Hirdetés

Veszít vonzerejéből Nagy-Britannia: Románia és Magyarország az ott élő állampolgárai miatt is figyelmet fordít a Brexitre

Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után •  Fotó: Pixabay.com

Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után

Fotó: Pixabay.com

Teljesen kiszámíthatatlanná vált Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból. A Brexit értelemszerűen aggasztja az ott dolgozó uniós állampolgárokat, így a Romániából és Magyarországról távozókat is. Elemzőket kérdeztünk arról, mit tesz a két állam diplomáciája a jelenlegi kényes és bizonytalan helyzetben.

Pataky István

2019. szeptember 13., 12:382019. szeptember 13., 12:38

2019. szeptember 13., 14:312019. szeptember 13., 14:31

Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előre hozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség. A hétfőn kezdődött, kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

Akcióban Boris Johnson

Boris Johnson miniszterelnök először múlt szerdán jelentette be, hogy előre hozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére, miután az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból. Az MTI tájékoztatása szerint a törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Hirdetés

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását, és

az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.

A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy John­son akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó, az uralkodó formális jóváhagyásával hétfőn életbe lépett törvényt. Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem elfogadható az előre hozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről.

Pánikkeltés, csökkenő migráció

A brit ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri, Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt. Elemzők szerint

bár a pánikkeltés teljes fordulatszámon zakatol, áruhiánnyal, tüntetésekkel, gazdasági összeomlással riogatva a tárgyalás nélküli, úgynevezett „kemény Brexit” esetére, John­son támogatottsága jelentős.

A britek többséges benne látja azt a vezetőt, akinek van konkrét elképzelése, és képes is megvalósítani azt, lezárva a sodródás és tehetetlenkedés kétévnyi idegtépő időszakát, amely nemcsak a briteknek, de az európai partnereknek is rengeteg kárt okozott.

Gazdasági szakértők arra számítanak, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból a Nagy-Britanniába irányuló kivándorlás csökkenni fog a Brexit után. A legtöbb bevándorló eddig Lengyelországból érkezett az Egyesült Királyságba, becslések szerint egymillió fő.

Romániából a hivatalos brit statisztika alapján közel 450 ezren élnek a szigetországban, ahol majdnem százezerre tehető a magyar állampolgárok létszáma.

Ezeknél a számoknál ugyanakkor számolni kell azzal, hogy sokan nincsenek hivatalosan nyilvántartva. A Brexitről szóló brit szavazás óta érezhetően csökkent a migráció mértéke, azonban szakértők szerint a régióból származó külföldiek többsége a kiválás után is szeretne az Egyesült Királyságban élni.

A Londonban dolgozó magyarokat és románokat várhatóan nem érinti hátrányosan a Brexit •  Fotó: Pixabay.com Galéria

A Londonban dolgozó magyarokat és románokat várhatóan nem érinti hátrányosan a Brexit

Fotó: Pixabay.com

Fegyvervásárlás a jó viszonyért?

Az ott élők számára nem mellékes, hogy a jelenlegi bonyolult helyzetben védi-e, s ha igen, miként teszi az országuk, amelyhez állampolgárságuk alapján jelenleg is tartoznak. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére emlékeztetett, Klaus Johannis államfő a román állampolgárok érdekeinek védelmére kérte nemrég egy telefonbeszélgetés során Boris Johnsont, azzal érvelve, hogy az EU-ban élő britek számára is el kell kerülni jogaik csorbulását, és a kölcsönösség elvét lehetne érvényesíteni.

Johnson álláspontja szerint a romániaiak Brexit utáni jogai kiemelt téma kormánya számára.

A román elnöki hivatal közleménye szerint Johannis felajánlotta a több mint tízéves stratégiai partnerség megújítását elsősorban gazdasági és biztonsági területen. A brit kormány közleményére, miszerint már az idei év végén, az Unióból való kilépés után korlátozzák az idegenek mozgásszabadságát, Románia londoni nagykövete úgy reagált, hogy „semmi sem változik”, honfitársai továbbra is az Egyesült Királyságban tartózkodhatnak, csupán útlevél-ellenőrzés lesz. Három hónapnál hosszabb tartózkodásra vízumot kell majd kérni.

