Ultimátum a moldovai kormánynak

„Ha csütörtökig nem teljesítik a követeléseinket, nagyon drasztikus módszerekhez folyamodunk. A tömeg azt skandálja: Ultimátum. A határidő csütörtök délután öt óra, és nagyon szép meglepetésekben lesz részük” – mondta Adrian Năstase, a tüntetések egyik társszervezője, a Méltóság és Igazság Platform elnöke.

Mint arról beszámoltunk, a kormány beiktatása óta folyamatosak a tüntetések Moldovában, vasárnap több tízezer ember vonult utcára az előre hozott választások kiírását követelve. A megmozdulások egyik társszervezője a Méltóság és Igazság Platform, amely a korrupció elleni küzdelmet, az európai integrációt, valamint az előre hozott parlamenti és elnökválasztást tűzte a zászlajára.

A civil szervezet mellett ugyanakkor két oroszbarát párt, a Renato Usatîi vezette A Mi Pártunk, valamint az Igor Dodon vezette Szocialista Párt is csatlakozott a kormány távozását és az előre hozott választásokat követelő erőkhöz.

A „Le a maffiával!” jelszót skandáló tüntetők vasárnap az összes olyan intézmény előtt tüntettek, amely a jelenlegi koalíció magját jelentő Demokrata Párt irányítása alatt áll. Így a legfőbb ügyészség, a Korrupcióellenes Központ valamint az alkotmánybíróság előtt tüntettek. A tüntetést szervező erők szerint ugyanis a párt mögött álló ellentmondásos üzletember, az oligarchaként is emlegetett Vlad Plahotniuc megengedhetetlenül nagy befolyásra tett szert.

Mint arról beszámoltunk, a Demokrata Pártnak a Liberális Párt részvételével, illetve 14 kommunista képviselő és a liberális-demokraták néhány honatyájának támogatásával sikerült 57 fős többséget kialakítania a 101 fős parlamentben. A demokraták először Vlad Plahotniucot javasolták miniszterelnöknek, de Nicolae Timofti államfő ezt a feddhetetlenségi kritériumokra hivatkozva elutasította.

Ezt követően kompromisszumos jelöltként Pavel Filip eddigi demokrata párti távközlési minisztert választották kormányfővé, aki ellen azonban ugyanúgy tiltakozik az ellenzék, mondván: Plahotniuc bábja. Ezért a kormányról szóló parlamenti szavazást követően a tömeg megrohamozta a parlamentet. Bár azóta az indulatok némileg csillapodtak, a tüntetések folytatódtak, és a tüntetők sem mondtak le az előre hozott választásokról. Az oroszbarát pártok minden bizonnyal azért ragaszkodnak az előre hozott voksoláshoz, mert a közvélemény-kutatások szerint az elmúlt évek kormányzati korrupciójától megcsömörlött polgárok többsége rájuk szavazna.

Băsescu egyesülést javasolt Voroninnak

Traian Băsescu államfő, aki 2004 és 2014 között állt az ország élén, mandátuma idején fölvetette Vladimir Voroninnak, Moldova akkori kommunista párti, oroszbarát elnökének, hogy a két ország egyesüljön – számolt be a Gândul. A hírportál szerint ezt maga az exállamfő idézte fel a napokban, a határon túli románok konferenciáján, a bukaresti parlamentben, Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülésének évfordulója apropóján.

Băsescu saját bevallása szerint azt javasolta Voroninnak, hogy vállalja el az új Nagy-Románia elnöki tisztségét, ő maga pedig alelnök lett volna. Voronin azonban „kövekkel kezdett el a határon keresztül dobálózni (…) Vagyis románellenes volt, de nem oroszbarát” – fogalmazott a volt államfő. Mint ismeretes, Băsescu mandátuma során többször is fölvetette a két ország egyesülésének lehetőségét. Voronin viszont 2013-ban azzal vádolta meg Băsescut, hogy nyomást próbál gyakorolni Chişinăura, és éjszaka részegen hívogatja őt telefonon.