeire.
„Bukarest, a NATO-csúcs nyilatkozata. Tizennégy évvel ezelőtt, április 3 án megvolt a lehetőség annak megelőzésére, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Bucsa, Kijev megye. Napjainkban. Oroszország megérkezett. Az tanácsolom az anyáknak, nézzenek az orosz katonákra, mert ilyen gazembereket neveltek fel: orgyilkosokat, martalócokat, hóhérokat” – idézte az elnök szavait az Ukrajinszka Pravda. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az ukrán hatóságok közlései szerint az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt civil lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.
A jelentés szerint az ukrán légvédelemnek a lövedékek egy részét sikerült megsemmisítenie, de csapódott be rakéta a településre – mint írták közleményükben – olyan helyre, ahol a helyiek a korábbi támadások után takarították az épületeket és az utcákat. Az előzetes információk szerint többen megsebesültek, pontos számuk azonban még nem ismert.
Vladiszlav Artosenko, az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere vasárnap egy tévéműsorban arról beszélt, hogy városa hetven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, az üzleti élet leállt, a megyeszékhelynek emiatt nincs semmilyen költségvetési bevétele. Szavai szerint a város lakói pusztán túlélnek egyik napról a másikra. Nem zárta ki, hogy az elvonulóban lévő orosz csapatok bármikor ismét visszatérhetnek Csernyihivhez, amelynek helyzetét a Kijev megyei Bucsában, a kelet-ukrajnai Harkivban, és az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban uralkodó állapotokhoz hasonlította. Pozitívumként hozzátette, hogy a régióban ugyanakkor elkezdődött a területek megtisztítása és aknamentesítése.
Mint írta, ezeket az áldozatokat igazságügyi orvosszakértők vizsgálják, hogy dokumentálják az Oroszország által elkövetett „háborús bűntetteket”. Hozzátette, hogy a holttestek közül eddig 140 vizsgálatával végeztek. Rámutatott: nehezíti a halottak elszállítását az, hogy az orosz erők több várost és falvat aláaknáztak, a holttestek mellett is vannak robbanószerkezetek, és sok fel nem robbant lövedék is hever a térségben.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
1 hozzászólás