Újabb utcai harcok az ünnepen

A rendbontók többször összecsaptak a rendõrökkel, akik közül hárman könnyebben megsérültek. A fõként fiatalokból álló tömeg a Blaha Lujza térrõl indult, ahol a Nemzeti Önvédelmi Mozgalom és több radikális szervezet tartott bejelentett rendezvényt. A téren felállított színpadon Budaházy György és Toroczkai László beszéde után felgyújtottak egy közlekedési táblára akasztott Gyurcsány-bábut, majd Budaházy felszólítására megindultak a Mûvészetek Palotájához, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvételével ünnepi gálamûsort tartottak a nemzeti ünnep alkalmából. Az arcukat sállal eltakaró, csuklyás kabátot viselõ fiatalok a József körúton, illetve a körúttal párhuzamos Mária utcán az Üllõi útig jutottak, ahol Molotov-koktélokkal támadtak a felsorakozó rohamrendõrökre. A rendõrök könnygázt vetettek be, és elkezdték visszafelé szorítani a rendbontókat. Miután a József körúton a Rákóczi tér felõl is érkeztek rohamrendõrök, a fiatalok a Baross utcánál a 32-esek tere, illetve a Horváth Mihály tér felé fordultak. Ott szétszóródtak a környezõ mellékutcákban, majd megpróbáltak ismét összegyûlni a József körúton. A rendbontók többször összecsaptak a rendõrökkel, és rátámadtak újságírókra is. Két fiatal ruháját saját társaik gyújtották fel Molotov-koktélokkal. A lángra kapott ruhát gyorsan eloltották.
A rendbontók között többször felbukkant Morvai Krisztina, az ELTE Büntetõjogi Tanszékének docense, a Civil Jogász Bizottság februárban lemondott társelnöke és Gaudi-Nagy Tamás jogász, a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány ügyvezetõje. Mindketten fõszerepet vállaltak az elmúlt másfél év budapesti tüntetésein elõállított személyek védelmében. Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a Baross utca és Rigó utca sarkán rendõrsorfal elé vezetett egy fiatalokból álló csoportot. A csoport tagjai közül többen részt vettek a megelõzõ rendbontásokban. A két jogász szerint a fiatalok csak békés sétálók voltak, ezért követelték a rendõröktõl, hogy engedjék át õket. A József körúton kukákat borogattak fel, és jelzõlámpákat törtek össze a rendbontók, akiket a rohamrendõrök a Blaha Lujza tér felé szorítottak. Az esti rendbontáskor három rendõr sérült meg könnyebben, napközben két rendõr szenvedett kisebb sérülést. Az események folyamán összesen 21 embert állítottak elõ.
Az állami ünnepségek egyébként reggel a szokásos zászlófelvonással kezdõdtek a Kossuth téren. A teret kordonokkal zárták körbe, a korláton kívül 150–200 tüntetõ kiabált Gyurcsány- és kormányellenes jelszavakat. Incidens történt Demszky Gábor fõpolgármester ünnepi beszédének helyszínén is. A Petõfi-szobornál a liberális politikust az idén is tojásokkal vették célba. A dobálás után a belvárosi Erzsébet téren gyûlt össze mintegy kétezer radikális; egy részük hamarosan visszaindult az Erzsébet híd pesti hídfõjéhez, ahol délután három órakor kezdõdött a Fidesz nagygyûlése.

Orbán: feltaláltuk az alkotmányos népítéletet

Az ellenzéki párt nagygyûlésén Orbán Viktor azt üzente hallgatóságának: „Merjünk a jövõ emberei lenni”, ne hagyjuk el a törvényesség és az összefogás útját. A Fidesz elnöke arról is beszélt, hogy a március 9-i népszavazás megmutatta, Magyarország jobbat érdemel, olyan Országgyûlést és kormányzatot, amely méltó hozzá. Az Erzsébet híd pesti hídfõjénél álló színpadra fellépõ pártelnököt percekig tapsolta a tömeg, mielõtt elkezdte beszédét. Orbán Viktor felidézte, a március 15-i iskolai ünnepségeken mindig felhangzik ama idézet, hogy: „a nagy méltóságú helytartótanács sápadt vala, és reszketni méltóztatott”. Hozzátette: ez a mondat újra valósággá vált.
„Nekünk is van nagy méltóságú helytartótanácsunk, amely sápadt is, és reszketni is méltóztatik, és így, sápadtan és reszketve, oktatja ki immár a népet is, az Alkotmánybíróságot is, a sajtót is és az ellenzéket is” – fogalmazott, hozzátéve: „sápadtan és reszketve küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, aztán bocsánatot kérnek, de a hátak mögött elküldik ismét”. Orbán Viktor úgy vélte: a népszavazással a „magyarok feltalálták az alkotmányos népítéletet”, és március 9. óta „ez világszabadalom”. A pártelnök szerint jelenleg súlyos állapotban van az ország, és ha teherként és szégyenkezve hordozzák az emberek azt, hogy magyarok, akkor a hanyatlást semmi sem tartóztathatja fel. Ezért szerinte „közös, nagy és mély” erkölcsi megújulásra van szükség. „Higgyünk a szemünknek, olvassuk le a történelem üzenõfaláról, amit szóval, tettel, vérrel a ’48-as magyarok nekünk írtak oda: Merjünk a jövõ emberei lenni!” – zárta beszédét Orbán Viktor, aki a tõle szokásos „Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” jelszóval búcsúzott.

