Újra növekedhetnek a világ nukleáris arzenáljai a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint

– közölte Hans M Kristensen, a SIPRI szakértője. „Ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok nem tesznek azonnali és konkrét lépéseket a leszerelés érdekében, akkor a nukleáris robbanófejek globális készlete hamarosan a hidegháború óta először ismét növekedésnek indulhat” – mondta kollégája, Matt Korda.

Tavaly mindkét országban tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma, de ez elsősorban a kiselejtezett robbanófejek leszerelésének köszönhető, amelyekről a hadsereg már évekkel ezelőtt lemondott. Ezzel szemben a két ország felhasználható katonai készleteiben lévő nukleáris fegyverek száma viszonylag stabil maradt. A SIPRI szerint mindkét országban kiterjedt és költséges programok vannak folyamatban a nukleáris robbanófejek, hordozórendszerek és gyártó létesítmények cseréjére és korszerűsítésére.

A SIPRI szerint a hét másik nukleáris fegyverrel rendelkező állam – Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mindegyike új fegyverrendszereket fejlesztett ki vagy telepített, vagy legalábbis ezt bejelentette a közelmúltban. Egyik ország sem szándékozik semmilyen módon megszüntetni nukleáris fegyvereit.

A nukleáris fegyverek száma világszerte évtizedek óta folyamatosan csökken: jelenleg kevesebb mint egyötöde annak, ami a hidegháború csúcspontján, az 1980-as években volt. A SIPRI azonban már tavaly megállapította, hogy ez az irányzat a modernebb nukleáris fegyverek felé fordul.

Az év elején az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt, vétóval rendelkező hatalma – az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína – kinyilvánította, hogy fel kíván lépni a nukleáris fegyverek további terjedése ellen.

– fogalmaztak az államok január elején közös nyilatkozatban. A SIPRI kifogásolta, hogy mind az öt ország azóta tovább bővítette vagy modernizálta arzenálját. Oroszország az ukrajnai agressziós háborúja során nyíltan fenyegetőzött atomfegyverek esetleges bevetésével is.

„Bár az elmúlt évben mind a nukleáris fegyverzetellenőrzés, mind a nukleáris leszerelés terén jelentős előrelépések történtek, a nukleáris fegyverek bevetésének kockázata most nagyobbnak tűnik, mint a hidegháború csúcspontja óta bármikor” – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója.

A SIPRI új adatai 2022 januárjára vonatkoznak, vagyis az Oroszország ukrajnai inváziója előtti hónapra. Kristensen szerint

Ugyanakkor már most lát közvetett hatást: az oroszok úgy vélik, hogy hagyományos erőik nem olyan jók, mint gondolták. Ezért Oroszország a jövőben valószínűleg még inkább fog támaszkodni a taktikai nukleáris fegyverekre – közölte.

Az ukrajnai háború következtében megnőtt a nukleáris konfrontáció kockázata – hangoztatta Kristensen. A veszélyt az jelenti, hogy a háború Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontációvá mehet át – tette hozzá.

Az India és Pakisztán között zajló konfliktus, a növekvő ellenségeskedés a kínai-indiai határon és Észak-Korea folyamatos nukleáris erőfeszítései is borúlátásra adnak okot. Ezek a dolgok összeadódnak, így joggal mondhatjuk, hogy a világ jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben van – mondta Kristensen. Szerinte most mindenekelőtt arra van szükség, hogy az atomhatalmak enyhítsék nukleáris retorikájukat.