Fotó: Facebook/European Commission
Oroszország közvetlen veszélyt jelent a világrendre az Ukrajna elleni barbár háború, a Kínával kötött aggodalomra okot adó paktum és az új típusú, jobbára önkényes nemzetközi kapcsolatokra törekvése miatt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Tokióban, az Európai Unió és Japán vezetőinek csúcstalálkozóját követően csütörtökön.
2022. május 12., 13:022022. május 12., 13:02
2022. május 12., 14:322022. május 12., 14:32
Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az Európai Unióhoz hasonlóan Japán is tisztában van azzal, hogy mi forog kockán.
– fogalmazott. Ez – emelte ki – még fontosabbá teszi az olyan hasonló gondolkodású partnerek számára, mint az EU és Japán, hogy megerősítsék kapcsolataikat – tette hozzá.
Az uniós bizottság elnöke elmondta, hogy az EU és Japán együttműködésük megerősítésében egyezett meg, egyebek mellett olyan digitális partnerség elindításában, amely a versenyképességre és a biztonságra összpontosít. Hozzátette,
„Ez azért fontos, mert vannak olyan anyagok és technológiák, amelyek nélkülözhetetlenek lettek gazdaságainkban és a mindennapi életünkben, mint például a félvezetők. Megbízható ellátási láncokra kell támaszkodnunk” – húzta alá az Európai Bizottság elnöke.
Fotó: Facebook/European Commission
Kisida Fumio japán miniszterelnök a sajtótájékoztatón kiemelte, Oroszország inváziója Ukrajnában nem csak Európát érinti, hanem megrázza a nemzetközi rend egészét, beleértve Ázsiát is.
– fogalmazott. Közölte, országa a korábbinál szorosabb együttműködésben állapodott meg az Európai Unióval és a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetőivel az Oroszországgal szemben hozható intézkedések összehangolására. Elmondta, továbbá az EU és Japán megállapodott abban, hogy együttműködnek a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség megvalósításában, valamint az energiabiztonság szavatolásában.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a közös sajtótájékoztatón azt mondta, az Európai Unió és Ukrajna együttműködése alapvető jelentőségű, de rendkívül fontos az indiai-csendes-óceáni térséggel ápolt kapcsolatok erősítése is. Az EU ezért szorosabb konzultációkat, és egyre határozottabb összefogást sürget Kínával kapcsolatban – mondta. Oroszországgal összefüggésben Michel aláhúzta: az EU és Japán szoros együttműködésben válaszol Oroszország katonai fellépésre annak leghatározottabb elítélése és a büntető intézkedések bevezetése által.
Az Európai Bizottságnak nincs olyan javaslata, amely kezelni tudná egy esetleges orosz olajembargó negatív hatásait, ezért a kormány az eredeti álláspontját fogja képviselni – közölte Szijjártó Péter.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
1 hozzászólás