Váltás? Donald Trump arról írt, hogy Ukrajna lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben
Fotó: MTI/EPA
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
2025. augusztus 22., 08:532025. augusztus 22., 08:53
Trump bejegyzését olyan körülmények között osztotta meg, hogy a béketárgyalások lendülete megtorpant – emlékeztet a CNN.
– írta Trump a Truth Social oldalon.
„A korrupt és rendkívül inkompetens Joe Biden nem engedte Ukrajnának, hogy VISSZAVÁGJON, csak VÉDEKEZZEN. Hogyan alakult ez? Mindegy, ez egy olyan háború, amely SOHA nem történt volna meg, ha én lennék az elnök – NULLA ESÉLY. Érdekes idők jönnek!!!”
Trump retorikája érzékenyen érintheti Moszkvát, amely az ukrán támadások támogatását vörös vonalként kezeli.
A Biden-kormány idején régóta érvényben volt az a politika, hogy Ukrajna nem indíthat amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétákat Oroszország felé. Miután ez 2024 novemberében megváltozott – az amerikai szövetségesek nyomására –, Oroszország frissítette nukleáris doktrínáját, megerősítve, hogy minden nukleáris hatalom által támogatott támadást közös támadásnak tekint.
Trump csütörtöki megjegyzései akkor érkeztek, amikor a Kreml nyíltan ellentmondott a Fehér Háznak az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij közötti kétoldalú találkozó tervével kapcsolatban, jelezve, hogy
Minderről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélét, aki leszögezte: Putyin hajlandó találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ám kizárólag abban az esetben, ha minden, a legmagasabb szinten megvitatandó kérdés előzetesen részletesen elő van készítve.
Lavrov hangsúlyozta: „Vlagyimir Putyin kizárólag akkor hajlandó Zelenszkijjel találkozni, ha minden olyan ügyet, amely a legfelsőbb szinten megvitatandó, alaposan kidolgoznak. […] Oroszország továbbra is támogatja a 2022-ben Isztambulban elfogadott biztonsági garanciák elveit, minden más elképzelés értelmetlen.”
Lavrov kijelentette, hogy
Ezenkívül Oroszország éjszaka széles körű légitámadásokat indított Ukrajna ellen, többek között egy amerikai tulajdonú gyár ellen munkácson, amelynek során legalább 15 ember megsérült.
Röviddel a Truth Social-bejegyzés után Trump egy fotót is közzétett, amelyen Putyinnal találkozik, egy 1959-ben készült kép fölött, amelyen az akkori alelnök, Richard Nixon látható, aki úgy tűnik, szembeszáll a szovjet miniszterelnökkel, Nyikita Hruscsovval.
Ez utóbbi a szovjet korszak Oroszországának nyomásával szembeszálló Egyesült Államok szimbólumává vált.
Két héten belül kiderülhet, lesz-e béke Ukrajnában
A Trump-kormányzat két héten belül megtudja, hogy béke lesz-e Ukrajnában – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a Todd Starnes Show című műsorban, és figyelmeztetett, hogy ha nem, akkor „más taktikát fog alkalmazni”.
Ez a legújabb egy sor határidő közül, amelyeket Trump az ukrajnai háborúval kapcsolatban szabott meg – és amelyek közül egyik sem járt következményekkel, amikor lejárt.
„Két héten belül megtudjuk, hogy béke lesz-e Ukrajnában. Utána talán más taktikát kell alkalmaznunk” – mondta Trump.
Eközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte európai kollégáival, hogy
– közölte egy, a beszélgetésről tájékozott európai diplomata.
A diplomata szerint Rubio, aki egyben Donald Trump elnök ideiglenes nemzetbiztonsági tanácsadója is, az európai nemzetbiztonsági tanácsadókkal folytatott telefonbeszélgetés során nem adott részleteket az Egyesült Államok által vállalható konkrét biztonsági garanciákról.
A diplomata szerint azonban a telefonbeszélgetés, amelynek megtörténtét egy kormányzati tisztségviselő is megerősítette, lendületet ad egy kritikus időszakban.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Mivel Trump arra ösztönözte Ukrajnát és Oroszországot, hogy kössenek békeszerződést,
Az Egyesült Államok jelezte, hogy hajlandó korlátozott szerepet vállalni Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában, ha békeszerződés jön létre Oroszországgal, ami azt jelentheti, hogy amerikai pilóták repülnek majd légi támogató missziókra – közölték a CNN-nel a szövetségesekkel folytatott tárgyalásokról jól értesült források.
Trump kizárta az amerikai szárazföldi csapatok bevetését, de az Egyesült Államok és szövetségesei számos más lehetőséget is megvizsgálnak – közölték a források.
Az európaiak azt mondták az amerikai tisztségviselőknek, hogy
– mondta az európai diplomata.
A tisztségviselő hozzátette, hogy a kérdést hétfőn közvetlenül Trumpnak vetették fel, amikor több európai vezető látogatást tett a Fehér Házban, és az elnök fogékony volt eá, de nem tett egyértelmű ígéretet.
A csütörtöki telefonhívásban részt vettek a NATO, az Európai Unió, Franciaország, az Egyesült Királyság, Finnország, Olaszország és Németország nemzetbiztonsági tanácsadói – közölték.
Szerdán találkozóra került sor az Egyesült Államok vezérkari főnökének, Dan Caine tábornok, az Egyesült Államok Európai Parancsnoksága parancsnokának és a NATO európai főparancsnoka, Alexus Grynkewich tábornok, valamint a legfontosabb európai országok védelmi minisztereinek részvételével.
