Visszatér? Az orosz tervezet szerint Magyarország igényt tarthatna az 1945 után a Szovjetunióhoz csatolt Kárpátaljára, amely ma Ukrajna része
Fotó: Korpos Attila
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint: Oroszország megpróbálhatja eljuttatni az amerikai vezetéshez az új világrendre vonatkozó, 2045-ig szóló tervét, beleértve egy olyan tervet is, amely Ukrajna három részre szakítását irányozza elő – jelentette szerdán az Interfax ukrán hírügynökség egy ukrán hírszerző ügynökségnél lévő forrására hivatkozva.
2024. november 21., 18:122024. november 21., 18:12
Egy ukrán hírszerzési forrás külön is elmondta a Kyiv Independentnek, hogy tudnak egy ilyen, Ukrajna felosztásáról szóló tervről.
Ráadásul nem világos, hogy mi a státusza az ukrán hírszerzés birtokába jutott orosz dokumentumnak – az orosz vezetés tényleges tervéről, egy tervezetről vagy valami másról van szó. A pontos szerzője szintén ismeretlen.
Az állítólagos dokumentum szerint, amelyet hírszerzési források ismertettek a médiával, Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna három részre legyen felosztva. Az ország keleti régióit, köztük a részben vagy teljesen oroszok által lakott területeket Oroszország annektálná. A nyugati területek „vitatott területek” lennének, amelyekre a szomszédos országok – köztük Lengyelország, Magyarország és Románia – igényt tarthatnának. A fennmaradó terület, beleértve Kijevet is, orosz ellenőrzésű bábállam lenne.
A dokumentum a globális világrend alakulásának négy különböző forgatókönyvét is felveti – kettőt Moszkva számára kedvezőnek, kettőt pedig hátrányosnak tartanak.
A többi, „Az USA és a Nyugat dominanciája” és „A világ vezető hatalma státuszának Kína általi megszerzése” katonai vereséget feltételez Ukrajnában.
Az állítólagos terv, ha valósnak bizonyul, újabb orosz kísérletet jelentene arra, hogy javaslatokat tegyen a globális világrend felszámolására és újjáteremtésére.
„Az egyik legfontosabb feladat egy új világrend megteremtése” – áll a 2023. április 3-án kelt egyik dokumentumban.
„A nyugati országok az Egyesült Államok vezetésével megpróbálták ráerőltetni a saját struktúrájukat, amely a dominanciájukon alapul” – fogalmaztak a szerzők.
Ukrajnának az állítólagos új tervben javasolt feldarabolása Oroszország teljes körű inváziójának maximalista céljait tükrözi, amelyek között szerepel a kijevi rendszerváltás és az ukrán állam „demilitarizálása”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!