Fotó: Mihajlo Podoljak/Twitter
Visszautasította az orosz védelmi minisztérium vasárnap az ukrán kormánynak azt a vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg a Kijev megyében lévő, az ukrán erők által visszafoglalt Bucsa városban.
2022. április 03., 21:072022. április 03., 21:07
2022. április 03., 22:012022. április 03., 22:01
„A kijevi rezsim által közzétett összes fénykép és videó, amely állítólag orosz katonák által a Kijevi területen lévő Bucsa városban elkövetett állítólagos »bűncselekményről« tanúskodik, újabb provokáció” – közölte moszkvai katonai tárca.
A tárca leszögezte, hogy az orosz fegyveres erők tagjai nem követtek el erőszakcselekményeket Bucsa lakosai ellen, amíg ott állomásoztak.
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár.
A közlemény rámutatott, hogy a város déli külterületeit, beleértve a lakóövezeteket is, az ukrán hadsereg nehéztüzérséggel, tankokkal és rakéta-sorozatvetőkkel akkor folyamatosan lőtte, amíg a város az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt állt. A minisztérium állítása szerint a bucsai lakosok mindvégig szabadon mozogtak, amíg a város orosz ellenőrzés alatt állt.
A tájékoztatás szerint az orosz fegyveres erők még március 30-án kiürítették Bucsát, 31-én a város polgármestere Anatolij Fedoruk, aki ezt videoüzenetben megerősítette, nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba. A tárca hozzátette, hogy az orosz haderő 452 tonna humanitárius segélyt szállított a Kijevi megye településeire.
„Bukarest, a NATO-csúcs nyilatkozata. Tizennégy évvel ezelőtt, április 3 án megvolt a lehetőség annak megelőzésére, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. Bucsa, Kijev megye. Napjainkban. Oroszország megérkezett. Az tanácsolom az anyáknak, nézzenek az orosz katonákra, mert ilyen gazembereket neveltek fel: orgyilkosokat, martalócokat, hóhérokat” – idézte az elnök szavait az Ukrajinszka Pravda. A hírportál emlékeztetett arra, hogy a Kijev megyei települések visszavétele után az ukrán hatóságok közlései szerint az orosz csapatok újabb embertelen tetteire találtak bizonyítékokat a városokban: agyonlőtt civil lakosokat, tömegsírokat és a helybeliek nemi erőszakról szóló beszámolóit.
A jelentés szerint az ukrán légvédelemnek a lövedékek egy részét sikerült megsemmisítenie, de csapódott be rakéta a településre – mint írták közleményükben – olyan helyre, ahol a helyiek a korábbi támadások után takarították az épületeket és az utcákat. Az előzetes információk szerint többen megsebesültek, pontos számuk azonban még nem ismert.
Vladiszlav Artosenko, az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere vasárnap egy tévéműsorban arról beszélt, hogy városa hetven százaléka megsemmisült az orosz támadások következtében, az üzleti élet leállt, a megyeszékhelynek emiatt nincs semmilyen költségvetési bevétele. Szavai szerint a város lakói pusztán túlélnek egyik napról a másikra. Nem zárta ki, hogy az elvonulóban lévő orosz csapatok bármikor ismét visszatérhetnek Csernyihivhez, amelynek helyzetét a Kijev megyei Bucsában, a kelet-ukrajnai Harkivban, és az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban uralkodó állapotokhoz hasonlította. Pozitívumként hozzátette, hogy a régióban ugyanakkor elkezdődött a területek megtisztítása és aknamentesítése.
Mint írta, ezeket az áldozatokat igazságügyi orvosszakértők vizsgálják, hogy dokumentálják az Oroszország által elkövetett „háborús bűntetteket”. Hozzátette, hogy a holttestek közül eddig 140 vizsgálatával végeztek. Rámutatott: nehezíti a halottak elszállítását az, hogy az orosz erők több várost és falvat aláaknáztak, a holttestek mellett is vannak robbanószerkezetek, és sok fel nem robbant lövedék is hever a térségben.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
1 hozzászólás