
Károkozás. Az ukrán Ates által közzé tett felvételeken a partizánakció eredményei láthatók
Fotó: TelegramAtes
Az ukránpárti Ates partizáncsoport tagjai megsemmisítettek orosz elektronikus hadviselési berendezéseket az oroszországi Novgorod megyében – állította a csoport vasárnapi közösségi médiás bejegyzésében.
2026. március 29., 12:582026. március 29., 12:58
Az Ates szerint a csoport tagjai az ukrán fegyveres erőkkel együttműködve március 17-én felgyújtottak három, elektronikus hadviselési antennákkal felszerelt mobiltelefon-átjátszótornyot.
Az ukrán vezérkar szerint március 17-én eltalálták a Sztaraja Russza városában található 123. repülőgép-javító üzem létesítményeit, köztük egy Il-76-os és L-410-es repülőgépek szervizelésére használt hangárt.
Az üzem katonai szállítórepülőgépek és alkatrészeik javítására és korszerűsítésére szakosodott.
Saját kifutópályával rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy nehéz repülőgépeket fogadjon közvetlenül a helyszínen.
Az Ates állítása szerint a gyár helyreállítása várhatóan hónapokig fog tartani.
Az Ates mozgalom rendszeresen hajt végre szabotázstámadásokat orosz területeken és Ukrajna orosz megszállás alatt álló területein.
Az ukrán hadsereg rendszeresen támadja az Oroszország mélyén található katonai infrastruktúrát annak érdekében, hogy csökkentse Moszkva tűzerejét, miközben Moszkva folytatja háborúját Ukrajna ellen. A 123. repülőgép-javító üzem az ukrán–orosz határtól körülbelül 750 kilométerre található.
Közben
Mint arról beszámoltunk, Zelenszkij csütörtökön azt mondta, hogy az Egyesült Államok Kijevnek nyújtott biztonsági garanciái attól függnek, hogy Ukrajna teljes mértékben kivonul-e a Donyec-medencéből, beleértve az általa még ellenőrzött területeket is.
„Az amerikaiak készek ezeket a garanciákat magas szinten véglegesíteni, amint Ukrajna készen áll a Donbaszról való kivonulásra” – mondta Zelenszkij.
Mint megírtuk, Rubio másnap újságíróknak nyilatkozva elutasította az elnök állítását.
„Ez hazugság. Láttam, ahogy ezt mondja, és sajnálatos, hogy ezt mondja, mert tudja, hogy ez nem igaz, és nem ezt mondták neki” – mondta.
„Amit neki mondtak, az nyilvánvaló: a biztonsági garanciák nem lépnek életbe, amíg a háború véget nem ér, mert ellenkező esetben belekeveredünk a háborúba” – szögezte le.
Moszkva „ultimátumot” adott Kijevnek – mondta Zelenszkij. Oroszország „csak az ukrán fegyveres erők Donyeck és Luhanszk régiók területéről való teljes kivonulása után fogja befejezni a háborút”.
Az Egyesült Államok viszont csak a háború befejezése után fog biztonsági garanciákat nyújtani.
„Csak a fegyverszünet után, csak a háború befejezése után kaphatunk biztonsági garanciákat az Egyesült Államoktól. És miután csapataink elhagyják a Donbaszt, ezek a háború befejezésének feltételei” – mondta Zelenszkij
„Azt mondtam, hogy a háború vége előtt szeretnénk aláírni a biztonsági garanciákat. És már majdnem készen álltak. ... De az amerikai fél nemet mondott. Ez csak a háború végén fog megtörténni.”
Pénteki nyilatkozatában Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok nem kockáztathatja meg a közvetlen beavatkozást az orosz–ukrán háborúba azzal, hogy a harcok befejezése előtt biztonsági garanciákat nyújt.
„Rendben, mi is az a biztonsági garancia? Olyan csapatok, amelyek hajlandóak beavatkozni és biztosítani a biztonságot. Ha ezt most bevezetjük, az azt jelenti, hogy belekeveredünk a háborúba” – mondta.
Erre reagálva
„A kérdés nem az, hogy mikor lép hatályba” – mondta. „A kérdés az, hogy mikor kapjuk meg ezeket a garanciákat. A garanciákat akkor kapjuk meg, miután elhagytuk a Donbaszt. És ez a feltétele a háború végének.”
Zelenszkij tisztázta, hogy nem azzal vádolja az amerikai tárgyalókat, hogy nyomást gyakorolnak Ukrajnára, hogy vonuljon ki a területéről.
„Nem hazudtam senkinek. … Talán magától értetődőnek tűnt, hogy az amerikaiak részéről úgy tűnt, mintha nyomást akarnának ránk gyakorolni, hogy távozzunk, és csak ezután adnának nekünk garanciákat. Nem állítom, hogy nyomást gyakorolnak ránk. És ezt soha nem is mondtam, sem nyilvánosan, sem más módon” – mondta Zelenszkij.
Az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között megakadtak, mivel Washington figyelmét az iráni háborúra fordítja. Oroszország nem enyhített maximalista követelésein, beleértve azt, hogy Ukrajna vonuljon vissza a Donbasz általa ellenőrzött részeiről.
Kijev elutasította ezt a követelést, fenntartva, hogy a tűzszünetet a jelenlegi frontvonalak mentén kell érvényesíteni.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
szóljon hozzá!