Ambiciózus kísérlet. Zelenszkij európai vezetőkkel is találkozott, akik bemutatták az Ukrajna jövőjére vonatkozó tervüket
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet, amely az Oroszország háborújának befejezéséről szóló megállapodás része.
2025. december 16., 09:272025. december 16., 09:27
Közös nyilatkozatukban a vezetők hat pontból álló keretrendszert vázoltak fel Ukrajna számára, amely
Az első kötelezettségvállalás értelmében Európa és az Egyesült Államok tartós és jelentős támogatást nyújtana Ukrajna fegyveres erőinek újjáépítéséhez.
Ukrajna hadseregét békeidőben 800 000 fős létszámon tartanák, hogy elrettentsék a jövőbeli agressziót és megvédjék területét.
A keret második pontja egy európai vezetésű, a koalícióban részt vevő országok által felállított és az Egyesült Államok által támogatott multinacionális erő létrehozását szorgalmazza. Ez segítene Ukrajna fegyveres erőinek újjáépítésében, légterének és tengereinek védelmében, valamint Ukrajnában végrehajtott műveletekben.
A harmadik kötelezettségvállalás értelmében
A rendszer korai figyelmeztetést adna az esetleges új támadásokról, azonosítaná a jogsértéseket és segítene a válaszok koordinálásában. Emellett magában foglalna egy, a feszültségek csökkentésére és az eszkaláció megelőzésére irányuló folyamatot is.
A negyedik pont jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalást tartalmaz, amely értelmében nemzeti jóváhagyás függvényében a részt vevő országok kötelesek lennének fellépni, ha Ukrajnát ismét megtámadnák.
Az ötödik kötelezettségvállalás Ukrajna hosszú távú helyreállítására és gazdasági jövőjére összpontosít.
Magában foglalja a rekonstrukcióba történő jelentős beruházásokat, a kereskedelmi megállapodások támogatását és a háborús károk kompenzálására irányuló lépéseket. A vezetők megjegyezték, hogy az Európai Unióban az orosz szuverén eszközök továbbra is befagyasztva maradnak.
A hatodik pont megismétli Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának határozott támogatását.
Megerősítették, hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni, és felszólították Oroszországot, hogy mutassa meg hajlandóságát a tartós béke elérése érdekében, és fogadja el a javasolt béketervet és az azonnali tűzszünetet.
Rusztem Umerov, a biztonsági ügyekért felelős magas rangú tisztviselő és tárgyaló hátfő esti kijelentése szerint Kijev és Washington „valódi előrelépést” tett az ukrajnai béke felé a kétnapos berlini tárgyalások során, ugyanakkor más tisztségviselők jelezték, hogy a területi kérdésekben még mindig nem sikerült végleges megállapodásra jutni.
A nyilatkozat azt követően született, hogy Volodimir Zelenszkij elnök vezette delegáció két fordulóban tárgyalt Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttekkel az orosz–ukrán háború befejezésére irányuló tervről.
Zelenszkij később kommentálta a tárgyalásokat, értékelte a tárgyalások menetét és felvázolta Kijev prioritásait.
„Az út biztosan nem könnyű, mert a háború bonyolult” – mondta Zelenszkij újságíróknak. „Az amerikaiak gyors befejezést akarnak. Számunkra a minőség fontos ebben a gyorsaságban. Ha a gyorsaság és a minőség egybeesik, azt teljes mértékben támogatjuk.”
Az elnök ismételten hangsúlyozta, hogy Kijev nem fogad el olyan megállapodást, amely a Donbaszt orosz ellenőrzés alá helyezi.
„A Donbasz orosz ellenőrzés alá kerülésének bármilyen formája számomra elfogadhatatlan” – mondta Zelenskzkij. „Sem de jure, sem de facto nem fogjuk elismerni a Donbaszt orosz területként.”
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
Eközben
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Kallas hangsúlyozta: az orosz bűncselekmények elszámoltatása elengedhetetlen az igazságos és tartós béke megteremtéséhez. Kiemelte: döntő hét előtt áll az Európai Unió Ukrajna finanszírozásának szempontjából. A tagállamok – minősített többségi döntéshozatallal – már megállapodtak az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról, amit helyes döntésnek nevezett. Emlékeztetett arra is, hogy csütörtökön az Európai Tanács dönt Ukrajna 2026-2027-es finanszírozásáról.
Megítélése szerint az orosz zárolt vagyonokra alapuló jóvátételi hitel fordulópontot jelenthet a háborúban, mert egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak.
