Böngészhető ügynökakták. Az együttműködő vagy sikertelenül beszervezni próbált személyek adatait tartalmazó nyilvántartó kartonok is nyilvánosságra kerültek
Fotó: Képernyőmentés / Nyitottakták.hu
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján. A Nyitottaktak.hu felületen a számos, 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy vált most bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé.
2026. november 04., 13:102026. november 04., 13:10
„Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával” – hangsúlyozta Magyar Péter miniszterelnök szerdán Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alagsorából bejelentkezve, miközben megtekintette a leváltárban őrzött dokumentumokat. A kormányfő az ügynökakták nyilvánosságra hozatala alkalmából meghirdetett sajtótájékoztató előtti élő közvetítésben azt mondta, a szocialista diktatúra összeomlása után számos közép-európai országban nyilvánosságra kerültek a beszervezések, valamint a rendszer fenntartóinak névsora, de Magyarországon ez elmaradt.
– hangoztatta a miniszterelnök.
Az ügynökaktákat nyilvános sajtóeseményen tették megtekinthetővé
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
A nyilvánosságra kerülő információk méltósággal és emberséggel történő kezelésére szólított fel ugyanakkor Magyar Péter a rendszerváltás előtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.
„Az újkommunisták önkénye” ma is a félelemkeltésre épül, politikai ellenfeleik kiiktatásával ismét az egypártrendszer felé masíroznak – közölte a Fidesz az ügynökakták nyilvánosságra hozatala kapcsán az MTI-vel szerdán. Közleményükben azt írták, hogy
„Minden eszközt megragadtak és semmitől sem riadtak vissza, hogy tönkretegyenek minket. Börtönbe zártak, megfigyeltek és megfélemlítettek mindenkit, aki a Fidesszel együtt harcolt ellenük” – tették hozzá.
„Utódaik ma a Tisza pártban ugyanezt teszik. Az újkommunisták önkénye ma is a félelemkeltésre épül, politikai ellenfeleik kiiktatásával ismét az egypártrendszer felé masíroznak” – áll az ellenzéki párt közleményében.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint a számos, 1990 előtti állambiztonsági irattípus közül négy válik bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé:
Ezek közül szerda délelőtt az első hármat tették hozzáférhetővé a Nyitottaktak.hu oldalon.
A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, így többek között a név, születési hely, idő, anyja neve, foglalkozása.
A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok, így többek között, hogy milyen körülmények, motiváció hatására lett ügynök és meddig maradt hálózati személy. B-napló – 5 darab iktatókönyv nevekkel – kizárólag az 1957 és 62 közötti időszakból maradt fenn a B (azaz beszervezési) dossziékról.
A harmadik, most nyilvánosságra hozott titkosszolgálati adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H (azaz hálózati) adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítették.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója az MTI-nek elmondta: 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25–25 ezer, a mágnesszalagok mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák.
– tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt mondta: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire „kisembereket”, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat takar.
Az érdeklődők a Nyitottaktak.hu oldalon találnak egy keresőfelületet, ahol szűrhetnek születési adatokra, például névre, születési helyre, időre, továbbá fedőnévre, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra.
Ha például névre keresnek, a rendszer vélhetően kiad egy sok elemű listát, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni, a rendszer pedig minden névhez kapcsol egy linket, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adatok – mondta a főigazgató.
A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Az előző háromtól eltérően ez már nem csupán néhány szikár adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből tartalmazza részletesen az ügynök életútját kiszemelésétől, beszervezésétől ügynöki tevékenységének értékelésén át az elbocsátásig.
A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak, és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek, illetve harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például egészség, szexuális szokások, kóros szenvedély vonatkozásában – mondta a szakember.
Az egykori megfigyeltek, illetve hozzátartozóik az M (azaz munka) dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik.
Jelenleg 7–8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.
Cseh Gergő Bendegúz arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma, és egészen biztosan nagyon hiányosak.
Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ, például B-dosszié pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, az ÁBTL elődje, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll, az iratokat továbbra is a politika által közvetlenül irányított állami szerv kezelte – mutatott rá a szakember.
