
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár Berlinben. Amerika garanciáiban bíznak
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Zelenszkij szerint Amerika ajánlata „nem rossz”, Trump pedig közölte: „soha nem volt még olyan közel” egy megállapodás Ukrajna ügyében, mint most.
2025. december 16., 00:082025. december 16., 00:08
2025. december 16., 00:302025. december 16., 00:30
„Az Egyesült Államok által Berlinben az asztalra tett jogi és kézzelfogható garanciák valóban jelentősek” – hangoztatta Merz, az amerikai tárgyalódelegációval folytatott, órákig tartó megbeszéléseket követően. „Ez egy nagyon fontos előrelépés” – mondta. Megfogalmazása szerint a 2022 februárjában kirobbant háború kezdete óta először „válik ezekben a napokban elképzelhetővé a fegyverszünet lehetősége”.
Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „legalább karácsonykor hagyja békén az ukrán népet, megkímélve őket a további bomba- és rakétatámadásoktól”. A német kancellár hangsúlyozta azt is, hogy „a területi rendezés továbbra is kulcsfontosságú” kérdésnek számít. „Csak az ukrán nép, az amerikai elnök és az ukrán elnök, aki itt védi területét, adhat választ. (…) Csak Ukrajna dönthet a területi engedményekről” – húzta alá.
Zelenszkij szerint a területi kérdés továbbra is fájdalmas pontja az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalásoknak. Úgy vélte azonban, hogy Washington segíteni fog a kijevi vezetésnek a kompromisszum megtalálásában. A berlini újságíróknak nyilatkozva az ukrán vezető hozzátette, hogy Ukrajna kész a tisztességes munkára, amely egy erős békeszerződéshez vezet, és Kijev tárgyalódelegációja folytatni fogja a tárgyalásokat amerikai partnereivel.
Ismert, hogy Moszkva Ukrajnától területek feladását követeli – mondta Zelenszkij. Azt hangoztatta továbbá, hogy Ukrajna sikeresen tisztázta álláspontját az amerikai tárgyalókkal. „Ukrajnát meghallgatják” – idézte az MTI az ukrán elnököt.
Tagadta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Ukrajnára a Donyec-medencei térségek átengedése végett. Értelmezése szerint arról van szó, hogy az amerikai képviselők közölték Moszkva álláspontját, és most az ukrán álláspontot fogják majd ott előadni. „Hogy végül mi lesz a területekkel, azt még meglátjuk” – fűzte hozzá.
Egyben kijelentette, hogy Kijevnek világosan meg kell értenie, milyen biztonsági garanciákra számíthat szövetségeseitől, mielőtt bármilyen döntést hozna a frontvonalról a béketárgyalásokon. Hozzátette, hogy a biztonsági garanciáknak tartalmazniuk kell a tűzszünet ellenőrzését is. „Az amerikai oldalról hallottuk, hogy készek a NATO-alapokmánya 5. cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat nyújtani” – jelentette ki Zelenszkij.
Washingtoni kormányzati források szerint Donald Trump amerikai elnök még hétfőn telefonon tárgyal Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel az ukrajnai tárgyalások állásáról. Ez meg is történt, ezt követően pedig Trump közölte: „soha nem volt még olyan közel” egy megállapodás Ukrajna ügyében, mint most. „Ma közelebb vagyunk az Oroszországgal vívott háború lezárását szolgáló megállapodáshoz, mint valaha” – jelentette ki Donald Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában.

Lezárult a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek közötti, az ukrajnai békéről szóló tárgyalások első fordulója vasárnap este.
Irán vasárnap terrorszervezetté nyilvánította az európai országok hadseregeit, miután az Európai Unió hasonlóan járt el az iráni Forradalmi Gárdával szemben, amelyet a kormányellenes tiltakozó mozgalom elnyomásának összehangolásával vádol.
Az amerikai elnök szigorú és határozott fellépést kért a szövetségi irányítás alatt álló rendvédelmi erőktől szombaton a szövetségi tulajdont megrongáló tüntetőkkel szemben, és a katonaság ismételt mozgósítását sem zárta ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) benyújtja a határon túliak szavazati jogának megszüntetéséről és „az arányos választási rendszer helyreállításáról” szóló törvényjavaslatát – jelentette be vasárnap reggel a párt elnöke.
Kirill Dmitrijev orosz követ „produktív és konstruktív megbeszéléseket” folytatott amerikai tisztségviselőkkel Miamiban – jelentette be január 31-én Steve Witkoff amerikai különmegbízott.
Újabb magyar halálos áldozata van az ukrajnai kényszersorozásnak, itt lenne az ideje, hogy a nemzetközi közösség végre fellépjen ezzel a nyílt embervadászattal szemben – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.
Az Egyesült Államok, Izrael és az európai vezetők kihasználták Irán gazdasági nehézségeit, és zavargásokat szítottak – jelentette ki szombaton a síita állam elnöke.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szombati első pártelnöki évértékelő beszédében a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét sürgette.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Az amerikai igazságügyi minisztérium az Epstein-ügy több millió oldalnyi iratát, valamint videók és képek ezreit tette közzé pénteken.
Az amerikai igazságügyi minisztérium polgárjogi vizsgálatot indított a Minneapolisban lelőtt tüntető, Alex Pretti ügyében pénteken.
szóljon hozzá!