Kallas hangsúlyozta:
Véleménye szerint ha a javaslat európai szintre kerül, a felelősség és a kockázat az összes tagállam között oszlik meg, nem egyetlen országot terhel.
Kiemelte: jelenleg a jóvátételi hitel a legéletképesebb megoldás, mivel azon az elven alapul, hogy aki kárt okoz, annak kártérítést kell fizetnie.
A főképviselő azt mondta, hogy
Mint fogalmazott, többet kell tenni Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséért és tárgyalási pozíciójának javításáért, miközben Oroszország továbbra is elutasítja a békét.
Kaja Kallas kiemelte: a tagállamok külügyminiszterei egyértelművé tették, hogy bármilyen békemegállapodásnak erős biztonsági garanciákat kell tartalmaznia – ha Ukrajna NATO-csatlakozása kizárt –, mivel csak ezek képesek megakadályozni Oroszország újbóli támadását.
A főképviselő bejelentette: az EU tovább szigorítja az Oroszország elleni szankciókat. Oroszország árnyékflottája továbbra is fontos pénzügyi forrást jelent Moszkva számára, ezért az unió célja ennek elvágása. Ennek keretében több, a Rosznyeftyhez és a Lukoilhoz köthető személyt, valamint hajózási vállalatokat szankcionáltak, továbbá 40 új hajót vettek fel a szankciós listára. A jövőben havonta, folyamatos alapon szankcionálják az árnyékflotta hajóit.
Kallas közölte:
Mivel a Fehéroroszországból érkező hibrid támadások száma növekszik, az EU kibővítette a szankciós rezsimet az ezért felelős személyek célba vételére.
„Az üzenet világos: akik veszélyeztetik a biztonságunkat, következményekkel fognak szembenézni” – fogalmazott.
A főképviselő azt is bejelentette, hogy a héten Hágában létrehoznak egy bizottságot, amely az Oroszország által okozott háborús károk miatti kártérítési igényekkel foglalkozik.
A testület feladata az igények felülvizsgálata és az Ukrajnának járó kártérítés meghatározása lesz.
Kallas hangsúlyozta: Oroszország nem kerülheti el a felelősséget az általa lerombolt középületekért, otthonokért.
A területi engedmények kérdéséről szólva Kaja Kallas kijelentette: bármilyen megállapodás feltételeiről kizárólag Ukrajna dönthet.
Hozzátette: a Donbasz régió nem Oroszország végső célja, és ha Moszkva engedményekhez jut, továbbiakat fog követelni.
„Engedményeket az agresszornak kell tennie, nem az áldozatnak. A két fél között nincs erkölcsi egyenértékűség” – mondta.
Zelenszkij: Ukrajnában nincs olyan erőmű, amelyet ne ért volna támadás
Hónapok óta az orosz csapásmérő drónok és rakéták fő célpontja az ukrán energetikai infrastruktúra, és jelenleg Ukrajnában már nincs egyetlen olyan erőmű sem, amely ne szenvedett volna el támadást – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Berlinben, a német–ukrán gazdasági fórumon felszólalva.
„Sok hónapon át az orosz csapásmérő drónok és rakéták fő célpontjai az energetikai létesítményeink voltak. Gyakorlatilag ma Ukrajnában nincs olyan erőmű, amely ne sérült volna meg az orosz támadások következtében. Az ilyen terrorista nyomásnak nehéz ellenállni, de az ukrán emberek ezt megteszik: minden egyes csapás után igyekszünk mindent helyreállítani. Ehhez azonban további támogatásra van szükségünk mind a német kormány részéről, mindenekelőtt a légvédelmünk támogatására, mind pedig a német vállalatok részéről” – idézte Zelenszkijt az Ukrinform állami hírügynökség.
Arra kérte a német üzleti élet és a politika képviselőit, hogy a továbbiakban is álljanak Ukrajna mellett.
„A tárgyalások során a mi eszközünk az a képességünk, hogy helyre tudjuk állítani a létesítményeinket a csapások után, hogy fegyvereket tudunk gyártani és válaszcsapásokat mérni, valamint hogy le tudjuk lőni az orosz rakétákat és drónokat” – hangsúlyozta az elnök.
Ezzel összefüggésben elismerően szólt arról, hogy Németország egyértelműen foglal állást az Európában lévő befagyasztott orosz pénzeszközökkel kapcsolatban. „Ezeknek a forrásoknak ténylegesen és teljes egészében az orosz agresszió elleni védelem szolgálatába kell állniuk. Ez így igazságos, ésszerű és valóban működni fog. Fontos, hogy Németország ezt támogatja” – emelte ki az államfő.
