Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt

Bekérették a prágai orosz nagykövetet csehországi dróngyártók megfenyegetése miatt
Petr Macinka cseh külügyminiszter hivatalába kérette Alekszandr Zmejevszkij prágai orosz nagykövetet, hogy adjon magyarázatot, miért fenyegetett meg Moszkva két cseh fegyvergyártó céget – jelentette be Adam Cörgő, a tárca szóvivője csütörtökön Prágában. Megjegyezte, hogy az orosz diplomata várhatóan a jövő hét elején keresi fel a külügyminisztériumot.
Az orosz védelmi tárca szerdán megjelentette azoknak az európai cégeknek a jegyzékét, amelyek drónokat gyártanak Ukrajna számára. A jegyzékben két cseh cég is szerepel: az ukrán DeVIRo cég prágai vállalata, illetve a PBS társaság.
Oroszország felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a cégek legitim katonai célpontoknak számíthatnak.
A cseh rendőrségnek nincsenek olyan értesülései, miszerint az ukrán cégek külföldi kirendeltségei az orosz fegyveres erők potenciális célpontjai lehetnek – reagált csütörtökön a cseh rendőrség az orosz fenyegetésre az X közösségi hálózaton.
A közlemény rámutat: a hatóságok a helyzetet folyamatosan figyelik, de konkrét veszélyről nincsenek információik.

Elemzés: Moszkva három hónap alatt térdre kényszeríthetné Litvániát
Egy friss elemzés szerint Oroszország akár három hónap alatt is rákényszeríthetné Litvániát a megadásra, anélkül hogy hagyományos szárazföldi inváziót indítana – írja a Defense News. A tanulmány szerint a modern fegyverrendszerek és geopolitikai válságok kombinációja súlyos sebezhetőségeket tár fel a balti régióban.
Egy új, Vilniusban működő elemzőintézet, a Baltic Defense Initiative tanulmánya olyan forgatókönyvet vázol fel, amely szerint Oroszország 90 napon belül akár Litvánia kapitulációját is kikényszeríthetné.
A Híradó.hu által idézett elemzés nem klasszikus invázióval számol: a szerzők szerint a forgatókönyvben a katonai nyomás döntően rakéta- és dróncsapásokra, valamint kritikus infrastruktúra célzott megsemmisítésére épülne.
A dokumentum szerint a helyzetet egy összetett nemzetközi válság súlyosbítaná, amelyben az Egyesült Államok egy elhúzódó közel-keleti háború miatt lekötné erőforrásait, míg Európában politikai átrendeződések gyengítenék a NATO egységét. A tanulmány egy olyan jövőképet is felvázol, amelyben Franciaország visszavonná nukleáris védelmi garanciáit a szövetségesek felé.
A forgatókönyv szerint Oroszország hiperszonikus fegyverekkel mérne csapást a litván állami irányítás központjaira, majd több tízezer drón bevetésével rombolná le az ország kulcsfontosságú infrastruktúráját, beleértve az energiaellátást, a kórházakat és a vízellátó rendszereket is.
A szerzők szerint a cél nem feltétlenül a fizikai megszállás, hanem az állam működésképtelenné tétele lenne, amely végül politikai kapitulációhoz vezethet.
A 90 napos forgatókönyv végén Moszkva ultimátumot intézne a balti államokhoz, amelyben elfogadhatatlan feltételek mellett követelné a kapitulációt.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a modell nem előrejelzés, hanem a meglévő fegyverrendszerek és geopolitikai trendek alapján felállított stresszteszt.
Egyes nyugati hírszerzési értékelések ugyanakkor kevésbé tartják valószínűnek egy közeljövőbeli NATO elleni orosz támadást, arra hivatkozva, hogy a balti államok védelmi képességei az elmúlt években jelentősen erősödtek.

Svéd vezérkari főnök: Oroszország egy balti-tengeri sziget megszállásával tesztelheti a NATO-t
Svédország katonai vezetése szerint Oroszország akár egy balti-tengeri sziget megszállásával is tesztelheti a NATO reakcióképességét – írja a The Times. A svéd vezérkari főnök úgy véli, Moszkva egy kisebb tengeri műveletet is indíthat, hogy feszültséget keltsen a szövetségen belül.
Svédország arra készül, hogy Oroszország bármikor próbára teheti a NATO-t a Balti-tenger térségében – erről Michael Claesson, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke beszélt.
A katonai vezető szerint a Kreml akár már rövid időn belül is végrehajthat egy kisebb tengeri akciót, például egy sziget ideiglenes megszállásával, hogy feltárja a NATO belső megosztottságait, különösen az Egyesült Államok európai elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
A szakértők szerint eddig főként a szárazföldi fronton számoltak egy esetleges orosz agresszióval, azonban egyre nagyobb figyelem irányul a tengeri forgatókönyvekre is, különösen a Balti-tenger térségében.
Claesson a The Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a NATO-nak fokoznia kell jelenlétét a térségben, hogy elrettentse Oroszországot az ilyen jellegű akcióktól. Mint mondta, a Balti-tenger rendkívül kiterjedt szigetvilága miatt számos pont alkalmas lehet egy gyors, korlátozott katonai műveletre.
A svéd katonai hírszerzés korábbi jelentései is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország képességei a régióban tovább erősödhetnek, és akár korlátozott támadásokat is végre tudna hajtani a közeljövőben.
Claesson szerint egy esetleges ukrajnai háborús lezárás után Moszkva erőforrásokat csoportosíthat át a NATO keleti és északi térségeibe, ami tovább növelheti a feszültséget a Balti- és az Északi-sarkvidék térségében is.
A svéd vezető hozzátette:
a NATO-nak az északi régiókban is erősítenie kell képességeit, mivel a szélsőséges környezeti feltételek különösen komoly kihívást jelentenek a katonai műveletek számára.

Szlovákia mindaddig nem hagyja jóvá az újabb szankciós csomagot, amíg nem üzemelik be újra a Barátság kőolajvezetéket
Szlovákia mindaddig nem hagyja jóvá az Európai Unió legújabb, immár 20. szankciós csomagját Oroszországgal szemben, amíg Ukrajna nem üzemeli be újra a Barátság kőolajvezetéket – jelentette ki kérdésre válaszolva Juraj Blanár szlovák külügyminiszter csütörtökön a pozsonyi parlamentben.
„Ha nem lesz beüzemelve a Barátság kőolajvezeték, de terítékre kerül a 20. csomag, akkor nem hagyjuk azt jóvá, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a Barátság kőolajvezeték újbóli beüzemelésére” – jelentette ki Blanár, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is idézte.
Blanár a parlamentben az Ukrajnának szánt uniós háborús kölcsön esetleges megvétózásával kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Azt mondta: Szlovákia nem blokkolja azt, de nem is támogatja már kezdetektől fogva.
Rávilágított: Szlovákia, Csehország és Magyarország felmentést kapott a kölcsönnyújtás alól, ezért nem csatlakozik sem az azzal kapcsolatos garanciák vállalásához, sem pedig a kamatok fizetéséhez.