Utcai harcok. Pokrovszkban elkeseredett küzdelem zajlik az ukrán és orosz hadsereg egységei között
Fotó: Facebook/SZBU
Az ukrán katonai hírszerző ügynökség (HUR) csütörtökön bejelentette, hogy az Oroszország szabadsága nevű orosz lázadócsoport több tucat vonatot szabotált, miközben az orosz hadsereg logisztikai infrastruktúráját vette célba.
2025. november 07., 08:402025. november 07., 08:40
Az ukrán jelentés és a hozzá csatolt, vidám zenével aláfestett videó szerint a partizánok több tucat vonatot gyújtottak fel, amelyekkel az orosz erők fegyvereket, lőszereket és felszereléseket szállítottak az ukrán frontvonalakra.
A HUR nem részletezte, hol történtek a támadások, csak annyit közölt, hogy „az agresszor állam területén”.
„A partizánok gyújtókoktéljai megsemmisítették a katonai rakományok szállítását biztosító több tucat jármű vezérlő- és energiaellátó rendszereit” – közölte a HUR.
„Ezek a szabotázsakciók jelentősen lelassították az orosz katonai utánpótlás mozgását és aláásták a fronton lévő ellenséges egységek logisztikai támogatásának stabilitását” – tették hozzá.
Közben az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) csütörtökön ugyancsak közzétett egy videót a Facebookon, amelyen a donyecki régió Pokrovszk közelében működő „Alfa” különleges műveleti központjának legutóbbi akciói láthatók, és amelyben azt állítja, hogy
Az SZBU szerint az elmúlt évben az egység súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek a pokrovszki szektorban, mintegy 9500 ellenséges katonát megölve, valamint nagy mennyiségű felszerelést megsemmisítve vagy megrongálva.
„Továbbra is megvédjük földünket az orosz megszállóktól, akik életükkel fognak fizetni a területünk megszállásáért” – közölte az SZBU.
Közben Szvitlana Hrincsuk energiaügyi miniszter csütörtökön a Telegramon közölte:
Hozzátette, hogy a bányászokat már kimentették.
„A támadás idején 2595 bányász tartózkodott a föld alatt” – fejtette ki a tárcavezető.
Hozzátette, hogy az előzetes adatok szerint nincsenek halálos áldozatok vagy sérültek az orosz támadás következtében, és a mentőszolgálatok, valamint a bányák személyzete gyorsan megszervezte a bányászok felszínre hozatalát.
„Oroszország folytatja az energetikai rendszerünk elleni terrort. Az újabb csapás több ezer bányász életét sodorta veszélybe. Oroszország továbbra is a civil lakosság ellen háborúzik. Az oroszok taktikája egyértelmű: télre el akarják vágni az ukránokat az áramtól és a fűtéstől” – hangsúlyozta Hrincsuk.
Október 10-re virradó éjjel az orosz hadsereg nagyszabású rakéta- és dróntámadást hajtott végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, aminek következtében sok megyében áramkimaradások voltak, áramkorlátozási ütemterveket kellett bevezetni.
Október végén Oroszország ismét kombinált drón- és rakétacsapást mért Ukrajna energetikai létesítményeire. A
támadásban többen megsebesültek.
Október 25-én Oroszország megtámadta a DTEK vállalat egyik bányáját Dnyipropetrovszk megyében, ahol csaknem 500 munkás tartózkodott a mélyben – emlékeztetett az UNIAN hírügynökség.
Ukrán Biztonsági Szolgálat: életfogytiglant kapott egy orosz katona egy ukrán hadifogoly kivégzéséért
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Ukrajnában azt az orosz katonát, aki kivégzett egy ukrán hadifoglyot Zaporizzsja megyében – jelentette be az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) csütörtökön a Telegramon.
„Ukrajna történetében ez az első ítélet, amikor egy megszálló életfogytiglant kapott az ukrán védelmi erőkhöz tartozó katona kivégzéséért” – emelte ki bejegyzésében az SZBU. A közlemény szerint a nyomozás során megállapították, hogy a 27 éves, orosz állampolgárságú Dmitrij Kurasov korábban lopások miatt orosz börtönben ült, majd 2023 novemberében szerződést írt alá az orosz védelmi minisztériummal amnesztiáért cserébe. Az SZBU szerint az orosz hadsereg soraiban a Storm-V rohamalakulat lövésze lett, amely Oroszország keleti katonai körzetének 127. gépesített lövészdandárjához tartozik.
