
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár Berlinben. Amerika garanciáiban bíznak
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Zelenszkij szerint Amerika ajánlata „nem rossz”, Trump pedig közölte: „soha nem volt még olyan közel” egy megállapodás Ukrajna ügyében, mint most.
2025. december 16., 00:082025. december 16., 00:08
2025. december 16., 00:302025. december 16., 00:30
„Az Egyesült Államok által Berlinben az asztalra tett jogi és kézzelfogható garanciák valóban jelentősek” – hangoztatta Merz, az amerikai tárgyalódelegációval folytatott, órákig tartó megbeszéléseket követően. „Ez egy nagyon fontos előrelépés” – mondta. Megfogalmazása szerint a 2022 februárjában kirobbant háború kezdete óta először „válik ezekben a napokban elképzelhetővé a fegyverszünet lehetősége”.
Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „legalább karácsonykor hagyja békén az ukrán népet, megkímélve őket a további bomba- és rakétatámadásoktól”. A német kancellár hangsúlyozta azt is, hogy „a területi rendezés továbbra is kulcsfontosságú” kérdésnek számít. „Csak az ukrán nép, az amerikai elnök és az ukrán elnök, aki itt védi területét, adhat választ. (…) Csak Ukrajna dönthet a területi engedményekről” – húzta alá.
Zelenszkij szerint a területi kérdés továbbra is fájdalmas pontja az ukrajnai háború befejezését célzó béketárgyalásoknak. Úgy vélte azonban, hogy Washington segíteni fog a kijevi vezetésnek a kompromisszum megtalálásában. A berlini újságíróknak nyilatkozva az ukrán vezető hozzátette, hogy Ukrajna kész a tisztességes munkára, amely egy erős békeszerződéshez vezet, és Kijev tárgyalódelegációja folytatni fogja a tárgyalásokat amerikai partnereivel.
Ismert, hogy Moszkva Ukrajnától területek feladását követeli – mondta Zelenszkij. Azt hangoztatta továbbá, hogy Ukrajna sikeresen tisztázta álláspontját az amerikai tárgyalókkal. „Ukrajnát meghallgatják” – idézte az MTI az ukrán elnököt.
Tagadta, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Ukrajnára a Donyec-medencei térségek átengedése végett. Értelmezése szerint arról van szó, hogy az amerikai képviselők közölték Moszkva álláspontját, és most az ukrán álláspontot fogják majd ott előadni. „Hogy végül mi lesz a területekkel, azt még meglátjuk” – fűzte hozzá.
Egyben kijelentette, hogy Kijevnek világosan meg kell értenie, milyen biztonsági garanciákra számíthat szövetségeseitől, mielőtt bármilyen döntést hozna a frontvonalról a béketárgyalásokon. Hozzátette, hogy a biztonsági garanciáknak tartalmazniuk kell a tűzszünet ellenőrzését is. „Az amerikai oldalról hallottuk, hogy készek a NATO-alapokmánya 5. cikkelyének megfelelő biztonsági garanciákat nyújtani” – jelentette ki Zelenszkij.
Washingtoni kormányzati források szerint Donald Trump amerikai elnök még hétfőn telefonon tárgyal Zelenszkijjel és más európai vezetőkkel az ukrajnai tárgyalások állásáról. Ez meg is történt, ezt követően pedig Trump közölte: „soha nem volt még olyan közel” egy megállapodás Ukrajna ügyében, mint most. „Ma közelebb vagyunk az Oroszországgal vívott háború lezárását szolgáló megállapodáshoz, mint valaha” – jelentette ki Donald Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában.

Lezárult a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai küldöttek közötti, az ukrajnai békéről szóló tárgyalások első fordulója vasárnap este.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!