Hirdetés

Vasárnap választ Magyarország

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A csütörtöki kampányzáró rendezvényekkel célegyenesbe fordultak a hétvégi magyarországi országgyűlési választások: vasárnap helyi idő szerint reggel hat órától este hétig várják a választópolgárokat az urnák elé.

Hírösszefoglaló

2010. április 09., 09:192010. április 09., 09:19

A rendszerváltás óta hatodszor megrendezett választásokon – amelyeken az előrejelzések szerint elsöprő Fidesz-győzelem születhet, az eddig kormányzó MSZP pedig akár harmadik erővé is süllyedhet a szélsőséges Jobbik mögött – hat párt, illetve pártszövetség állított országos listát: a Fidesz–KDNP, az MSZP, a Jobbik, a Lehet Más a Politika (LMP), a Magyar Demokrata Fórum (MDF) és a Civil Mozgalom.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor legfeljebb négypárti parlament jöhet létre, amelyben a Fidesz–KDNP alakíthatja a legnagyobb frakciót – kérdéses ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget megszerzi-e –, továbbá az MSZP, a Jobbik, illetve az LMP; utóbbi felmérések szerint az 5 százalékos küszöb környékén lavíroz.

Mindenki Fidesz-győzelmet vár

A Gallup csütörtökön közzétett felmérése szerint kétharmados Fidesz-győzelem várható, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, s az LMP is bekerülhet a parlamentbe. A Gallup a 2006-os adathoz hasonlóan 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában, április 11-én.

Vita egy hangfelvétel miatt

Feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen csütörtökön az MSZP választás rendje elleni bűncselekmény miatt egy szerdán az interneten megjelent felvétel kapcsán. Ezen állítólag Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója tart előadást a Fidesz kampánymódszereiről, többek között arról, hogy a 2009-es pécsi időközi választásokon ismerték a 38 ezer Fidesz-szavazó nevét, korát, telefonszámát, mobilszámát, e-mail címét, és még azt is, milyen erős támogatói a Fidesznek.

Az egyik videóportálon közzétett hangfelvételen hallható, ahogy a megszólaló a pécsi választásra utalva azt mondta: „Tehát azt állítom, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Tehát név szerint. Tehát meg tudom mondani azt a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmennek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatják.”

Az Országos Választási Bizottság csütörtökön rendőrségi feljelentést tett, mivel szerinte a Fidesz több jogszabályt sértett az ügyben. A Fidesz szóvivője szerint lejáratási kísérletről van szó. Szijjártó Péter szerint a párt minden esetben az adatvédelmi biztos által engedélyezett módon, a jogszabályok betartásával kezeli az adatokat. „A Gyurcsány–Lendvai–Vona közös lejárató akció során régi hazugságokat vettek újra elő” – tette hozzá a szóvivő.

A Fidesz a listás szavazatok 59 százalékára számíthat, a Jobbik 17 százalékot, az MSZP pedig 16 százalékot kaphat, ugyanakkor az MDF csupán 3-at, és ezzel valószínűleg nem jut be az új Országgyűlésbe. Az LMP ezzel szemben elérheti a parlamentbe jutást jelentő 5 százalékos küszöböt.
A napokban közzétett kutatási eredmények szerint a Medián kétharmadosnál is nagyobb Fidesz–KDNP-frakcióra számít, továbbá az MSZP és a Jobbik egymáshoz hasonló nagyságú képviselőcsoportjára, illetve az LMP parlamentbe kerülésére.

A Tárki is négypárti parlamentet valószínűsít, hasonló összetételű Országgyűlést vetít előre, a Nézőpont Intézet becslése szerint a Fidesz–KDNP jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék, a Jobbik 11, az LMP pedig 7 százalékon áll. Eszerint a 386-ból 284 mandátum jutna a Fidesz–KDNP-nek, 50 az MSZP-nek, 37 a Jobbiknak, 15 az LMP-nek.

A Republikon Intézet szintén szerdai becslése alapján a Fidesz–KDNP 267, az MSZP 62, a Jobbik 47, az LMP 10 képviselői helyre számíthat. A Forsense szerint a biztos szavazó pártválasztók körében 60 százalékos a Fidesz–KDNP támogatottsága, az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékos választási eredményre számíthat.

Hogyan választanak?

A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be.

Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt. A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

A választás hivatalos végeredményét nyolc nappal a szavazás lezárulása után közli az Országos Választási Bizottság, a nem hivatalos eredmény azonban már a választások napjának éjszakáján ismertté válik.

Területi listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani. Magyarország területén a választás napját megelőző nap 0.00 órától a szavazás napján urnazárásig kampánycsend lép életbe.

Az első fordulóban minden választónak két szavazata van: egy-egy voksot lehet leadni az egyéni jelöltek, illetve a területi pártlisták valamelyikére. Az első szavazási forduló akkor érvényes, ha a választók több mint fele leadta szavazatát, és akkor eredményes, ha valamelyik egyéni jelölt megszerzi a szavazatok több mint 50%-át. A pártok a területi listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.
Második szavazási fordulót az elsőt követő 14. napon kell tartani azokban a kerületekben, ahol nem dőlt el az egyéni mandátumok sorsa.

Amennyiben a részvétel az első fordulóban nem érte el az 50%-ot, akkor a listás szavazást is meg kell ismételni. Ha az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, a három legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve mindazok, akik legalább 15%-nyi szavazatot szereztek, indulhatnak a második fordulóban; ekkor az érvényességhez 25%-ot meghaladó részvétel, az eredményességhez pedig relatív többség is elegendő. A második fordulóban a pártok a szavazás napján reggel hat óráig írásban jelezhetik, ha jelöltjüket visszaléptetik.

Az egyéni választókerületekben megszerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon speciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony

Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

Țoiu: javulóban az amerikai–román viszony
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról

Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.

Csökkenésnek indult az olajár, miután Trump fontos bejelentést tett a Hormuzi-szoros forgalmáról
2026. május 04., hétfő

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok

Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.

Külügyminiszter: egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy orosz eredetűek a Romániában lezuhant drónok
2026. május 02., szombat

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek

Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.

Magyar Péter húga felfüggeszti bírói tevékenységét, miután bátyja a férjét jelölte igazságügyi miniszternek
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”

Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.

Donald Trump megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”
2026. május 01., péntek

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége

A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.

Moldova és Románia egyesülését szorgalmazza a két ország írószövetsége
2026. május 01., péntek

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.

Trump már nemcsak Németországból, hanem más európai helyszínekről is kivonná az amerikai csapatokat
Hirdetés
2026. április 30., csütörtök

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása

Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.

Megszűnt az autonómiatörekvések segítését szívügyének tartó Szili Katalin megbízatása
2026. április 30., csütörtök

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón

Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.

Román állampolgárok is vannak ez egyik, Irán által elfoglalt teherhajón
2026. április 30., csütörtök

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására

Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.

Trump hosszan beszélt Putyinnal, és úgy véli, hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására
Hirdetés
Hirdetés