Friedrich Merz német kancellár a fórumon kiemelte: Ukrajna partnerei különböző formátumokon dolgoznak annak érdekében, hogy a nehéz körülmények ellenére is vonzóvá tegyék az ukrajnai befektetéseket. Tájékoztatása szerint Németország 2026-ban európai partnereivel együtt el kívánja indítani az Ukrajna újjáépítését szolgáló Európai Zászlóshajó Alapot, amely a magánbefektetők bevonásával nagyszabású beruházásokat biztosítana. „Minden német és európai vállalathoz fordulok: az Ukrajnába történő befektetések a jövőbe történő befektetések. Bővítsék üzleti kapcsolataikat” – szólított fel a kancellár.
A német kormányfő rámutatott: az állami források mellett jelentős mértékben magántőkére is szükség lesz Ukrajna fenntartható megerősítéséhez és újjáépítéséhez. Ukrajna nehéz külső gazdasági körülményei ellenére számos együttműködési lehetőség és nagy potenciál áll rendelkezésre, különösen a környezetvédelmi ágazatban.
Továbbra is jelentős növekedési lehetőségek mutatkoznak, elsősorban a technológia, a mezőgazdaság és a védelem területén, valamint a nyersanyagszektorban, ahol a német vállalatok és intézmények támogathatják Ukrajnát a készletek kiaknázásában – sorolta a kancellár. Szavai szerint a német kormány arra törekszik, hogy a magángazdasági részvételnek ez a nagy potenciálja még hatékonyabban hasznosuljon, és a német és ukrán vállalatok közötti együttműködés keretfeltételei tovább javuljanak.
Orosz tengeralattjárót ért támadás Kijev szerint
Az ukrán biztonsági szolgálat közölte, hogy víz alatti drónjai hátfőn eltaláltak egy orosz tengeralattjárót Novoroszijszk kikötőjében, ami az első ilyen támadás. Az akció következtében a hajó üzemen kívül került.
Az ügynökség közölte, hogy Sea Baby tengeri drónokat használtak egy Varsavjanka-osztályú – a Kilo-osztály egy alosztálya – tengeralattjáró megcélzásához, amely négy Kalibr cirkálórakétát hordozott, amelyeket Oroszország a teljes körű háború kezdete óta használ az ukrán városok és infrastruktúra megsemmisítésére.
A támadást az SZBU 13. katonai hírszerzési főigazgatósága és az ukrán haditengerészet közösen hajtotta végre.
„A hajó súlyos károkat szenvedett, és gyakorlatilag üzemen kívül került” – írta az SZBU a Telegramon.
Az ügynökség szerint a tengeralattjáró értéke körülbelül 400 millió dollárra becsülhető, de a nemzetközi szankciók miatt egy pótlásának költsége 500 millió dollárra emelkedhet.
Az SZBU hozzátette, hogy a tengeralattjáró Novoroszijszkban horgonyzott, miután az ukrán felszíni drónok korábbi sikeres támadásai arra kényszerítették az orosz Fekete-tengeri Flottát, hogy nagyrészt visszavonuljon Szevasztopolból és a megszállt Krím-félsziget egyéb kikötőiből.
Egy másik, azonos osztályú tengeralattjáró, a Rosztov-na-Donu állítólag 2023 szeptemberében megsemmisült egy ukrán rakétatámadás során a szevasztopoli hajógyárban.
Az SZBU szerint a Rostov-na-Donu lett az első tengeralattjáró a történelemben, amelyet cirkálórakéta semmisített meg.
Elutasított területi engedmények
Az ukránok háromnegyede elutasítja a békeegyezményben szereplő jelentős engedményeket – jelentette be hétfőn egy kijevi közvélemény-kutató.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által végzett közvélemény-kutatásból kiderült, hogy az ukránok 72 százaléka hajlandó lenne elfogadni egy olyan megállapodást, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalat és tartalmazna bizonyos kompromisszumokat.
Ugyanakkor 75 százalék szerint egy Oroszországnak kedvező terv, amely Ukrajna területének átadását vagy hadserege méretének korlátozását tartalmazza anélkül, hogy egyértelmű biztonsági garanciákat kapna, „teljesen elfogadhatatlan”.
A felmérést november végén és december közepén végezték, és 547 válaszadó vett részt benne az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.
Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.
Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.
Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.
A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.
Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát Cristi Danileț volt bíró véleménynyilvánítási szabadságának megsértése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!