Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A világ nukleáris arzenáljai hamarosan ismét növekedni fognak a jelenlegi feszültségek miatt – közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése.
2022. június 13., 09:422022. június 13., 09:42
Annak ellenére, hogy a nukleáris robbanófejek száma világszerte némileg csökkent, a becslések szerint 12 705 egységre, a békekutatók úgy számolnak, hogy ez a szám a következő évtized során valószínűleg ismét növekedni fog.
– közölte Hans M Kristensen, a SIPRI szakértője. „Ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok nem tesznek azonnali és konkrét lépéseket a leszerelés érdekében, akkor a nukleáris robbanófejek globális készlete hamarosan a hidegháború óta először ismét növekedésnek indulhat” – mondta kollégája, Matt Korda.
Tavaly mindkét országban tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma, de ez elsősorban a kiselejtezett robbanófejek leszerelésének köszönhető, amelyekről a hadsereg már évekkel ezelőtt lemondott. Ezzel szemben a két ország felhasználható katonai készleteiben lévő nukleáris fegyverek száma viszonylag stabil maradt. A SIPRI szerint mindkét országban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban a nukleáris robbanófejek, hordozórendszerek és gyártó létesítmények cseréjére és korszerűsítésére.
A SIPRI szerint a hét másik nukleáris fegyverrel rendelkező állam – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mindegyike új fegyverrendszereket fejlesztett ki vagy telepített, vagy legalábbis ezt bejelentette a közelmúltban. Egyik ország sem szándékozik semmilyen módon megszüntetni nukleáris fegyvereit.
A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt. A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.
Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen.
– fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban. A SIPRI kifogásolta, hogy mind az öt ország azóta tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.
„Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.
A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra. Kristensen szerint
Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább fog támaszkodni a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.
Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen. A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át – tette hozzá.
Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai-indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot. Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!