Miután a napokban ügynökváddal illették, Orbán Viktor korábbi kormányfő, a Fidesz elnöke már kedden olyan dokumentumokat tett közzé a Facebook-oldalán, amelyek azt bizonyítják, hogy az állampárt megfigyelte őt és a feleségét. Orbán Viktor azt írta, hogy sorkatonai szolgálata első időszaka alatt megpróbálták ugyan beszervezni, de azt visszautasította, így a kísérlet sikertelenül végződött. Hozzátette, hogy később folyamatos megfigyelés alatt tartották őt, a feleségét és ellenzéki társait, az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltak mindannyian.
– fogalmazott Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke által közzétett dokumentumokban egyebek mellet az áll, hogy a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. osztályának 1987. augusztus 25-i jelentése szerint Orbán Viktort 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozták, de beszervezésétől elálltak. Az irat arról is beszámol, hogy 1983. március 15-én a Batthyány-örökmécsesnél rendzavarás címén rendőri intézkedést foganatosítottak vele szemben. Ugyanez a jelentés rögzíti, hogy Orbán Viktor ellen 1985-ben „Viktória” fedőnéven bizalmas nyomozást indítottak, amelyet 1986-ban bizonyítékok hiányában megszüntettek. A dokumentum az ellenzéki jogászkörökben kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező, megbízhatónak tartott személyként írta le.
Lévai Anikót egy 1987. januári intézkedési terv szerint 1986. július 1-jén vonták bizalmas nyomozás alá „Bojtár” fedőnéven. A hatóságok „társadalomra veszélyes csoportosulásban való aktív részvétel” gyanújára hivatkoztak. Az iratok előadások és értelmiségi táborok szervezését, ellenzéki kapcsolatok fenntartását, valamint a hatóságok által ellenségesnek minősített kiadványok beszerzését rótták fel neki.
Az intézkedési terv kapcsolatrendszerének és munkahelyi környezetének feltérképezését, titkos információforrások bevonását, valamint technikai megfigyelését irányozta elő. A dokumentumokból az is kitűnik, hogy
Egy 1986. augusztus 29-i jelentés szerint a „Bojtár” és a „Viktória” fedőnevű ügyben előző nap lehallgatóeszközöket telepítettek és helyeztek üzembe. Egy másik, 1987. augusztusi irat Lévai Anikó és Orbán Viktor szolnoki lakásának lehallgatását készítette elő, mert ott ellenzéki személyek részvételével tanácskozást terveztek. Az augusztus 23-án kelt jelentés már a technikai eszköz telepítésének végrehajtásáról számolt be.
A dokumentumok között szerepel a Belügyminisztérium négyoldalas jelentése a Fidesz 1988. április 10-i, a Kisrabló étteremben tartott összejöveteléről is. Eszerint négy nappal korábban a szervezet ideiglenes intézőbizottságának öt tagját – Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Csaba Ivánt, Rácz Andrást és Andrássy Miklóst – figyelmeztették, hogy hagyjanak fel megkezdett tevékenységükkel, mert az a hatóságok megítélése szerint bűncselekményhez vezethet.
A jelentés szerint Orbán Viktor, Kövér László és Csaba Iván panasszal élt az intézkedés ellen. Orbán Viktor az összejövetelen politikai jellegűnek nevezte az eljárást, és politikai választ sürgetett. A résztvevők sajtó-helyreigazítást, annak elmaradása esetén sajtópert terveztek, hangsúlyozva, hogy álláspontjuk szerint a szervezet létrehozása és működése törvényes.
A találkozón politikai nyilatkozat megfogalmazását is elhatározták, amellyel Németh Zsoltot, Deutsch Tamást és Both Vilmost bízták meg. A később, szűkebb körben folytatott megbeszélésen a szervezés és a tagtoborzás folytatásáról döntöttek. A belügyi jelentés zárásként a felsőoktatási intézmények vezetőinek tájékoztatását és az érintettek további ellenőrzését helyezte kilátásba.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján megkezdik a kommunista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatalát Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában jelentette be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amely az NVI a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján megkezdik a kommunista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatalát Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában jelentette be.
A nagyrészt békés menetek végén Európa-szerte halloweeni jelmezes álarcos rendbontók támadtak a rendőrökre, többek között Molotov-koktélokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!