
Az Európai Tanács szabályozási keretet hozott létre a kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra egyaránt. A Brüsszelben kedden elfogadott rendelet az első uniós szintű jogi keret a pénzügyi ágazatban.
2023. május 17., 16:472023. május 17., 16:47
2023. május 17., 16:572023. május 17., 16:57
Az elmúlt években több ígéret is született a kriptoeszközök uniós szabályozására. Hosszas viták és egyeztetések után az Európai Tanács keddi ülésén született meg a kriptoeszközök piacairól (MiCA) szóló uniós jogi keret.
A soros EU-elnökséget betöltő Svédország pénzügyminisztere, Elisabeth Svantesson az Európai Unió Tanácsának honlapja szerint úgy fogalmazott, hogy
és átfogó keretet hoz létre a kibocsátók és a szolgáltatók számára, beleértve a pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelést is.
Az új szabályok a haszontokenek, az eszközalapú tokenek és az úgynevezett „stabil kriptopénzek” kibocsátóira vonatkoznak. Kiterjed továbbá a szolgáltatókra, például a kereskedési helyszínekre és azokra a pénztárcákra, ahol kriptoeszközöket tartanak.Emellett harmonizált szabályozási keretet vezet be az Európai Unióban, amely – tekintettel a kriptopiacok globális jellegére – javulást jelent a jelenlegi helyzethez képest, amikor
Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én terjesztette elő a MiCA-rendeletre irányuló javaslatot. Az Európai Tanács 2021. november 24-én elfogadta a MiCA-rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízását. 2022. március 31-én megkezdődtek a társjogalkotók közötti háromoldalú egyeztetések, amelyek a 2022. június 30-án létrejött ideiglenes megállapodással lezárultak. A jogalkotási folyamat utolsó lépése a rendelet május 16-án történt hivatalos elfogadása.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!