A katonai találkozókra a Fehér Házban hétfőn Trump, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és több más fontos európai szövetséges között lezajlott megbeszélések után került sor.
A találkozók során
A szerdai találkozókról tájékozott tisztségviselő szerint az Egyesült Államok részvételének bejelentése „mindent megváltoztatott” az Ukrajna biztonsági garanciáival kapcsolatos tervezés terén.
A „Tettrekészek koalíciója” – az ukrán szövetségesek egyik legfontosabb csoportja – katonai tervezői már korábban is tárgyaltak Ukrajna biztonságáról, de ezek a tárgyalások „csak eddig jutottak el, mert nagy ismeretlen volt számukra, hogy mi az Egyesült Államok álláspontja” – mondta a tisztségviselő.
A tisztségviselő szerint azonban a szövetségesek „tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok részvétele ellenére, amelyről még nem született konkrét döntés, első sorban rájuk hárul a felelősség Európa biztonságáért”.
Eközben a Reuters saját forrásokra hivatkozva azt közölte:
– állítja három, a Kreml legfelső vezetésének gondolkodásmódját jól ismerő forrás.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Mint simeretes, az orosz elnök pénteken Alaszka államban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel az első orosz–amerikai csúcstalálkozón több mint négy év után, és a háromórás zárt ülés szinte teljes idejét azzal töltötték, hogy megvitatták, milyen kompromisszum születhet Ukrajna ügyében – állítják a források, akik névtelenséget kértek, hogy érzékeny kérdésekről beszélhessenek.
A találkozó után Putyin Trump mellett elmondta, hogy az remélhetőleg megnyitja az utat a béke felé Ukrajnában, de egyik vezető sem mondott részleteket arról, hogy miről tárgyaltak.
A csúcstalálkozón elhangzott Putyin-ajánlatról eddigi legrészletesebb, orosz forrásokból származó tudósításában a Reuters felvázolta, hogy a Kreml milyen feltételeket szeretne látni egy esetleges békeszerződésben, amely véget vetne a több százezer ember életét követelő háborúnak.
Az orosz források szerint
amelyek szerint Kijevnek át kellett volna adnia Moszkva által Oroszország részének tartott négy tartományt: Kelet-Ukrajnában Donyeck és Luhanszk tartományokat, amelyek együtt alkotják a Donbaszt, valamint délen Herszon és Zaporizzsja régiókat.
Kijev elutasította ezeket a feltételeket, mivel azok megadásnak minősülnének.
Az új javaslatában az orosz elnök ragaszkodott ahhoz a követeléséhez, hogy Ukrajna teljesen vonuljon ki a Donbasz azon részeiből, amelyeket még mindig ellenőrzése alatt tart.
Cserébe azonban Moszkva befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat Zaporizzsjában és Herszonban, tették hozzá.
Az Egyesült Államok becslései és nyílt forrásokból származó adatok szerint Oroszország a Donbasz területének körülbelül 88 százalékát, Zaporizzsja és Herszon területének pedig 73 százalékát ellenőrzi.
A források szerint
Putyin továbbra is ragaszkodik korábbi követeléseihez, miszerint Ukrajna adja fel NATO-tagsági törekvéseit, és az Egyesült Államok vezette katonai szövetség tegyen jogilag kötelező érvényű ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább kelet felé, valamint korlátozza az ukrán hadsereget, és állapodjon meg arról abban, hogy nem vetnek be nyugati csapatokat Ukrajnában békefenntartó erőként – közölték a források.
Az orosz erők jelenleg Ukrajna területének ötödét ellenőrzik.
A Kremlhez közeli három forrás szerint az alaszkai Anchorage-ban tartott csúcstalálkozó a háború kezdete óta a legjobb esélyt jelenti a békére, mert konkrét megbeszélések folytak Oroszország feltételeiről, és Putyin hajlandóságot mutatott az engedményekre.
– mondta az egyik forrás.
A források jelezték: ha Ukrajna nem hajlandó átadni a Donbasz maradék részét, akkor a háború folytatódni fog.
Az sem világos, hogy az Egyesült Államok elismeri-e az oroszok által ellenőrzött ukrán területek hovatartozását – tették hozzá.
Egy negyedik forrás szerint bár a gazdasági kérdések másodlagosak voltak Putyin számára, tisztában van Oroszország gazdasági sebezhetőségével és azzal, hogy milyen mértékű erőfeszítésekre lenne szükség ahhoz, hogy tovább nyomuljon Ukrajnában.
Őrizetbe vettek egy ukrán férfit az Északi Áramlat elleni szabotázs kapcsán
Csütörtökön letartóztattak egy ukrán férfit egy olaszországi nyaralóban, mert felmerült a gyanú, hogy ő koordinálta az Északi Áramlat gázvezeték elleni 2022-es támadásokat.
A Bold szerint a férfi ukrán titkosügynök. A lap szerint a gyanúsított, Serhii K. századosi rangban szolgált az ukrán hadseregben, korábban pedig az SZBU hírszerző ügynökségnél dolgozott, valamint a háború első hónapjaiban egy elit légvédelmi egységet vezetett.
A letartóztatás áttörést jelent az ügyben, amely fokozta a feszültséget Oroszország és a Nyugat között.
A Moszkva és a Nyugat által szabotázsnak minősített robbanások jelentősen csökkentették az orosz gázellátást Európába, ami az ukrajnai konfliktus jelentős eszkalációjához vezetett és szűkítette az energiaellátást a kontinensen. Senki sem vállalta a felelősséget a robbanásokért, Ukrajna pedig tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna benne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!