Hogy ez valóban így lesz,arra a VMSZ tanácsának hét eleji közleményébőlis következtetni lehet, a testület ugyanis bejelentette,hogy 2007. május 5-ére Magyarkanizsáraösszehívja a VMSZ tisztújítóközgyűlését. Erre egyes értesülésekszerint azért van szükség, mert a januáriparlamenti választásokra való felkészülés,a vajdasági magyarokkal folytatott párbeszéd ésa vártnál rosszabb választási eredményekértékelése során egyértelműenmegfogalmazódott a párton belüli személyi,szervezeti és tartalmi megújulásra vonatkozóigény.
Magyar–magyar ellentétek
Az egyébként, hogy azeredetileg közgazdász-végzettségű, évekigszabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 közöttpedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedőKasza a VMDP közgyűlésén jelentette be távozásiszándékát, igencsak meglepő, tekintve a kétpárt közötti, tizenhárom éve tartó,kibékíthetetlennek tűnő ellentétet. A VMSZ ésa VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakultVajdasági Magyar Demokratikus Közösségbőlnőtt ki. A VMDP honlapján található írásszerint az alakulat nem ideológiai alapon szerveződő párt,hanem a magyarok különböző rétegeit tömörítőérdekszervezet volt, amelynek alapvető célja, hogy aVajdaságban élő magyar nemzeti kisebbségkollektív érdekeit képviselje. Programja azeurópai demokratikus államokban elfogadottkisebbségvédelmi elveken alapult, s ezekmegvalósításának legmegfelelőbbkereteként a területi és a személyiautonómia elemeit kombináló modellt javasolta.
Az 1990. decemberi szerbiai elsőtöbbpárti választásokon 32 jelöltetállított, és jelöltje valamennyi olyanválasztókörzetben győzött, ahol a magyaroktöbbségben voltak. A 250 tagú szerbiaiparlamentben 8 képviselője volt, és megkapta amagyarokat részarányuk alapján megilletőleadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztána belső konfliktusok nyomán több, a belgrádihatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogatóképviselő kivált a szervezetből, és létrehoztaa VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszítettjelentőségéből, 1997-ben pedig ÁgostonAndrással az élen néhány egykori vezetőjelétrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bíráljaKasza Józsefet és pártját. Részbena két párt közötti párbeszéd-képtelenségkövetkezménye, hogy a magyaroknak nem sikerültképviselőt juttatniuk a belgrádi parlamentbe a 2003-asválasztásokon.
Szükséges a párbeszéd
A legutóbbi találkozásalkalmával Kasza nem is hagyta szó nélkülaz őt ért támadásokat. Ugyanakkor kijelentette:átadja helyét a fiataloknak, és ezt javasoltaÁgoston Andrásnak és csapatának is,mondván: a vajdasági magyarság érdeke,hogy végre tényleges kommunikációinduljon el a két szervezet között.
Egyes értesülésekszerint Kasza utódját már sikerült ismegtalálni Pásztor István, Vajdaságtartományi privatizációs titkáraszemélyében. Pásztor az újvidékijogtudományi karon szerzett jogászi oklevelet, majddolgozott a szabadkai Sigma gyárban, a szabadkai közgazdaságikar informatikai intézetének igazgatója is volt,2000 óta pedig ő a tartomány privatizációstitkára. Ha valóban őt választják azMVSZ élére, rá hárul a feladat, hogytalpra állítsa a pártot, amely a négyévvel ezelőtti választási kudarc után –amikor kiesett a szövetségi parlamentből – az ideivoksoláson is csak úgy tudott az eredetileg vártnálegyébként jóval kevesebb képviselőtjuttatni a törvényhozásba, hogy előzőleg akisebbségi szervezetek számára kedvezőenmódosították a választásitörvényt. A feladat nem könnyű, főképpazért nem, mert a többi exjugoszláv tagállamból,illetve Koszovóból százezres nagyságrendbenbevándoroló szerb népesség miatt amintegy 300 ezer főt számláló vajdaságimagyarság számaránya jelentősen csökkent atartományban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok