Hirdetés

Ukrajna még durvább oroszellenes szankciókat követel az EU-tól, Moszkva feltételeket támaszt a tűzszünethez

Ukrajna

Háborús övezet. Az EU újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen, de Ukrajna szerint még ez sem elég

Fotó: ukrán katasztrófavédelem

Ukrajna a jövő héten arra kéri az EU-t, hogy fontolja meg a Moszkva elszigetelésére irányuló újabb nagyszabású lépéseket, beleértve az orosz vagyon lefoglalását és az orosz olaj egyes vásárlóival szembeni szankciók bevezetését, mivel Donald Trump amerikai elnök visszalépett a szankciók szigorításától – közölte a Reuters.

Hírösszefoglaló

2025. május 22., 11:172025. május 22., 11:17

Az EU-nak Ukrajna által benyújtandó fehér könyv arra szólítja fel a 27 tagú tömböt, hogy agresszívebb és függetlenebb álláspontot képviseljen a szankciókkal kapcsolatban, mivel bizonytalanság övezi Washington jövőbeli szerepét.

A 40 oldalt felölelő ajánlások között olyan jogszabályok elfogadására szólítottak fel, amelyek felgyorsítanák a folyamatot, hogy

Hirdetés

az EU lefoglalhassa a szankciókkal sújtott személyek vagyonát, és Ukrajnába küldhesse azokat.

A szankciókkal sújtottak ezután kártérítést kérhetnének Oroszországtól.

Az ukránok szerint az EU-nak egy sor olyan lépést kellene fontolóra vennie, amelyekkel a szankciókat saját területén kívül is erőteljesebben alkalmazhatná, beleértve az olyan külföldi cégek elleni szankciókat, amelyek a technológiáját Oroszország támogatására használják, valamint „másodlagos szankciók bevezetését az orosz kőolaj vásárlóival szemben”.

Az ilyen másodlagos szankciók, amelyek olyan nagy vásárlókat sújthatnának, mint India és Kína, olyan jelentős lépés lenne, amelyet Európa eddig vonakodott megtenni.

A fehér könyv

arra is felszólítja az EU-t, hogy fontolja meg a szankciókkal kapcsolatos többségi döntéshozatalt, hogy megakadályozza, hogy egyes tagállamok blokkolják az egyébként egyhangúságot igénylő intézkedéseket.

Ez egyértelműen a szankciók korlátozott hatékonyságára folyamatosan rámutató Magyarország ellen irányuló ukrán akciók újabb fejezete.

Az Európai Bizottság nem reagált azonnal az ukrán dokumentummal kapcsolatos megkeresésre.

Mint arról beszámoltunk, miután hétfőn beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Trump úgy döntött, hogy nem vezet be újabb szankciókat Oroszországgal szemben, és ezzel szertefoszlatta az európai vezetők és Kijev reményeit, akik hetek óta lobbiztak azért, hogy fokozza a nyomást Moszkvára.

Trump a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után beszélt ukrán és európai vezetőkkel, és közölte velük, hogy nem akar most szankciókat bevezetni, és időt akar hagyni a tárgyalásokra

– mondta a Reutersnek egy, a beszélgetés tartalmát ismerő személy.

Az EU és Nagy-Britannia kedden ugyanakkor ettől függetlenül további szankciókat vezetett be Oroszország ellen, mondván, továbbra is remélik, hogy Washington csatlakozik hozzájuk.

Az európaiak azonban nyíltan tárgyalnak arról, hogyan tarthatnák fenn a nyomást Moszkvára, ha Washington már nem hajlandó részt venni az akcióban.

korábban írtuk

Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik
Az EU elfogadta az orosz energiaipart is célzó 17. szankciós csomagot, az „árnyékflottát” is büntetik

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta tizenhetedik szankciós csomagját, mely egyebek mellett az orosz energiaipart, ezen belül az eddigi szankciókat megkerülő úgynevezett orosz „árnyékflotta” tartályhajóit célozza.

Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben kijelentette: „Nem engedjük többé, hogy Oroszország fegyverként használja energiaexportját ellenünk, zsarolja tagállamainkat, és nem hagyjuk, hogy feltöltsék a háborús kasszát a Kremlben”.

