Ukrajna: gyorsított eljárással venné fel az Európai Bizottság az uniós tagországok közé
Fotó: Pixabay
Az Európai Bizottság olyan mértékű reformot fontolgat az uniós bővítési folyamatban, amely még az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen támogatói körében is vitát váltott ki. A terv szerint Ukrajna akár már jövőre beléphetne az Európai Unióba.
2026. január 18., 15:042026. január 18., 15:04
Az előzetes elképzelések szerint az Európai Bizottság radikálisan átalakítaná a bővítési rendszert, lehetővé téve, hogy Ukrajna a következő években csatlakozhasson – tájékoztat a Hirado. hu portál. Ursula von der Leyen szerint a gyorsított bővítés a háborút lezáró békemegállapodás részeként szolgálhatna.
A javaslat azonban már most heves ellenállásba ütközött az uniós tagállamok részéről – még azoknál is, akik egyébként támogatják Ukrajna EU-csatlakozását – közölte a Financial Times magas beosztásban dolgozó tisztviselőkre hivatkozva.
Például nem kapna teljes szavazati jogot az uniós csúcstalálkozókon és a miniszteri tanácsüléseken, az egységes piachoz, az agrártámogatásokhoz és a fejlesztési forrásokhoz pedig csak fokozatosan férne hozzá. A Bizottság szerint a rendkívüli geopolitikai helyzet rendkívüli megoldásokat kíván, és a több mint harmincéves bővítési szabályok már nem felelnek meg a mai kihívásoknak.
Sok tagállam és uniós diplomata azonban attól tart, hogy a „gyorsított bővítés” alááshatja az EU stabilitását és a tagság értékét. A szabályok megkerülése veszélyes precedenst teremthet, és komoly feszültséget szülhet Brüsszel és a tagállamok között. Egyesek geopolitikai csapdának nevezik a javaslatot.
Von der Leyen a csatlakozást nyíltan összekapcsolta a békével és a biztonsági garanciákkal, kiemelve, hogy az EU-tagság stabilitást, növekedést és jólétet hozhat Ukrajna számára. Ugyanakkor több tagállam határozottan ellenzi az előre meghatározott csatlakozási dátumot, arra hivatkozva, hogy az ellentétes az érdemalapú bővítés elvével.
Montenegró és Albánia, amelyek technikailag közelebb állnak a csatlakozáshoz, úgy érezhetik, hogy csak „másodosztályú” tagságot kínálnak nekik, míg Bosznia-Hercegovina vagy Törökország helyzete még bonyolultabbá válna.
Sok uniós diplomata szerint a terv túl összetett, számos előre nem látható politikai és intézményi következménnyel járhat, és akár Von der Leyen politikai pozícióját is kockáztathatja.
A magyarok elsöprő többsége elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását, és Ukrajna katonai támogatásának elutasítottsága is bőven kétharmad feletti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!