Figyelmeztetés. Szergej Sojgu szerint Oroszország célpontnak tekintheti azon országokat, amelyek engedik, hogy az ukrán drónok használják a légterüket
Fotó: Videófelvétel
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára csütörtökön figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, amennyiben ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra – számolt be a Kreml által irányított TASZSZ hírügynökség.
2026. április 17., 11:012026. április 17., 11:01
A kijelentések az egy nappal korábban Oroszországból érkezett figyelmeztetést követik, amely szerint az európai támogatás Ukrajna drónkapacitásai számára „kiszámíthatatlan következményekkel” járhat, és több országot azzal vádoltak, hogy Kijev „stratégiai hátországának” részévé váltak.
Sojgu, aki Oroszország védelmi minisztere volt, amikor Moszkva 2022-ben megindította teljes körű invázióját, arra utalt, amikor
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Kijevnek olyan hírszerzési információi vannak, amelyek szerint Oroszország szándékosan irányította át a drónokat a balti államok és Finnország felé, hogy feszültséget keltsen.
Bekérették a prágai orosz nagykövetet csehországi dróngyártók megfenyegetése miatt
Petr Macinka cseh külügyminiszter hivatalába kérette Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet, hogy adjon magyarázatot, miért fenyegetett meg Moszkva két cseh fegyvergyártó céget – jelentette be Adam Cörgő, a tárca szóvivője csütörtökön Prágában. Megjegyezte, hogy az orosz diplomata várhatóan a jövő hét elején keresi fel a külügyminisztériumot.
Az orosz védelmi tárca szerdán megjelentette azoknak az európai cégeknek a jegyzékét, amelyek drónokat gyártanak Ukrajna számára. A jegyzékben két cseh cég is szerepel: az ukrán DeVIRo cég prágai vállalata, illetve a PBS társaság.
Oroszország felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a cégek legitim katonai célpontoknak számíthatnak.
A cseh rendőrségnek nincsenek olyan értesülései, miszerint az ukrán cégek külföldi kirendeltségei az orosz fegyveres erők potenciális célpontjai lehetnek – reagált csütörtökön a cseh rendőrség az orosz fenyegetésre az X közösségi hálózaton.
A közlemény rámutat: a hatóságok a helyzetet folyamatosan figyelik, de konkrét veszélyről nincsenek információik.
Sojgu bizonyítékok nélkül állította, hogy az Oroszország ellen indított ukrán dróncsapások egyre gyakrabban a balti államokon és Finnországon keresztül történnek.
„Ez kétféleképpen lehetséges: vagy a nyugati légvédelmi rendszerek rendkívül hatástalanok… vagy a szóban forgó államok szándékosan engedélyezik légterük használatát, ami azt jelenti, hogy aktívan részt vesznek az Oroszország elleni agresszióban” – mondta.
„Az utóbbi esetben a nemzetközi jog alapján hatályba lép az ENSZ Alapokmányának 51. cikke, amely az államok fegyveres támadás esetén fennálló önvédelmi jogáról szól.”
Oroszország a teljes körű háború kezdete óta többször is fenyegetéseket intézett az európai országok felé.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és más európai vezető tisztségviselők korábban arra figyelmeztettek, hogy Moszkva 2027-re készen állhat egy esetleges katonai konfrontációra Európával.
Elemzés: Moszkva három hónap alatt térdre kényszeríthetné Litvániát
Egy friss elemzés szerint Oroszország akár három hónap alatt is rákényszeríthetné Litvániát a megadásra, anélkül hogy hagyományos szárazföldi inváziót indítana – írja a Defense News. A tanulmány szerint a modern fegyverrendszerek és geopolitikai válságok kombinációja súlyos sebezhetőségeket tár fel a balti régióban.
Egy új, Vilniusban működő elemzőintézet, a Baltic Defense Initiative tanulmánya olyan forgatókönyvet vázol fel, amely szerint Oroszország 90 napon belül akár Litvánia kapitulációját is kikényszeríthetné.
A Híradó.hu által idézett elemzés nem klasszikus invázióval számol: a szerzők szerint a forgatókönyvben a katonai nyomás döntően rakéta- és dróncsapásokra, valamint kritikus infrastruktúra célzott megsemmisítésére épülne.
A dokumentum szerint a helyzetet egy összetett nemzetközi válság súlyosbítaná, amelyben az Egyesült Államok egy elhúzódó közel-keleti háború miatt lekötné erőforrásait, míg Európában politikai átrendeződések gyengítenék a NATO egységét. A tanulmány egy olyan jövőképet is felvázol, amelyben Franciaország visszavonná nukleáris védelmi garanciáit a szövetségesek felé.
