
Fotó: Agerpres
2011. április 12., 09:292011. április 12., 09:29
A partot egy méter magas hullámok érték el. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a földmozgás 7,1-es erősségű volt, epicentruma Ivaki városától 22 kilométerre északkeletre, a március 11-i földrengés és szökőár nyomán súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőműtől 81 kilométerre délre volt a szárazföldön, 13 kilométeres mélységben. A szökőárriadót rövid idő múlva feloldották.
A nukleáris létesítményt üzemeltető vállalat (Tepco) előbb azt közölte, hogy nem tapasztaltak rendellenességet az erőműben, majd kiderült, hogy három reaktor (az 1-es, 2-es és 3-as) berendezéseinek megszűnt az áramellátása, leállt a reaktorok vízhűtése. Nem sokkal később azonban sikerült helyreállítani az áramellátást. A cég azt is bejelentette, hogy kimenekítették az erőmű külterületén dolgozókat. Egy másik áramszolgáltató, a Tohoku Electric Power Company arról számolt be, hogy a rengés nem okozott kárt a higasidori atomerőműben, ahol egyébként tervezett felújítási munkálatok folynak. Az Onagavában lévő erőművet pedig a március 11-i földrengést követően lezárták, a reaktorait hűtik. A rengés Tokióban is érezhető volt. A földlökéseket követően azonnal lezárták a Narita nemzetközi repülőteret, és vizsgálják a kifutók állapotát.
Edano Jukio japán kormányszóvivő tegnap közölte: jelentősen csökkent egy újabb, nagyobb mértékű radioaktív szivárgás kockázata a megsérült japán atomerőműben. Edano szerint a helyzet romlásának kockázata is kisebb lett. A japán kormány szerint megfelelő a kabinet rendelete a lakosság evakuálásáról a fukusimai atomerőmű 20 kilométeres körzetéből, de egyelőre nincs végleges döntés arról, hogy kötelező érvényűvé teszik a kitelepítést onnan. A japán jegybank elnöke közölte vasárnap, hogy a természeti csapás nem fenyegeti az ország pénzügyi rendszerének stabilitását, de negatív hatása még néhány hónapig érezhető lesz a nemzetgazdaságban, elsősorban az iparban, és folytatódni fog a termelés visszaesése.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!