„Tavaly még a visegrádi négyekkel való közös lobbizást szerette volna Bukarest ez ügyben, de ez kikerült a román külpolitika üzeneteiből. Tekintve a román hadibeszerzési terveket,

Idézet
Johannis elnök briteknek szóló üzenete burkoltan arra is utalást tesz, hogy fegyverzetet vásárolnának, ha kedvezően alakulnak a kapcsolatok”

– mondta a kolozsvári származású szakértő. Mint fogalmazott, Románia magányosan lobbizik a szokásos érvekkel: az ország stratégiai fontossága, kedvező üzletek, politikai barátság. „Ez viszont inkább az 1990-es évek hatalmi technikájára emlékeztet” – tette hozzá Barabás T. János.

Szükség van a munkavállalókra

Deák Dánielt, a budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzőjét arról kérdeztük, miként próbálja Magyarország alakítani a kapcsolatait az Unióból távozni készülő Nagy-Britanniával. Elmondta,

Magyarország szeretne a lehető leginkább felkészülni a britek kilépésére, s ezt jól mutatja, hogy Takács Szabolcs személyében külön Brexit-ügyi miniszteri biztos tevékenykedik,

akinek az a feladata, hogy kövesse az eseményeket Nagy-Britanniában, és felkészítse a kormányt, illetve Magyarországot az esetleges következményekre.

„Mivel Nagy-Britannia az egyik legnagyobb európai gazdaság, és nagyon sokan dolgoznak ott más európai országokból – köztük sok magyar is –, így sem a briteknek, sem a többi uniós tagállamnak nem érdeke a megállapodás nélküli kilépés. Boris John­son eltökélt szándékai ellenére most arra van a legnagyobb esély, hogy további halasztást fognak kérni a britek, ráadásul egy újabb kormányválság előre hozott választást is eredményezhet. Ebben az esetben még az is elképzelhető, hogy a Munkáspárt nyer, és végül nem fognak kilépni az Európai Unióból” – vázolta röviden a helyzetet a szakértő.

Mint hangsúlyozta, a cél az, hogy Magyarország minden eshetőségre felkészüljön, a legrosszabb forgatókönyv pedig a megállapodás nélküli kiszakadás.

Ebben az esetben sem fognak ugyanakkor a magyar munkavállalók semmilyen azonnali következménnyel vagy hátránnyal szembesülni, hiszen a briteknek szükségük van rájuk,

így tovább tudnak majd dolgozni, a brit kormány többször megígérte: ugyanolyan jogokat biztosítanak az uniós munkavállalóknak, mint ami eddig is megillette őket.

Sokan hazaköltöznek

Deák Dániel szerint hosszú távon viszont arra lehet számítani, hogy a magyarok számára a brit munkavállalás egyre kevésbé lesz csábító, aminek a jelei már most is megmutatkoznak. „A legfrissebb statisztika alapján már

Idézet
egyre kevesebben keresnek külföldön munkát, ráadásul a dinamikusan erősödő magyar gazdaságnak és növekvő béreknek köszönhetően sokan úgy döntenek, hogy a pár éves brit munkavállalást követően inkább hazaköltöznek.

A magyar gazdaság az elmúlt kilenc év kormányzati teljesítményének köszönhetően stabil, így a britek kilépéséből fakadó gazdasági hátrányok nem fogják olyan látványosan érinteni az országot, mint például a jelenleg stagnáló németeket, akiknek a nagy kitettség miatt komoly problémát jelenthet majd az, ha egyik napról a másikra elszakadnak a brit piacoktól” – fogalmazott az elemző.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 01., péntek

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége

A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége
Hirdetés
2026. május 01., péntek

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat
2026. április 30., csütörtök

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása

Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása
2026. április 30., csütörtök

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón

Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források
2026. április 29., szerda

Orbán Viktor: liberális kormányzás és nemzeti ellenzék időszaka kezdődik

A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.

Orbán Viktor: liberális kormányzás és nemzeti ellenzék időszaka kezdődik
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Nicuşor Dan: Románia készen áll a Moldovával való egyesülésre, ha a többség ezt akarja

Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.

Nicuşor Dan: Románia készen áll a Moldovával való egyesülésre, ha a többség ezt akarja
2026. április 29., szerda

Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.

Éles kritika Brüsszelnek: Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő szerint a nemzeti kisebbségek helyett más ügyek kerülnek előtérbe
2026. április 29., szerda

Bombameglepetés: kilép az OPEC-ből az egyik legfontosabb tagállam

Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.

Bombameglepetés: kilép az OPEC-ből az egyik legfontosabb tagállam
Hirdetés
Hirdetés