Hirdetés

Ukrán dróntámadásban rongálódott meg a moszkvai expóközpont, egy másik, tengeri dróntámadást meghiúsítottak az oroszok

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Ismét dróntámadást intézett Ukrajna Moszkva ellen pénteken kora reggel, a művelet során megrongálódott egy épület Moszkva központjában. A robbanást az orosz főváros üzleti negyedében is hallani lehetett – közölték orosz tisztviselők.

Hírösszefoglaló

2023. augusztus 18., 08:042023. augusztus 18., 08:04

2023. augusztus 18., 08:532023. augusztus 18., 08:53

A Reuters szemtanúja, aki a környéken tartózkodott, „erős robbanásként" jellemezte a történteket.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a hivatalos csatornáján, a Telegramon közzétett közleményében arról számolt be, hogy

Hirdetés

az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy drónt, amelynek törmelékei az Expo Centerre hullottak.

Az Expo Center egy nagyszabású kiállítások rendezésére használt létesítmény, amely kevesebb mint 5 kilométerre van a Kremltől.

Az orosz médiumok által közzétett videón sűrű füst szállt fel a felhőkarcolók mellett.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna áll a dróntámadás mögött.

Kijevből nem érkezett azonnali kommentár.

Közben az orosz védelmi minisztérium azt közölte: két orosz hadihajó visszavert egy ukrán támadást egy pilóta nélküli hajóval a Krím közelében csütörtökön.

A járőrhajók, a Pitlivij és a Vaszilij Bikov tüzet nyitottak az ukrán hajóra és megsemmisítették azt – közölte a hadsereg.

Stoltenberg: Kijev dönti el, milyen feltételek mellett ül tárgyalóasztalhoz az oroszokkal

Eközben csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban leszögezte: egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.

Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,

tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

Washington jóváhagyta az F-16-osok átadását Ukrajnának

Egyébként csütörtökön egy amerikai illetékes azt közölte: az Egyesült Államok hivatalosan jóváhagyta, hogy Hollandia és Dánia F-16-os vadászgépeket adjon át Ukrajnának, amint a pilóták kiképzése befejeződik.

Arról ugyanakkor, hogy ez mikor történhet meg, nem érkezett bejelentés. Mint megírtuk, Ukrajna nem is számít arra, hogy idén amerikai gyártású F-16-osokat kaphat.

Mindeközben csütörtökön a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába.

A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte.

Ez a dokumentum rendelkezik olyan drónellenes rendszerekről, amelyeket Ukrajna használhat az orosz drónok azonosítására, nyomon követésére, megzavarására, valamint megsemmisítésére.

Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket.

A két másik ügylet is a légvédelmet érinti, de ezekről a brit védelmi minisztérium nem közölt részleteket. A szerződéseket a brit vezetéssel Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alap (IFU) keretében kötötték, amely immár több mint 770 millió fontot gyűjtött össze, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.

A német kormány csütörtökön jelentette be, hogy újabb katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának. A csomag tartalmaz két IRIS-T légvédelmi rakétakilövőt, több mint 4500 darab, 155 milliméter kaliberű füstlövedéket, tíz GO12-es földi megfigyelő radart, négy HX81-es nyerges vontatót, négy félpótkocsit, valamint nyolc rakodót.

Lukasenka: Ukrajna minden területét elveszítheti, az oroszok elvághatják Moldovát a Nyugattól

Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.
Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani. Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban.
„Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem.

A különleges katonai művelet céljai mára mind teljesültek. Ukrajna soha többé nem fog olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háborút követően, mint azt ahogy előzőleg tette”


– mondta a fehérorosz elnök.
Mindemellett nem zárta ki, hogy országa is részt vesz majd a békés rendezést szolgáló folyamatban. „Ukrajnával határosak vagyunk, és ahogy önöknél Nyugaton szokás mondani, gyakorlatilag »társagresszorok« vagyunk. Kézenfekvő, hogy vannak ott érdekeink, és álláspontunkat is meg kell, hogy hallgassák” – tette hozzá.
Mint mondta, Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie. Lukasenka elmondta, hogy az ukrán ellentámadás alatt Kijev már 45 ezer katonát veszített el, mert meghaltak, vagy nyomorékká váltak. „A veszteségük egy a nyolchoz a fronton” – tette hozzá.
A fehérorosz elnök szerint Oroszország egy korszerű fegyverzettel rendelkező, 250 ezer fős tartalékos egységgel is rendelkezik. „Le fogják önöket darálni, aztán azt teszik, amitől önök a legjobban tartanak, elvágják magukat Moldovától és a Dnyeszter-melléktől” – fűzte hozzá.
Kiemelte azt is, hogy

Minszk azonnali választ ad „mindennel, amije van”, ha Lengyelország, a balti államok vagy akár Ukrajna agressziót követne el ellene.


Biztosított egyben mindenkit, hogy a Fehéroroszország területén állomásoztatott orosz taktikai nukleáris fegyvereket nem fogják bevetni, ha Minszk ellen nem követnek el agressziót. Amennyiben ez mégis bekövetkezne – folytatta Lukasenka –, Minszk nem fog habozni, várakozni, hanem beveti „teljes arzenálját”.
Beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át akarja majd adni Ukrajna nyugati részét Lengyelországnak. Lukasenka hangsúlyozta, hogy ezt maguk az ukránok nem fogják majd engedni. Mint mondta, amennyiben ez megtörténne, úgy azok a területek a NATO részévé válnának, ezt pedig sem Fehéroroszország, sem Oroszország nem tűrné el.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma

236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte
2026. augusztus 02., vasárnap

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged

Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged
2026. augusztus 02., vasárnap

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával

A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára

Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára
2026. július 31., péntek

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét

A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét
2026. július 31., péntek

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban

Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban

Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban
2026. július 30., csütörtök

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból

Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból
2026. július 29., szerda

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
Hirdetés