Utcai harcok Mitrovicában

Amikor a megbilincselt férfiakat, s hátrakötözött kezû nõket az UNMIK rendõrei megkísérelték elszállítani, a feldühödött szerbek gépkocsikkal útjukat állták, s húsz embert kiszabadítottak. A zavargások ugyan délre elcsitultak, de a csatatérré vált városban rendkívül feszült a helyzet, s a nyugtalanság már átterjedt Belgrádra is, ahol fokozott rendõri készültséget rendeltek el.
Az összecsapások elõtt az ENSZ-közigazgatás lengyel és ukrán rendõrei jártak el, s késõbb az ENSZ-békefenntartó KFOR francia katonái is beavatkoztak. A mérleg több mint száz sebesült (köztük 13 lengyel UNMIK-rendõr és a KFOR 8 francia katonája), akik közül háromnak életveszélyes az állapota – õket Belgrádba szállították kezelésre. A szerb állami televízió egy halálos áldozatról szóló – meg nem erõsített – hírt is kapott.
Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta része, ahol a bíróság van, csatatérré vált. A tévétudósítások képein mindenhol töltényhüvelyek, betört ablakok, kiégett jármûvek, könnygázpatronok, a rendõrök ellen használt kövek, széttört Molotov-koktélos üvegek cserepei voltak láthatók. A városrész fölött még délben is szürke füst gomolygott, s a könnygáz sem oszlott el a viszonylag szûk utcákról. A robbanásig feszült indulatokkal teli nyugalmat a KFOR katonái igyekeznek fenntartani, miután az ENSZ-rendõröket és az UNMIK minden polgári alkalmazottját kivonták Kosovska Mitrovica északi részébõl. Megfigyelõk az események kapcsán emlékeztetnek rá, hogy az indulatok tombolásához az ENSZ-közigazgatás átgondolatlan intézkedései is hozzájárultak. A tegnap hajnali akció elõzményei ugyanis 1999-re, de legalábbis ez év február 21-ére nyúlnak vissza. Akkor kezdték ugyanis tiltakozó akciójukat a jogászok, s más bírósági alkalmazottak, akiket 1999-ben elzavartak az UNMIK által birtokba vett épületükbõl, s azóta magánházaknál, lakásokban végezték tevékenységüket a szerb jogrendszer keretében. Azt akarták, hogy adják vissza nekik az épületet, ezért minden áldott nap tüntettek, naponta egy méterrel közelebb is mentek a bírósághoz, amelyet a „tulajdonos” UNMIK nem védett, majd március 14-én pár tucatnyian meg is szállták. Ezzel a koszovói rendõrség szóvivõje szerint elkövették az UNMIK tulajdona elleni erõszakos támadás vétségét.

Hírösszefoglaló

A szerbellenes pogromokra emlékeztek Koszovóban és Szerbiában

Gyászistentiszteleteken emlékeztek meg tegnap Koszovó-szerte, s Szerbiában is a szerbek ellen 2004. március 17-én és 18-án Koszovóban elkövetett pogromokról. „Négy évvel ezelõtt mindössze két nap alatt annyi gaztettet hajtottak végre, amennyit korábbról nem ismert a történelem” – mondta Artemije raska-prizreni püspök, Koszovó ortodox egyházi vezetõje a székhelyén, a gracanicai kolostorban megtartott istentiszteleten. Négy évvel ezelõtt feldühödött albánok rohantak meg szerb házakat, templomokat, kolostorokat. Indulatukat az váltotta ki, hogy Koszovó északi részén két albán gyerek holttestét halászták ki az Ibar folyóból. Hogy ki és miért ölte meg õket, nem tisztázódott, de a vizsgálat végét ki sem várva tombolni kezdõ albánok máig állítják, hogy szerbek végeztek velük. Az öszszecsapásoknak 19 halálos áldozata volt, nyolc szerb és tizenegy albán.