Visszatér? Az orosz tervezet szerint Magyarország igényt tarthatna az 1945 után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, amely ma Ukrajna része
Fotó: Korpos Attila
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint: Oroszország megpróbálhatja eljuttatni az amerikai vezetéshez az új világrendre vonatkozó, 2045-ig szóló tervét, beleértve egy olyan tervet is, amely Ukrajna három részre szakítását irányozza elő – jelentette szerdán az Interfax ukrán hírügynökség egy ukrán hírszerző ügynökségnél lévő forrására hivatkozva.
2024. november 21., 18:122024. november 21., 18:12
Egy ukrán hírszerzési forrás külön is elmondta a Kyiv Independentnek, hogy tudnak egy ilyen, Ukrajna felosztásáról szóló tervről.
Ráadásul nem világos, hogy mi a státusza az ukrán hírszerzés birtokába jutott orosz dokumentumnak – az orosz vezetés tényleges tervéről, egy tervezetről vagy valami másról van szó. A pontos szerzője szintén ismeretlen.
Az állítólagos dokumentum szerint, amelyet hírszerzési források ismertettek a médiával, Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna három részre legyen felosztva. Az ország keleti régióit, köztük a részben vagy teljesen oroszok által lakott területeket Oroszország annektálná. A nyugati területek „vitatott területek” lennének, amelyekre a szomszédos országok – köztük Lengyelország, Magyarország és Románia – igényt tarthatnának. A fennmaradó terület, beleértve Kijevet is, orosz ellenőrzésű bábállam lenne.
A dokumentum a globális világrend alakulásának négy különböző forgatókönyvét is felveti – kettőt Moszkva számára kedvezőnek, kettőt pedig hátrányosnak tartanak.
A többi, „Az USA és a Nyugat dominanciája” és „A világ vezető hatalma státuszának Kína általi megszerzése” katonai vereséget feltételez Ukrajnában.
Az állítólagos terv, ha valósnak bizonyul, újabb orosz kísérletet jelentene arra, hogy javaslatokat tegyen a globális világrend felszámolására és újjáteremtésére.
„Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend megteremtése” – áll a 2023. április 3-án kelt egyik dokumentumban.
„A nyugati országok az Egyesült Államok vezetésével megpróbálták ráerőltetni a saját struktúrájukat, amely a dominanciájukon alapul” – fogalmaztak a szerzők.
Ukrajnának az állítólagos új tervben javasolt feldarabolása Oroszország teljes körű inváziójának maximalista céljait tükrözi, amelyek között szerepel a kijevi rendszerváltás és az ukrán állam „demilitarizálása”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!