Ukrán válság: nehéz feladat előtt áll a Nyugat

A legnagyobb kihívás előtt az Európai Unió áll, miután Brüsszel előző héten segített tető alá hozni egy megállapodást, amely véget vetett a kormányerők és a Viktor Janukovics ukrán elnök lemondásáért harcoló tüntetők közötti összecsapásoknak Kijevben.

Ha eltöröd, megveszed

Az EU az ékszerboltokban is érvényes szabállyal találta magát szemben: ha eltöröd, megveszed. Ennek ellenére az egyelőre nem világos, hogy az unió nyugati tagállamai a továbbiakban felelősséget akarnak-e vállalni a 46 milliós volt szovjet tagköztársaságért – írja a Reuters brit hírügynökség.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa jelentős pénzügyi segítséget ígért Ukrajnának. A biztos azon véleményének is hangot adott, hogy az országnak egy napon fel kell kínálni az unióhoz való csatlakozás lehetőségét, az álláspontját azonban nem osztja mind a 28 tagállam.

Szintén segítséget ajánlott Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, azonban – tette hozzá – a Janukovics által korábban elutasított „fontos gazdasági reformok” továbbra is elengedhetetlen feltételei az alkunak. Ezek között van az állami gázártámogatás eltörlése és a forgalmi adó növelése is.

Európai uniós források szerint Kijev a társulási megállapodása aláírása után rövid időn belül 2 milliárd eurót kaphatna. Bár Ukrajna nem sok versenyképes terméket állít elő, Brüsszel még az egyezség ratifikációja előtt megnyithatná az ukrán áruk előtt óriási, közel 500 millió fogyasztót jelentő piacát is. Mindehhez egy olyan kormányra van szükség Ukrajnában, amelyet felhatalmaztak egy ilyen egyezmény aláírására, erre pedig valószínűleg a május 25-ére tervezett előre hozott elnökválasztásig várni kell.

Egyes elemzők véleménye szerint az új helyzetre való tekintettel újra kellene írni a társulási megállapodást, hogy az több ösztönzőt és kevesebb követelést tartalmazzon. Közgazdászok szerint a szövegben foglalt mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása kezdetben tovább gyengíthetné az ukrán gazdaság helyzetét, mivel lesújtana a versenyképtelen iparágakra, amelyek forgalmának jelentős része jelenleg Oroszországba irányul.

A vesztes?

Az utóbbi napok fejleményeinek legnagyobb vesztese egyértelműen a Krím-félszigeti Szevasztopolban haditengerészeti támaszpontot működtető Oroszország. Elemzők szerint Moszkva fizetésképtelenné teheti Ukrajnát, ha behajtja a tartozását és felhasználja a Gazprom gázmonopóliumot.

A Reuters emlékeztet, hogy az orosz kormány a korábbi válságok során nem riadt vissza attól, hogy leállítsa az Ukrajnába irányuló gázszállítását, ez pedig számos más európai ország gázellátását is veszélyeztette. Energia-szakértők emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a Gazprom jelenleg nehezebb helyzetben van, mint akkoriban volt. Uniós tisztségviselők attól is tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtorlásképpen újraélesztheti a befagyott konfliktusokat a társulási egyezményt aláíró két volt szovjet tagköztársaságban, Moldovában és Grúziában.

Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon beszéltek Putyinnal, hogy meggyőzzék, fogadja el a békés átmenetet Ukrajnában. A Fehér Ház pénteken bejelentette: amerikai és orosz küldöttek együtt utaznak Kijevbe, hogy biztosítsák az ukrán elnök és az ellenzék vezetői között létrejött megállapodás zökkenőmentes végrehajtását. Ez azonban még Janukovics távozása előtt történt.

Azt még nem tudni, hogy a Kijevben történt drámai események képei meglágyítják-e az európai vezetők szívét és végül felkínálják-e a tagállammá válás perspektíváját Ukrajnának. Nyugat-Európa nagy része ennek ellenére egyfajta „bővítési fáradtságban” szenved, miután 2004 óta 13 új, többségében volt szocialista államot vettek fel a közösség tagjai közé. A nyugati országok vezetői már azt is meglehetősen nehezen tudták keresztülvinni politikailag, hogy a válság alatt az EU bajba került tagállamait kisegítsék, ennél még sokkal bonyolultabb lenne számukra egy „kívülálló” országot támogatni.