
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
A világ nukleáris arzenáljai hamarosan ismét növekedni fognak a jelenlegi feszültségek miatt – közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése.
2022. június 13., 09:422022. június 13., 09:42
Annak ellenére, hogy a nukleáris robbanófejek száma világszerte némileg csökkent, a becslések szerint 12 705 egységre, a békekutatók úgy számolnak, hogy ez a szám a következő évtized során valószínűleg ismét növekedni fog.
– közölte Hans M Kristensen, a SIPRI szakértője. „Ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok nem tesznek azonnali és konkrét lépéseket a leszerelés érdekében, akkor a nukleáris robbanófejek globális készlete hamarosan a hidegháború óta először ismét növekedésnek indulhat” – mondta kollégája, Matt Korda.
Tavaly mindkét országban tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma, de ez elsősorban a kiselejtezett robbanófejek leszerelésének köszönhető, amelyekről a hadsereg már évekkel ezelőtt lemondott. Ezzel szemben a két ország felhasználható katonai készleteiben lévő nukleáris fegyverek száma viszonylag stabil maradt. A SIPRI szerint mindkét országban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban a nukleáris robbanófejek, hordozórendszerek és gyártó létesítmények cseréjére és korszerűsítésére.
A SIPRI szerint a hét másik nukleáris fegyverrel rendelkező állam – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mindegyike új fegyverrendszereket fejlesztett ki vagy telepített, vagy legalábbis ezt bejelentette a közelmúltban. Egyik ország sem szándékozik semmilyen módon megszüntetni nukleáris fegyvereit.
A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt. A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.
Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen.
– fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban. A SIPRI kifogásolta, hogy mind az öt ország azóta tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.
„Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.
A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra. Kristensen szerint
Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább fog támaszkodni a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.
Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen. A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át – tette hozzá.
Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai-indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot. Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!