Németországban a szövetségi kormány válságkezelő törekvéseit kiegészítő tervet készített az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik alelnöke. Julia Klöckner hét végén ismertetett tervét a Merkel-féle válságkezelés párton belüli támogatói és bírálói közül is többen üdvözölték.
2016. január 25., 16:522016. január 25., 16:52
2016. január 25., 20:002016. január 25., 20:00
Julia Klöckner elképzelése szerint csak azokat a menedékkérőket szabad beengedni Németországba, akik nagy valószínűséggel szereznek valamilyen menedékjogi státust és maradhatnak az országban. Ezért a német határon, illetve külföldön ki kell alakítani intézményeket, amelyekben elvégzik a menedékkérők regisztrációját és kérelmük vizsgálatának első szakaszát, majd a németországi maradásra eséllyel rendelkező kérelmezőket Németországba szállítják, a többieket pedig visszaszállítják hazájukba.
Görögországban és Olaszországban támogatni szükséges az éppen erre a feladatra kitalált hot spotok fölépítését, és hasonló, német üzemeltetésű létesítményeket kell kialakítani Törökország szíriai és iraki határvidékén, a német határon pedig úgynevezett határközpontokat kell létesíteni a menedékkérők szortírozására – áll a Klöckner-féle A2-tervben.
Az elképzelés szerint csak ezekben az intézményekben lehetne kiváltani menekültügyi ellátásra és eljárásra feljogosító menedékkérő-igazolványt – amelynek bevezetéséről a napokban hoztak törvényt –, aminek révén elejét lehetne venni az illegális határátlépésnek. Így a Németországba a zöldhatáron keresztül érkező, vagy menedékkérő-igazolvánnyal nem rendelkező menedékkérőket egyenesen a határközpontokba kellene szállítani, hogy a hatóságok végrehajtsák a regisztrációt és eldöntsék, hogy az illető megpróbálkozhat-e egyáltalán a menekültstátus megszerzésével, vagy azonnal távoznia kell. A terv szerint a hatóságoknak napi szinten meg kell határozniuk, hogy hány menedékkérőt lehet befogadni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!