Visszatér? Az orosz tervezet szerint Magyarország igényt tarthatna az 1945 után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, amely ma Ukrajna része
Fotó: Korpos Attila
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint: Oroszország megpróbálhatja eljuttatni az amerikai vezetéshez az új világrendre vonatkozó, 2045-ig szóló tervét, beleértve egy olyan tervet is, amely Ukrajna három részre szakítását irányozza elő – jelentette szerdán az Interfax ukrán hírügynökség egy ukrán hírszerző ügynökségnél lévő forrására hivatkozva.
2024. november 21., 18:122024. november 21., 18:12
Egy ukrán hírszerzési forrás külön is elmondta a Kyiv Independentnek, hogy tudnak egy ilyen, Ukrajna felosztásáról szóló tervről.
Ráadásul nem világos, hogy mi a státusza az ukrán hírszerzés birtokába jutott orosz dokumentumnak – az orosz vezetés tényleges tervéről, egy tervezetről vagy valami másról van szó. A pontos szerzője szintén ismeretlen.
Az állítólagos dokumentum szerint, amelyet hírszerzési források ismertettek a médiával, Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna három részre legyen felosztva. Az ország keleti régióit, köztük a részben vagy teljesen oroszok által lakott területeket Oroszország annektálná. A nyugati területek „vitatott területek” lennének, amelyekre a szomszédos országok – köztük Lengyelország, Magyarország és Románia – igényt tarthatnának. A fennmaradó terület, beleértve Kijevet is, orosz ellenőrzésű bábállam lenne.
A dokumentum a globális világrend alakulásának négy különböző forgatókönyvét is felveti – kettőt Moszkva számára kedvezőnek, kettőt pedig hátrányosnak tartanak.
A többi, „Az USA és a Nyugat dominanciája” és „A világ vezető hatalma státuszának Kína általi megszerzése” katonai vereséget feltételez Ukrajnában.
Az állítólagos terv, ha valósnak bizonyul, újabb orosz kísérletet jelentene arra, hogy javaslatokat tegyen a globális világrend felszámolására és újjáteremtésére.
„Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend megteremtése” – áll a 2023. április 3-án kelt egyik dokumentumban.
„A nyugati országok az Egyesült Államok vezetésével megpróbálták ráerőltetni a saját struktúrájukat, amely a dominanciájukon alapul” – fogalmaztak a szerzők.
Ukrajnának az állítólagos új tervben javasolt feldarabolása Oroszország teljes körű inváziójának maximalista céljait tükrözi, amelyek között szerepel a kijevi rendszerváltás és az ukrán állam „demilitarizálása”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!