
Az Egyesült Államok és Franciaország újabb szankciókat helyez kilátásba Oroszországgal szemben, ha nem történik előrelépés az ukrán válság rendezésére – közölte szombaton a francia elnöki hivatal, miután François Hollande államfő telefonon egyeztetett Barack Obama amerikai elnökkel.
2014. március 09., 20:072014. március 09., 20:07
2014. március 09., 20:082014. március 09., 20:08
Miután megállapították, hogy Oroszországnak február vége óta ki kellene vonnia a Krímbe küldött csapatait, és mindent meg kellene tennie a nemzetközi megfigyelők beengedése érdekében, a két ország vezetője hangsúlyozta: ennek hiányában újabb szankciókat fognak hozni, amelyek „érzékenyen fogják érinteni” a nemzetközi közösség és Oroszország közti kapcsolatokat.
Obama és Hollande arra is emlékeztetett, hogy az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról március 16-ára kiírt krími referendumnak „hiányzik minden törvényes alapja”. Washington és Párizs fenyegetőzései azonban továbbra sem hatották meg Moszkvát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök uniós vezetőkkel – Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel – folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése során leszögezte: a Krími Autonóm Köztársaság döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról a nemzetközi jogon alapszik, és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő viszont kijelentette, Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak.
Vasárnap nyolcvannál több katonai teherautóból álló, katonákat szállító, feltehetően orosz katonai konvoj érkezett Szimferopolba. Az ukrán TSZN hírtelevízió felvételei szerint a teherautókon nem voltak ugyan rendszámtáblák, de a krími főváros felé haladó konvoj oroszországi illetékességét elárulta, hogy az orosz katonai közlekedésrendészet személygépkocsija kísérte, és annak volt rendszámtáblája. Sőt orosz katonák elfoglaltak vasárnap reggel egy ukrán határőrposztot is a Krímben, és egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban.
Eközben szombaton sikertelenül próbáltak bejutni a Krím félsziget belsejébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői. A területet ellenőrzésük alatt tartó, vélhetően orosz fegyveresek figyelmeztető lövéseket adtak le, és feltartóztatták a küldöttséget, amelynek tagjaival közölték, nincs felhatalmazásuk belépni Krímbe.
A csoportot vezető Ács Gábor alezredes az MTI-nek megerősítette, hogy figyelmeztető lövésekkel tartóztatták fel őket, emiatt egyelőre nem próbálnak bejutni a félsziget belsejébe. Közben José Manuel Barroso még lát reményt az ukrán válság békés megoldására, szerinte az EU-nak kötelessége szolidaritást vállalnia az országgal. Az Európai Bizottság elnöke szombaton közölte azt is: Brüszszel nem akar konfrontálódni Oroszországgal Ukrajna miatt.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!