
Szijjártó Péter szerint Kijev döntése „szánalmas és nonszensz”
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás
A kisebbségi ügyek nem tekinthetők belügynek egyetlen létező európai és nemzetközi jogszabály szerint sem – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán.
2020. október 27., 23:142020. október 27., 23:14
2020. október 27., 23:162020. október 27., 23:16
Szijjártó Péter a közzétett videóban azt mondta, hogy az ukrán külügyminisztérium bekérette a kijevi magyar nagykövetet, és azt a döntést hozta nyilvánosságra, hogy két magyar – valószínűleg kormányzati – tisztségviselőt ki akar tiltani Ukrajnából arra hivatkozva, hogy beleavatkoztak az ukrán belpolitikai folyamatokba. A miniszter azt mondta: nem tudja, mire gondoltak beleavatkozás alatt. „Arra, hogy a magyar kormány ötven lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának a kárpátaljai kórházak fenntartásáért és a koronavírusos betegek ellátásáért, arra, hogy Magyarország az egyetlen, amely megengedi az ukrán állampolgároknak a tranzitállást Nyugat-Európa felé vagy arra, hogy magyar költségvetési forrásból finanszírozzák az egyik legszennyezettebb kárpátaljai folyó vízének tisztítását?” – sorolta Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország továbbra is készen áll a jó szomszédi viszonyra és a párbeszédre, de az elmúlt időszak azt mutatja, hogy ez a szándék egyoldalú. Az MTI által idézett miniszter a kárpátaljai magyarokat a kormány teljeskörű támogatásáról és együttműködési szándékáról biztosította, valamint ismét gratulált a KMKSZ „történelmi, átütő sikeréhez” az ukrajnai önkormányzati választásokon. „A Kárpátalján elért eredmények világossá teszik, hogy a magyarok véleménye megkerülhetetlen lesz a térség jövőjének tekintetében a következő időszakban is” – mondta Szijjártó Péter.
Az ukrán külügyminisztérium vasárnap este közleményében vádolta meg a magyar diplomáciát azzal, hogy közvetlenül beavatkozik az ukrán helyhatósági választásba, és emiatt „kemény reakciót” helyezett kilátásba. Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár egy keddi tanácskozáson azt mondta: semmilyen hivatalos értesítést sem a Miniszterelnökség, sem a külügyi tárca, sem ő nem kapott arról, hogy nem kívánatos személy lenne Ukrajnában. Felidézte, néhány éve hasonló történt Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, akit szintén nem értesítettek, és egy határátkelésnél derült ki, hogy kitiltották Ukrajnából. Potápi Árpád János feltételezi, hogy az egyik kitiltott személy ő, „a másikat még keresik”. Megjegyezte: ha egy 40 milliós ország tőle fél, az az erejét is megmutatja.
Potápi kijelentette: Magyarországnak az alaptörvényből fakadó kötelessége, hogy a határon túli magyarságot segítse. Példaként említette intézmények felújítását, a kárpátaljai szociális programcsomagot, a Vérke folyó rehabilitációját. Ezekből a támogatásokból nem csupán a magyar emberek, hanem nemzetiségtől függetlenül a régió minden lakója részesül. „Mindezek fényében érthetetlen az ukrán fél lépése” – jelentette ki a nemzetpolitikai államtitkár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!