A forgatókönyv szerint Oroszország hiperszonikus fegyverekkel mérne csapást a litván állami irányítás központjaira, majd több tízezer drón bevetésével rombolná le az ország kulcsfontosságú infrastruktúráját, beleértve az energiaellátást, a kórházakat és a vízellátó rendszereket is.
A szerzők szerint a cél nem feltétlenül a fizikai megszállás, hanem az állam működésképtelenné tétele lenne, amely végül politikai kapitulációhoz vezethet.
A 90 napos forgatókönyv végén Moszkva ultimátumot intézne a balti államokhoz, amelyben elfogadhatatlan feltételek mellett követelné a kapitulációt.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a modell nem előrejelzés, hanem a meglévő fegyverrendszerek és geopolitikai trendek alapján felállított stresszteszt.
Egyes nyugati hírszerzési értékelések ugyanakkor kevésbé tartják valószínűnek egy közeljövőbeli NATO elleni orosz támadást, arra hivatkozva, hogy a balti államok védelmi képességei az elmúlt években jelentősen erősödtek.
Svéd vezérkari főnök: Oroszország egy balti-tengeri sziget megszállásával tesztelheti a NATO-t
Svédország katonai vezetése szerint Oroszország akár egy balti-tengeri sziget megszállásával is tesztelheti a NATO reakcióképességét – írja a The Times. A svéd vezérkari főnök úgy véli, Moszkva egy kisebb tengeri műveletet is indíthat, hogy feszültséget keltsen a szövetségen belül.
Svédország arra készül, hogy Oroszország bármikor próbára teheti a NATO-t a Balti-tenger térségében – erről Michael Claesson, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke beszélt.
A katonai vezető szerint a Kreml akár már rövid időn belül is végrehajthat egy kisebb tengeri akciót, például egy sziget ideiglenes megszállásával, hogy feltárja a NATO belső megosztottságait, különösen az Egyesült Államok európai elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
A szakértők szerint eddig főként a szárazföldi fronton számoltak egy esetleges orosz agresszióval, azonban egyre nagyobb figyelem irányul a tengeri forgatókönyvekre is, különösen a Balti-tenger térségében.
Claesson a The Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a NATO-nak fokoznia kell jelenlétét a térségben, hogy elrettentse Oroszországot az ilyen jellegű akcióktól. Mint mondta, a Balti-tenger rendkívül kiterjedt szigetvilága miatt számos pont alkalmas lehet egy gyors, korlátozott katonai műveletre.
A svéd katonai hírszerzés korábbi jelentései is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország képességei a régióban tovább erősödhetnek, és akár korlátozott támadásokat is végre tudna hajtani a közeljövőben.
Claesson szerint egy esetleges ukrajnai háborús lezárás után Moszkva erőforrásokat csoportosíthat át a NATO keleti és északi térségeibe, ami tovább növelheti a feszültséget a Balti- és az Északi-sarkvidék térségében is.
A svéd vezető hozzátette:
a NATO-nak az északi régiókban is erősítenie kell képességeit, mivel a szélsőséges környezeti feltételek különösen komoly kihívást jelentenek a katonai műveletek számára.
Szlovákia mindaddig nem hagyja jóvá az újabb szankciós csomagot, amíg nem üzemelik be újra a Barátság kőolajvezetéket
Szlovákia mindaddig nem hagyja jóvá az Európai Unió legújabb, immár 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben, amíg Ukrajna nem üzemeli be újra a Barátság kőolajvezetéket – jelentette ki kérdésre válaszolva Juraj Blanár szlovák külügyminiszter csütörtökön a pozsonyi parlamentben.
„Ha nem lesz beüzemelve a Barátság kőolajvezeték, de terítékre kerül a 20. csomag, akkor nem hagyjuk azt jóvá, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a Barátság kőolajvezeték újbóli beüzemelésére” – jelentette ki Blanár, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is idézte.
Blanár a parlamentben az Ukrajnának szánt uniós háborús kölcsön esetleges megvétózásával kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Azt mondta: Szlovákia nem blokkolja azt, de nem is támogatja már kezdetektől fogva.
Rávilágított: Szlovákia, Csehország és Magyarország felmentést kapott a kölcsönnyújtás alól, ezért nem csatlakozik sem az azzal kapcsolatos garanciák vállalásához, sem pedig a kamatok fizetéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!