Az Európai Tanács szabályozási keretet hozott létre a kriptoeszközökre, a kriptoeszköz-kibocsátókra és a kriptoeszköz-szolgáltatókra egyaránt. A Brüsszelben kedden elfogadott rendelet az első uniós szintű jogi keret a pénzügyi ágazatban.
2023. május 17., 16:472023. május 17., 16:47
2023. május 17., 16:572023. május 17., 16:57
Az elmúlt években több ígéret is született a kriptoeszközök uniós szabályozására. Hosszas viták és egyeztetések után az Európai Tanács keddi ülésén született meg a kriptoeszközök piacairól (MiCA) szóló uniós jogi keret.
A soros EU-elnökséget betöltő Svédország pénzügyminisztere, Elisabeth Svantesson az Európai Unió Tanácsának honlapja szerint úgy fogalmazott, hogy
és átfogó keretet hoz létre a kibocsátók és a szolgáltatók számára, beleértve a pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelést is.
Az új szabályok a haszontokenek, az eszközalapú tokenek és az úgynevezett „stabil kriptopénzek” kibocsátóira vonatkoznak. Kiterjed továbbá a szolgáltatókra, például a kereskedési helyszínekre és azokra a pénztárcákra, ahol kriptoeszközöket tartanak.Emellett harmonizált szabályozási keretet vezet be az Európai Unióban, amely – tekintettel a kriptopiacok globális jellegére – javulást jelent a jelenlegi helyzethez képest, amikor
Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én terjesztette elő a MiCA-rendeletre irányuló javaslatot. Az Európai Tanács 2021. november 24-én elfogadta a MiCA-rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízását. 2022. március 31-én megkezdődtek a társjogalkotók közötti háromoldalú egyeztetések, amelyek a 2022. június 30-án létrejött ideiglenes megállapodással lezárultak. A jogalkotási folyamat utolsó lépése a rendelet május 16-án történt hivatalos elfogadása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!