Az Európai Parlament plenáris vitáján a biztos emlékeztetett: május elején az Európai Bizottság elfogadta az orosz energiaimport megszüntetésére irányuló ütemtervet, amely „világos üzenetet küld Oroszországnak: elég volt!”

Felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaimportot: a szénimportot teljesen leállította, az olajimport arányát 27-ről 3, a gázét pedig 45-ről 13 százalékra csökkentette, mindezek ellenére tavaly még mindig 23 milliárd eurót fizetett Oroszországnak energiáért.

Jorgensen szerint a brüsszeli bizottság alaposan elemezte az orosz energia kivezetésének hatásait, és egy világos, kiszámítható menetrendet dolgozott ki a fokozatos megszüntetésre. A cél az energiaárak stabilizálása, a piac jogbiztonságának erősítése és az ellátásbiztonság fenntartása. Ennek részeként hamarosan jogi lépéseket tesznek az orosz gáz átláthatóságának szabályozására, és az év végéig betiltják az új és spot-szerződéses orosz gázimportot – taglalta.

Idézet
Továbbá 2027 végéig tervezzük az orosz vezetékes gáz és LNG importjának teljes betiltását a meglévő hosszú távú szerződések alapján”

– tette hozzá.

A biztos elmondta, hogy az EU kötelező nemzeti terveket kér a tagállamoktól az orosz gáz, olaj és nukleáris üzemanyag fokozatos kivezetésére, és ezeket már idén be kell nyújtani a biztonságos átmenet érdekében. Emellett szigorítják az orosz árnyékflottán keresztül érkező illegális olaj ellenőrzését, és új korlátozásokkal lépnek fel az orosz urán és más nukleáris anyagok importja ellen.

„Gazdaságilag kedvezőtlen helyzetbe hozzuk az orosz nukleáris üzemanyagot vámokkal, és megerősítjük az uniós nukleáris üzemanyag-ellátási láncot” – jelentette ki.

Közölte, hogy

az EU többé nem hagy jóvá új szerződéseket orosz beszállítókkal mivel az orosz gáz kivezetése egy tudatos politikai irányváltás a biztonsági kockázatok csökkentése érdekében.

Hozzátette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték jövőbeli használata „nem képzelhető el”, mivel az EU célja a saját, tisztább és megfizethetőbb energia előállítása gazdasági és stratégiai okokból.

Jorgensen szerint az orosz energiaimport kivezetése egy átfogó uniós stratégia része, amely a forrásdiverzifikációra, az ellátásbiztonságra és a fosszilis tüzelőanyagok elhagyására épül. Az uniós támogatások révén több kulcsfontosságú gázinfrastruktúra-projekt valósult meg Közép- és Délkelet-Európában, csökkentve az orosz függőséget. Az Európai Bizottság emellett regionális együttműködéseket is ösztönöz, mindez pedig egy biztonságosabb, fenntarthatóbb és függetlenebb uniós energiapiac kialakítását szolgálja – fejtette ki.

Mindeközben

Donald Trump amerikai elnök szintén szerdán a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az Egyesült Államok „nagy előrelépést” ért el az ukrajnai orosz háború befejezése felé.

Hétfőn Trump telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami két hónap óta az első ismert beszélgetésük volt.

„Megpróbáljuk rendezni az orosz-ukrán viszonyt” – mondta Trump újságíróknak. „Tegnapelőtt két órát beszéltem Putyin elnökkel. Azt hiszem, nagy előrelépést tettünk. De ez egy vérfürdő”.

Trump a háborút „szörnyű dolognak” nevezte.

„Sok a gyűlölet, sok a halálos áldozat” – mondta. „Műholdfelvételeket kaptam a harcmezőről – ilyet még életükben nem láttak”.

A két vezető közelmúltbeli telefonbeszélgetése napokkal az isztambuli, nagyrészt eredménytelen tárgyalások után zajlott, ahová Oroszország alacsony rangú tisztségviselőkből álló küldöttséget küldött, és megismételte átfogó területi követeléseit, többek között azt, hogy Ukrajna fogadja el a Krím és négy másik régió elvesztését.