A jelentés szerint 2024. január 6-án Kurasov más orosz katonákkal együtt támadást indított az ukrán védők ellen a zaporizzsjai régióban lévő Prijutne település térségében. „A roham közben az orosz katona közvetlen közelről agyonlőtt egy ukrán katonát, aki előtte megadta magát, mert elfogyott a lőszere az ellenséges támadás visszaverése közben” – közölte az SZBU.
A vizsgálat szerint Kurasov célzott lövéseket adott le Kalasnyikov gépkarabéllyal az ukrán katonára, aki a helyszínen életét vesztette. A közleményben az is szerepel, hogy még ugyanazon a napon az ukrán védelmi erők visszafoglalták az orosz erőktől az állásokat, és foglyul ejtették Kurasovot, valamint négy társát, akik egyedüliként élték túl az összecsapást.
A katonai elhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok alapján a bíróság Kurasovot bűnösnek találta háborús bűncselekmény elkövetésében.
Jurij Belouszov, az ukrán főügyészség háborús bűntettekkel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy 2023 novembere óta megnőtt az orosz katonák által kivégzett ukrán hadifoglyok száma. A legtöbb ilyen esetet Donyeck és Zaporizzsja megyékben rögzítik. Beloszuv szerint – akit az UNIAN hírügynökség idézett – 2024-ben ezek az esetek már tömeges méreteket öltöttek, és az orosz fegyveres erők legfelsőbb vezetése adott parancsot minél több, fogságba esett ukrán katona kivégzésére.
Belouszov májusban az Ukrinform állami hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy az ukrán bűnüldöző szervek 267 ukrán hadifogoly orosz megszállók általi kivégzését vizsgálják, ezek közül 208-at a harctéren, 59-et pedig az Olenyivka elnevezésű, Donyeck megye orosz ellenőrzés alatti részében lévő fogolytáborban hajtottak végre.
Eltávolíttatta az ukrán zászlót a cseh képviselőház épületéről a testület új elnöke
Eltávolíttatta az ukrán zászlót csütörtökön délután a cseh képviselőház épületéről Tomio Okamura, a testület szerdán megválasztott új elnöke – közölte a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24). Markéta Pekarová Adamová, a képviselőház volt elnöke bírálta és szégyenletesnek nevezte az új házelnök döntését.
Az ukrán zászlót 2022 februárjában, Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindulása után tűzték ki a képviselőház bejárata felett annak jeléül, hogy Csehország szolidáris az ukránokkal.
Tomio Okamura, a jövőbeni kormánykoalíciós Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke korábban gyakran tett ukránellenes nyilatkozatokat, és bírálta az ukránokat. A cseh sajtó szerint számos nyilatkozatában a konfliktus orosz értelmezését terjesztette.
„Nem az ukrán zászlóról van szó. Koalíciós partnereinkkel megegyeztünk abban, hogy a cseh állami épületeken cseh zászlók lesznek” – indokolta döntését csütörtökön este Okamura a hírtelevízió kérdésére válaszolva.
Arra a kérdésre, hogy a képviselőház épületén továbbra is ott van a cseh és az európai uniós zászlók mellett Izrael zászlaja is, az új képviselőházi elnök nem válaszolt. Az izraeli zászló két éve, a Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrorista támadása után tűzték ki a képviselőház bejárata felett, szintén a szolidaritás jeléül.
Tomio Okamura döntésére reagálva a jelenlegi kormánykoalíció négy pártfrakciója, amely a jövőben ellenzékben lesz, irodái ablakait ukrán zászlókkal díszítette fel.
„A képviselőház épületére kitűzött ukrán zászló az emberséget és a szolidaritást jelképezte azzal a nemzettel, amelyet brutális és igazságtalan háború sújt” – mondta Markéta Pekarová Adamová a CTK hírügynökségnek. „Az ukrán zászló eltávolítása szégyenletes és ellentétes a cseh állam politikai alapértékeivel” – mondta a volt képviselőházi elnök, aki már korábban bejelentette, hogy egészségi állapota miatt visszavonul a közélettő
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!