Hogy ez valóban így lesz,arra a VMSZ tanácsának hét eleji közleményébőlis következtetni lehet, a testület ugyanis bejelentette,hogy 2007. május 5-ére Magyarkanizsáraösszehívja a VMSZ tisztújítóközgyűlését. Erre egyes értesülésekszerint azért van szükség, mert a januáriparlamenti választásokra való felkészülés,a vajdasági magyarokkal folytatott párbeszéd ésa vártnál rosszabb választási eredményekértékelése során egyértelműenmegfogalmazódott a párton belüli személyi,szervezeti és tartalmi megújulásra vonatkozóigény.
Magyar–magyar ellentétek
Az egyébként, hogy azeredetileg közgazdász-végzettségű, évekigszabadkai polgármesterként, 2000 és 2003 közöttpedig miniszterelnök-helyettesként tevékenykedőKasza a VMDP közgyűlésén jelentette be távozásiszándékát, igencsak meglepő, tekintve a kétpárt közötti, tizenhárom éve tartó,kibékíthetetlennek tűnő ellentétet. A VMSZ ésa VMDP egyaránt az 1990 márciusában megalakultVajdasági Magyar Demokratikus Közösségbőlnőtt ki. A VMDP honlapján található írásszerint az alakulat nem ideológiai alapon szerveződő párt,hanem a magyarok különböző rétegeit tömörítőérdekszervezet volt, amelynek alapvető célja, hogy aVajdaságban élő magyar nemzeti kisebbségkollektív érdekeit képviselje. Programja azeurópai demokratikus államokban elfogadottkisebbségvédelmi elveken alapult, s ezekmegvalósításának legmegfelelőbbkereteként a területi és a személyiautonómia elemeit kombináló modellt javasolta.
Az 1990. decemberi szerbiai elsőtöbbpárti választásokon 32 jelöltetállított, és jelöltje valamennyi olyanválasztókörzetben győzött, ahol a magyaroktöbbségben voltak. A 250 tagú szerbiaiparlamentben 8 képviselője volt, és megkapta amagyarokat részarányuk alapján megilletőleadott szavazatok 80 százalékát. 1994-ben aztána belső konfliktusok nyomán több, a belgrádihatalommal való szorosabb kapcsolattartást támogatóképviselő kivált a szervezetből, és létrehoztaa VMSZ-t. A VMDK ezek után fokozatosan veszítettjelentőségéből, 1997-ben pedig ÁgostonAndrással az élen néhány egykori vezetőjelétrehozta a VMDP-t, amely azóta is hevesen bíráljaKasza Józsefet és pártját. Részbena két párt közötti párbeszéd-képtelenségkövetkezménye, hogy a magyaroknak nem sikerültképviselőt juttatniuk a belgrádi parlamentbe a 2003-asválasztásokon.
Szükséges a párbeszéd
A legutóbbi találkozásalkalmával Kasza nem is hagyta szó nélkülaz őt ért támadásokat. Ugyanakkor kijelentette:átadja helyét a fiataloknak, és ezt javasoltaÁgoston Andrásnak és csapatának is,mondván: a vajdasági magyarság érdeke,hogy végre tényleges kommunikációinduljon el a két szervezet között.
Egyes értesülésekszerint Kasza utódját már sikerült ismegtalálni Pásztor István, Vajdaságtartományi privatizációs titkáraszemélyében. Pásztor az újvidékijogtudományi karon szerzett jogászi oklevelet, majddolgozott a szabadkai Sigma gyárban, a szabadkai közgazdaságikar informatikai intézetének igazgatója is volt,2000 óta pedig ő a tartomány privatizációstitkára. Ha valóban őt választják azMVSZ élére, rá hárul a feladat, hogytalpra állítsa a pártot, amely a négyévvel ezelőtti választási kudarc után –amikor kiesett a szövetségi parlamentből – az ideivoksoláson is csak úgy tudott az eredetileg vártnálegyébként jóval kevesebb képviselőtjuttatni a törvényhozásba, hogy előzőleg akisebbségi szervezetek számára kedvezőenmódosították a választásitörvényt. A feladat nem könnyű, főképpazért nem, mert a többi exjugoszláv tagállamból,illetve Koszovóból százezres nagyságrendbenbevándoroló szerb népesség miatt amintegy 300 ezer főt számláló vajdaságimagyarság számaránya jelentősen csökkent atartományban.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.