Németországban a szövetségi kormány válságkezelő törekvéseit kiegészítő tervet készített az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Julia Klöckner hét végén ismertetett tervét a Merkel-féle válságkezelés párton belüli támogatói és bírálói közül is többen üdvözölték.
2016. január 25., 16:522016. január 25., 16:52
2016. január 25., 20:002016. január 25., 20:00
Julia Klöckner elképzelése szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban. Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.
Görögországban és Olaszországban támogatni szükséges az éppen erre a feladatra kitalált hot spotok fölépítését, és hasonló, német üzemeltetésű létesítményeket kell kialakítani Törökország szíriai és iraki határvidékén, a német határon pedig úgynevezett határközpontokat kell létesíteni a menedékkérők szortírozására – áll a Klöckner-féle A2-tervben.
Az elképzelés szerint csak ezekben az intézményekben lehetne kiváltani menekültügyi ellátásra és eljárásra feljogosító menedékkérő-igazolványt – amelynek bevezetéséről a napokban hoztak törvényt –, aminek révén elejét lehetne venni az illegális határátlépésnek. Így a Németországba a zöldhatáron keresztül érkező, vagy menedékkérő-igazolvánnyal nem rendelkező menedékkérőket egyenesen a határközpontokba kellene szállítani, hogy a hatóságok végrehajtsák a regisztrációt és eldöntsék, hogy az illető megpróbálkozhat-e egyáltalán a menekültstátus megszerzésével, vagy azonnal távoznia kell. A terv szerint a hatóságoknak napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!