
Szankciós politika. Az értesülések szerint Trump csapata a szankciók enyhítését és szigorítását is fontolgatja
Fotó: Donald Trump/Facebook
Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói átfogó szankciós stratégiát dolgoznak ki, amelynek célja az orosz-ukrán háború diplomáciai megoldásának elősegítése – jelentette a Bloomberg csütörtökön a megbeszéléseket ismerő névtelen forrásokra hivatkozva.
2025. január 17., 10:592025. január 17., 10:59
Ezt Trump csapata szerint az indokolja, hogy Oroszország fosszilistüzelőanyag-ipara továbbra is az Ukrajna elleni háborújának elsődleges finanszírozási forrásaként szolgál.
A Trump-csapat állítólag két megközelítést mérlegel. A politikai ajánlások első csoportja azt javasolja, hogy
A második lehetőség a szankciók kiterjesztését jelentené a maximális nyomásgyakorlás érdekében, növelve a Moszkvára gyakorolt befolyást.
Trump csapata azt is mérlegeli, hogy hogy szankciók révén gyakoroljon nyomást Iránra és Venezuelára is – jelentette a Bloomberg.
A Biden-kormányzat és az Egyesült Királyság a közelmúltban az eddigi legszélesebb körű szankciókat vezette be az orosz olajágazat ellen, amelyek az „árnyékflotta” közel 200 hajóját, kulcsfontosságú olajipari vállalatokat és kapcsolódó szervezeteket céloztak meg.
Ezek az intézkedések, amelyeket a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) január 10-én jelentett be,
A G7-országok azt is fontolgatják, hogy megszigorítják az orosz olajra vonatkozó, meglévő, hordónkénti 60 dolláros árkorlátot – jelentette a Bloomberg december 19-én.
Ukrajna a kulcsfontosságú infrastruktúrára mért célzott dróncsapásokkal megzavarta Oroszország olajtermelését. A jelentések szerint a tuapszi, az iljicsi és a novosahtyinszki finomítók a szankciók és az ukrán támadások együttes hatása miatt csökkentették vagy felfüggesztették működésüket.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
szóljon hozzá!