
Fotó: Magyar Nemzeti Bank
Éles bírálatokat váltott ki a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását célzó indítvány, pedig egyfajta európai trendről beszélhetünk e kérdésben. Magyarország tavaly lépett: hazahozta, majd emelte aranykészletét.
2019. március 17., 09:182019. március 17., 09:18
2019. március 18., 13:392019. március 18., 13:39
A román aranytartalék hatvanöt százaléka jelenleg külföldön van, az ottani tárolásáról a bukaresti jegybank még Románia 2007-es európai uniós csatlakozása előtti időszakban határozott. A hazaszállítást kezdeményező szociáldemokraták (PSD) szerint azóta a gazdaság megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így az ország gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban, vagy mint a gazdaságot sújtó nemzetközi válság idején.

Öt százalékra korlátoznák román kormánypárti törvényhozók a külföldön tárolható román aranytartalékot, amelynek jelenleg nagy része Londonban van – adta hírül csütörtökön a román média.
Mint arról a napokban közölt írásában az Adevărul is beszámolt, az elmúlt években egyre több európai ország repatriált aranytartalékokat, folytatva a 2012 elején indult folyamatot, amikor elsőként Venezuela jelentette be: százhatvan tonna aranyat szállít haza körülbelül kilencmilliárd dollár értékben. Németország központi bankja 2017-ben közölte, hogy befejezte a New Yorkban és Párizsban tartott 31 milliárd dolláros aranytartalékának hazatelepítését. Németországé egyébként a világ második legnagyobb aranytartaléka – 130 milliárd dollárnyi értékben – az Egyesült Államok után. Tavaly Ankara döntött úgy, hogy hazaszállítja az Amerikában tárolt összes aranyát.
Törökország aranykészletét 564 tonnára becsülik, és körülbelül 20 milliárd dollárt tesz ki. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését az utóbbi időben egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban a németen kívül többek között a holland, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja.
Szajlai Csaba gazdasági szakújságíró, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese a Krónika megkeresésére elmondta: a 2008-as világgazdasági válságot követően a világ jegybankjainak aranytartaléka jelentősen emelkedett, ami erős keresletet mutat ezen intézményi szektor részéről. Az elmúlt évtizedben Kína a háromszorosára, Oroszország pedig négyszeresére növelte az aranytartalékát.
A nemzetközi aranypiacon történt értékesítések következtében 1989 májusától 1992 októberére az MNB aranykészlete negyvenhat tonnáról több lépcsőben három tonnára csökkent. A készlet szintje ettől kezdve egészen 2018-ig változatlan maradt, annak értéke pusztán az aranyárfolyam függvényében ingadozott, mennyiségi változás nem játszott szerepet” – ismertette az magyarországi előzményeket Szajlai Csaba.
Egy aranytömb 23 centiméter hosszú, 8 centiméter széles és 4 centi magas, súlya 12,5 kilogramm
Fotó: Pixabay
2018-ban az MNB az aranytartalék helyreállítása és hazaszállítása mellett döntött. A gazdasági szakértő elmondta, a jegybank első lépésben a már birtokában lévő háromtonnás aranytartalékot szállította haza 2018 elején. Ezt követően a Monetáris Tanács az aranytartalék megtízszerezéséről döntött, amely 2018 őszén meg is valósult. „Utolsó lépésben az MNB az újonnan megvásárolt teljes aranykészletet hazaszállíttatta. Ezzel lezárult az aranytartalék helyreállításának folyamata,
– tájékoztatott a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Az aranykészletet légi úton szállították Magyarországra a nemzetközi szigorú biztonsági előírások betartásával. A biztosítást a Terrorelhárítási Központ végezte. A teljes magyar tartalék jelenleg 2300 darab aranytömbben van, egy aranytömb hossza 23 centiméter, 8 centiméter szélesek és 4 centi magasak, egy tömb súlya 12,5 kilogramm.
Miután Lengyelország az utóbbi időben jelentős mennyiségű aranyat vásárolt fel, jelenleg ott van a legtöbb nemesfém térségünkben. A teljes tartalék arányában Romániában még mindig a legjelentősebb az arany szerepe, 10 százalékot ért el a jegybank pénzügyi tartalékán belüli arány, Magyarországon a megemelt mennyiséggel ez az arány 4,4 százalékot tesz ki.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
1 hozzászólás