A hívás után Putyin megismételte Oroszország maximalista követeléseit, és nem fogadta el a teljes tűzszünetről szóló megállapodást.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Orosz–Örmény Egyetemen tartott előadásában eközben leszögezte: az „előbb tűzszünet, aztán majd meglátjuk” megközelítés többé nem működik az ukrajnai konfliktus rendezésében, hiába ösztökéli hisztérikusan Franciaország elnöke, Emmanuel Macron és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer az Egyesült Államokat az Oroszország elleni szankciók fokozására.

Lavrov emlékeztetett a 2022-es isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokra, amikor is a felek „parafálták az ukrán delegáció által javasolt rendezési elveket”.

Idézet
Mi elfogadtuk ezeket. Mind mi, mind az ukránok parafáltuk őket. Aztán a Nyugat megtiltotta a megállapodás aláírását ezen elvek alapján. Ezért amikor most azt mondják nekünk: »Legyen tűzszünet, aztán majd meglátjuk«, mi azt válaszoljuk: nem, srácok. Ezt már átéltük, nem akarjuk újra

– jelentette ki az orosz külügyminiszter.

„A Macronok, Starmerok, Von der Leyenek és más európai szereplők, akik most hisztérikusan követelik az Egyesült Államoktól, hogy kapcsolódjon be az Oroszország elleni lépésekbe és szigorítsa a szankciókat – ez csak leleplezi őket” – hangsúlyozta Szergej Lavrov.

Az ukrán vezérkar eközben azt közölte:

az ukrán erők drónegységei más alakulatokkal együttműködve szerdára virradó éjjel csapást mértek az orosz védelmi-ipari komplexumhoz tartozó egyik üzemre.

A Facebookon kiadott közlemény szerint Oroszország orlovi régiójában lévő bolhovi, félvezető berendezéseket gyártó üzemre mértek csapást, amely Oroszország védelmi-ipari komplexumához tartozik.

„A megerősített információk szerint a célterületet tíz drón találta el, a támadás következtében tűz ütött ki” – írta a vezérkar.

A katonai beszámoló szerint annak ellenére, hogy a gyár nemzetközi szankciók alatt áll, évente mintegy 3 millió eszközt gyártanak benne, és körülbelül 700 ember dolgozik ott.

A vezérkar kiemelte, hogy ez az egyik vezető vállalat Oroszországban a félvezető eszközök és alkatrészek fejlesztése és gyártása terén.

A vállalat legalább 19 orosz hadiipari üzemet lát el termékeivel, köztük a Szuhoj repülőgépgyártó céget, valamint Iszkander és Kinzsal rakéták gyártásához kapcsolódó üzemeket.

A vezérkar később a Facebookon kiadott közleményében térképet közölt az oroszországi kurszki hadművelet jelenlegi helyzetéről.

„Az agresszor állam képviselőinek azon állításai, miszerint állítólag befejeződtek a harci cselekmények az Oroszországi Föderáció Kurszki Területén, nem felelnek meg a valós helyzetnek. Az ukrán védelmi erők alakulatai által végrehajtott hadművelet a meghatározott irányokban, a kurszki régió határ menti térségeiben továbbra is folyamatban van. Bár a körülmények továbbra is nehezek, az ukrán védők tartják elfoglalt állásaikat, végrehajtják a kitűzött feladatokat, és hatékony csapásokat mérnek az ellenségre” – írta a vezérkar a térképhez mellékelt kísérőszövegben.

Hozzátette, hogy a kurszki hadművelet tavaly augusztusi kezdete óta az orosz hadsereg 63 402 katonát veszített, ebből 25 625 a halálos áldozat. Ezenfelül – közlésük szerint – 971 orosz katona esett fogságba, és az ukrán erők megsemmisítettek vagy megrongáltak 5664 darab orosz fegyvert, illetve haditechnikai eszközt.

A vezérkar megjegyezte, hogy a kurszki régión kívül az ukrán egységek folytatják aktív hadműveleti tevékenységüket Oroszország belgorodi régiójának bizonyos térségeiben is.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés