
A jelek szerint túlélte a gépkocsikonvoja ellen vasárnap intézett rakétatámadást Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam kalifája.
2015. október 12., 17:262015. október 12., 17:26
Az iraki légierő vasárnap mért légicsapást a szír határhoz közeli Anbár tartományban egy konvojra, amivel az Iszlám Állam kalifája is utazott. Egy ideig bizonytalan volt, hogy Abu Bakr al-Bagdadi túlélte-e a támadást, de a Reuters kórházi szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy nem halt meg a terrorista vezér.
Bagdadi konvojával az IÁ parancsnokainak találkozójára tartott Anbár tartományba. A légierő célba vette a találkozó helyszínét is. A támadásban meghalt vagy megsebesült az IÁ több vezetője. Bagdadiról a hivatalos források eleinte csak annyit közöltek, hogy gépkocsival elszállították. Röviddel a hadsereg bejelentése után a Reuters hírügynökség kórházi forrásokra és helyi lakosokra hivatkozva azt jelentette, hogy Bagdadi nincs a halottak között. Így értesült a Sky News Arabia hírtelevízió is.
Bagdadi — eredeti nevén Ibrahim Avad al-Badri — két évvel ezelőtt kiáltotta ki magát az általa létrehozott kalifátus, az Iszlám Állam kalifájává. Egy pánarab hírtelevízió szeptember végén adott hírt arról, hogy az észak-iraki Moszulból Anbár tartomány székvárosába, Ramádiba tette át székhelyét, hogy személyesen irányítsa a kormányerők elleni hadműveletet.
Megérkezése után több utasítást adott ki az IÁ vezető gárdáját érintő változásokról a harci szellem növelése és az iraki hadsereg és fegyveres csoportok elleni új hadjárat elindítása érdekében.
Az IÁ tavaly nyáron kezdett támadó hadműveleteket Irak északi részén. Jelenleg az ország területének mintegy harmadát — Anbár tartomány 80 százalékát — tartja ellenőrzése alatt, illetve nagy területeket ural Szíriában is.
Obama nem akar komolyabban változtatni Szíria-politikáján
Barack Obama nem akar komolyabban változtatni Szíria-politikáján azután sem, hogy kudarcot vallott kormányának az évi több mint ötezer mérsékelt felkelő kiképzésre vonatkozó terve, Oroszország pedig váratlanul jelentős katonai szerepet vállalt a konfliktusban.
Az amerikai elnök erről vasárnap este nyilatkozott a CBS televízió 60 Minutes című műsorában. A Steve Krofttal folytatott, olykor feszült hangulatú beszélgetésben leszögezte, hogy alapvetően egy fő cél vezérli: el akarja kerülni, hogy az Egyesült Államok katonailag erősen elkötelezze magát egy olyan konfliktusban, amelyben megítélése szerint az amerikai haderő nem kínálhat életképes, hosszú távú megoldást.
„Készek vagyunk arra, hogy mind diplomáciai munkát végezzünk, mind pedig támogassuk – ahol tudjuk – a mérsékelt ellenzéket, ami segíthet meggyőzni az oroszokat és az irániakat arról, hogy gyakoroljanak nyomást Aszadra (Bassár el-Aszad szíriai elnök) az átmenet érdekében” – mondta. „De amit nem fogunk megtenni, az az, hogy ismét belevetjük magunkat egy hadjáratba, ezúttal Szíriában” – tette hozzá.
Az amerikai kormány a múlt héten jelentette be: felhagy azzal a tervvel, hogy új szíriai felkelőket képez ki az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcra, és ehelyett inkább olyan, már létező egységeknek nyújt közvetlen támogatást, amelyeknek a Pentagon szerint jobb esélyük van a dzsihadisták elleni sikerre.
Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök színre lépése a konfliktusban az amerikai gyengeség jele lenne. Obama szerint Moszkva inkább az egyetlen térségbeli szövetségesét igyekszik megmenteni az összeomlástól. Az elnök hangoztatta, hogy az Egyesült Államoknak már azt megelőzően „meglehetősen jó” hírszerzési adatai voltak Oroszország szíriai beavatkozási szándékáról, hogy New Yorkban az ENSZ-ben találkozott Putyinnal. Barack Obama úgy vélekedett, „az, hogy úgy érezték, ezt meg kellett tenniük, nem az erő jele, hanem azé, hogy nem működött a stratégiájuk” – mondta.
Vlagyimir Putyin szintén egy interjúban arról beszélt: meg akarják erősíteni a legitim hatalmat Szíriában, hogy azt követően politikai konszenzusra lehessen jutni. Egyben ismét kizárta a szárazföldi erők bevetését.
EU: a jelenlegi szíriai vezetéssel elképzelhetetlen a tartós béke
Szíria jelenlegi vezetésével elképzelhetetlen a tartós béke az országban – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet hétfői tanácskozásukon fogadtak el az Európai Unió külügyminiszterei.A dokumentum szerint csak a 2012-ben Genfben elindított politikai folyamat elvei alapján, szíriai irányítással megvalósuló békés és nyitott politikai átmenet hozhat olyan tartós megoldást, amely véget vet a konfliktusnak.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!