Fotó: Süleyman Soylu/Twitter
Újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Törökországot az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint. A rengéseket Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezték.
2023. február 20., 23:052023. február 20., 23:05
2023. február 20., 23:082023. február 20., 23:08
A török katasztrófavédelem, az AFAD szerint a 6,4-es erősségű földrengés központja a Hatay török tartományban található Defne város környékén volt. Ezt követte pár perccel később egy második, 5,8-es erősségű rengés, melynek központja Samandagban volt. Az NTV televízió arról számolt be, hogy a rengés következtében néhány megrongálódott épület összedőlt.
Süleyman Soylu belügyminiszter szerint az újabb földrengésnek három halálos áldozata és 213 sérültje van. Fuat Oktay, Törökország alelnöke arról tájékoztatott, hogy legkevesebb nyolc embert megsérült, miközben a Hatay tartomány északi részén fekvő Iskenderun városának egyik nagy állami kórháza bejelentette, hogy evakuálják a betegeket. Lütfü Savas, Hatay polgármestere a Twitteren figyelmeztette az embereket, hogy tartsák magukat távol az omlásveszélyes épületektől.
A hétfői 6,4-es erősségű földrengés a szíriai Idlíb és Aleppó régióját is súlyosan érintette. Médiajelentések szerint épületek dőltek össze, és az áram- és internetszolgáltatás is szünetel egyes területeken. A Syrian American Medical Society orvosi segélyszervezet arról számolt be, hogy Szíriában eddig összesen mintegy harminc sérültet fogadtak a kórházak, az egészségügyi létesítményekben keletkezett károk mininálisak.
Sokan háztetőkről, illetve erkélyekről ugrottak le, de leeső törmelék és téglák is sérüléseket okoztak a szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint. A brit emigrációban működő szervezet úgy tudja, a kormányerők uralta Aleppo al-Midan és adzs-Dzsamilíja városrészeiben megrongálódott házak omlottak össze.
A február-6-án bekövetkezett 7,8-es erősségű földrengés csaknem 45 ezer ember halálát okozta Törökországban és Szíriában. A török hatóságok több mint 6000 utórengést mértek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!