Gyurcsány: partnerségre van szükség a fejlõdéshez

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Mûvészetek Palotájában rendezett ünnepi díszelõadáson úgy vélte: a nemzet fejlõdéséhez partnerségre van szükség. „A vezetõk felelõssége, hogy ne diktáljanak olyan tempót és irányt, amelyet a nemzet nem képes követni, hogy értsék, a nemzet fejlõdéséhez szükség van partnerségre. Ebben a partnerségben a kezdeményezõ szerep a nemzet vezetõié. Van mit tanulni mindnyájunknak ebbõl, és itt természetes módon utalok önmagunkra is” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök kiemelte: komoly figyelmeztetés, ha a nemzet egésze vagy nagy része nem tud, nem akar, nem képes osztozni a szükséges cselekvések sokaságában, inkább megriad attól. „1848–49 vívmányai közül a szabadság tekintetében nincs okunk panaszra. A polgári forradalommal, a fejlõdéssel azonban cudarabbul áll az ország” – fûzte hozzá. Gyurcsány Ferenc szerint szombaton az ünnep felemelõ, örömmel teli és tiszta volt, még annak ellenére is, hogy atrocitás ért egy magyar fiatalembert Kolozsváron, és megzavarták Demszky Gábor beszédét.

MTI


Zavartalanul ünnepeltek a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken

Nyugodt légkörben, zavaró incidensektõl mentesen ünnepeltek március 15-én a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki magyarok. Hosszú évek különünneplései után a vajdasági magyar politikai erõk zöme ismét együtt emlékezett meg szombaton a forradalom évfordulójáról. A hagyományoknak megfelelõen a délelõtti órákban a bánáti Magyarittebén, délután pedig az észak-bácskai Bácskossuthfalván tartottak nagy ünnepséget – azokon a településeken, amelyeken Vajdaság két Kossuth- szobra található. Mindkét helyen a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdõdött a megemlékezés, ezt követték a Kossuth-szobroknál elõadott ünnepi mûsorok, beszédek, az emlékmûvek megkoszorúzása. A bácskossuthfalvai megemlékezésen a magyar kormány képviseletében jelen volt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeiért felelõs szakállamtitkára, aki beszédében kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban a vajdasági magyarság példát mutatott a Kárpát-medencének és azon túl is. Hosszú viták, küzdelmek után a vajdasági magyarok kikényszerítették a politikai szereplõkbõl a közös felelõsségvállalást, utalt Gémesi a három délvidéki magyar párt alkotta Magyar Koalíció létrejöttére, a szerbiai elnökválasztáson a magas szavazatszámban megnyilvánult sikerére.
Kárpátalja magyarsága megyeszerte méltó módon emlékezett, a központi ünnepséget Beregszászon tartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szervezésében. A magyar többségû város központjában álló Petõfi-szobor körüli teret megtöltõ tömeg elõtt elmondott beszédében Gajdos István, Beregszász polgármestere, UMDSZ-elnök a korabeli eseményekre utalva kifejtette: ahogy a márciusi ifjaknak bátorságra volt szükségük az ellenséges közegben a szabadság lángjának fellobbantásához, ma a kárpátaljai magyaroknak is bátraknak kell lenniük, hogy megvédhessék nemzetiségi jogaikat. Ukrán nacionalista körök ugyanis államellenességgel vádolják Kárpátalja magyarságát, mert honfoglalási emlékmûvet épít a Vereckei-hágón, anyanyelvén is feltünteti településeinek a nevét, és lakóhelyén használja a nemzeti trikolórt – mondta Gajdos.
Ünnepi megemlékezés volt Munkácson is, a podheringi emlékmûnél, amelyet a szabadságharc gyõztes csatájának emlékére emeltek. Nagyszõlõs magyarsága Perényi Zsigmond, a szabadságharc mártírjának szobránál tartott ünnepséget. Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében ünnepelt a város magyarsága a Petõfi-szobornál.
A felvidéki magyarlakta településeken már pénteken elkezdõdtek az ünnepségek. Dunaszerdahelyen mintegy félezer ember volt jelen a város központjában álló emlékmûnél rendezett ünnepségen, Pozsonyban pedig szombaton megkoszorúzták Petõfi Sándor új, immár harmadik helyén álló szobrát, amelyet Trianon után a csehek lebontottak, majd a múlt század ötvenes éveiben olyan elhagyott helyen állítottak fel, ahol az évtizedek során számtalanszor meggyalázták, összetörték, lefestették.
Révkomáromban, ahol a várvédõ Klapka György tábornoknak és az ott született Jókai Mórnak szobra, Széchenyi Istvánnak és számos jeles magyarnak emléktáblája, az aradi vértanúknak emlékmûve van, mintegy másfélezer ember ünnepelt és koszorúzott a város jeles helyein. Rimaszombatban Petõfi és Tompa szobránál, Nagysallón az obeliszknél, Pereden a honvédemlékmûnél, Rozsnyón a néhány éve újra felállított, idõközben szlovák neonácik által leköpködött Kossuth-szobornál ünnepeltek.