Fotó: Bede Laura
Az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérése szerint az uniós tagországok állampolgárainak kevesebb mint a fele elégedett az Európai Unió intézményeinek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedéseivel, a megkérdezettek a gazdasági helyzetet, a tagállami államháztartás alakulását és a bevándorlást tartják a három legjelentősebb uniós szintű problémának.
2020. október 24., 08:212020. október 24., 08:21
A felmérés szerint a legfontosabb aggodalmak között a válaszadók uniós és nemzeti szinten is a gazdasági helyzetet említették. A megkérdezettek 35 százaléka nyilatkozott így, ami a legutóbbi, 2019 őszén végezett felméréshez képest 16 százalékos növekedést jelent.
Az európaiakat egyre jobban aggasztja a tagállamok államháztartásának helyzete is. Így a válaszadók 23 százaléka vélekedett, ami 6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Az uniós állampolgárokban a bevándorlás szintén komoly aggodalmakat vált ki, ezt a megkérdezettek szintén 23 százaléka vallja. A mutató 13 százalékkal csökkent az előző felméréshez képest.
A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése 8 százalékkal esett vissza. A válaszadók 20 százalékában keltenek aggodalmat ezek a kérdések. Ezt 5 százalékos emelkedés mellett a munkanélküliség követi 17 százalékkal.
A válaszadók 43 százaléka 2019 ősze óta változatlanul bízik az Európai Unióban. A nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom 6 százalékkal 40 százalékra erősödött. A válaszadók 19 százaléka kedvezőtlenül ítéli meg az uniót.
Az európaiak megosztottak az uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedései tekintetében. A válaszadók 45 százaléka elégedett, míg 44 százaléka elégedetlen. Tízből több mint hat európai ugyanakkor bízik abban, hogy az EU meghozza majd a megfelelő döntéseket. Arányuk 62 százalék.
A megkérdezettek 30 százalék gondolja úgy, hogy az európai egészségügyi politika kidolgozását kiemelten kell kezelni. A járvány visszaszorítására hozott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosan az európaiak 31 százaléka nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen könnyen alkalmazkodott azokhoz. Egynegyedük viszont azt állította, hogy elég nehezen birkózott meg a helyzettel. A koronavírus-járvány időszakában az európaiak 60 százaléka jelentette ki, hogy optimista, 38 százaléka, hogy pesszimista az EU jövőjét illetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!