
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel – mondta Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap.
2024. május 23., 22:372024. május 23., 22:37
Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés”.
Varsó szerint nyugat-ukrajnai célpontok ellen kilőtt orosz rakéták több alkalommal is behatoltak légterébe. Moszkva szerint véletlen légtérsértésekről van szó.
Wronski szerint a kijevi vezetés azzal a megkereséssel fordult Lengyelországhoz, hogy a lengyel légvédelmi rendszerek segítségével semmisítsenek meg orosz rakétákat Ukrajna felett. Mint mondta, az erről szóló vita márciusban indult, miután egy orosz rakéta óránkénti 800 kilométer sebességgel 365 méteres magasságban belépett a lengyel légtérbe 39 másodpercig Oserdów település térségében.
A külügyi szóvivő közölte, hogy a lengyel hatóságok jelenleg orosz rakéták ukrán terület feletti lelövésének jogi következményeit vizsgálják.
„Erről egyáltalán nem folyik vita Lengyelországban. Kizárt a lehetősége annak, hogy lengyel légvédelmi rendszer legyen az ország határain kívül” – húzta alá.
Andrzej Szejna külügyminiszter-helyettes korábban arról számolt be, hogy Varsó fontolgatja az ország határaihoz közelítő orosz rakéták megsemmisítését.
„A NATO különböző elképzeléseket vizsgál, ideértve, hogy az ilyen rakétákat meg kellene semmisíteni, ha túl közel kerülnének a NATO határaihoz” – hangoztatta Szejna a RMF FM lengyel rádió egyik márciusi műsorában. „Ennek az ukrán fél hozzájárulásával és a nemzetközi következmények figyelembe vételével kellene megvalósulnia” – tette hozzá.
„Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható” – mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.
A Politico két jól értesült forrásra hivatkozva szerdán azt írta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra fogja kérni NATO-szövetségeseit, hogy lőjék le az orosz rakétákat. A hírportál szerint kérését a normandiai partraszállás júniusi emlékünnepsége, valamint a G7-országcsoport olaszországi tanácskozása után fogja előterjeszteni. Az értesülést a Newsweek nem tudta független forrásból ellenőrizni, ezért elküldte kérdéseit az ukrán hatóságoknak.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
szóljon hozzá!