Mi lesz a vége? Donald Trump szerint közel lehet a fegyverszünet Iránnal, de a katonai műveletek még folytatódnak
Fotó: EPA/Agerpres
Donald Trump szerint Irán egy kőolajra és földgázra vonatkozó értékes „ajándékot” adott az Egyesült Államoknak – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden.
2026. március 25., 08:442026. március 25., 08:44
Trump részleteket nem említve annyit mondott, hogy egy „nagyon nagy ajándék, ami rendkívüli sok pénzt ér”, de hozzátette, hogy pontosan nem mondhatja el, miről van szó, de annak ténye azt mutatja, hogy az amerikai diplomácia a megfelelő emberekkel beszél.
Trump megismételte, hogy
Az elnök közlése szerint Irán beleegyezett abba, hogy véglegesen lemond nukleáris fegyver birtoklására vonatkozó törekvéséről.
Hozzátette, hogy az amerikai katonai művelet sikeres, ennek során Irán elvesztette katonai infrastruktúráját és korábbi vezetőit.
A Központi Parancsnokság kedden közölte, hogy a február 28-án kezdett katonai támadássorozat eredményeként eddig 9 ezret meghaladó célpontot találtak el az amerikai haderő eszközeivel Irán területén, amivel jelentős mértékben csökkentették az iráni haderő bevetési képességeit.
Egy iráni forrás kedden a CNN-nek elmondta, hogy „kapcsolatfelvétel” történt az Egyesült Államok és Teherán között, és hogy
„Az elmúlt napokban Washington kezdeményezésére kapcsolatfelvétel történt az Egyesült Államok és Irán között, de ez még nem érte el a teljes körű tárgyalások szintjét” – mondta a forrás. „Különböző közvetítőkön keresztül üzenetek érkeztek, hogy felmérjék, lehet-e megállapodásra jutni a háború befejezéséről.”
„A vizsgált javaslatok nem csupán a tűzszünet elérését célozzák, hanem egy konkrét megállapodást az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus befejezésére” – tették hozzá a források, anélkül, hogy további részletekbe bocsátkoztak volna.
A forrás nem volt hajlandó kommentálni Donald Trump amerikai elnök nyilvános nyilatkozatait a tárgyalásokról, és hangsúlyozta, hogy Irán álláspontja mindig is egyértelmű volt: Teherán kész megfontolni minden megvalósítható javaslatot.
– mondta a forrás.
„Irán készen áll arra, hogy minden szükséges garanciát megadjon arra, hogy soha nem fog nukleáris fegyvereket fejleszteni, de jogosult a nukleáris technológia békés célú felhasználására.”
A forrás ragaszkodott ahhoz, hogy minden javaslatnak tartalmaznia kell az Iránra kiszabott összes szankció megszüntetését is.
Eközben
Peking szerint a beszélgetésre Teherán kérésére került sor.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során Vang kijelentette, hogy a tárgyalások „az iráni nemzet és nép érdekeit szolgálják, és egyben a nemzetközi közösség általános kívánságát is tükrözik”.
„Minden félnek” meg kell ragadnia „minden lehetőséget és esélyt a békére, és a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a béketárgyalásokat” – mondta Vang a kínai külügyminisztérium által közzétett közlemény szerint.
Kína hetek óta szorgalmazza a harcok befejezését, és elítéli az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadását.
Arra is sürgetett „minden felet”, hogy támogassa a tűzszünetet, és elítélt „minden polgári személyek és nem katonai célpontok elleni válogatás nélküli támadást”, miközben nem ítélte el kifejezetten Irán katonai megtorlását.
Vang szavai arra is utalhatnak, hogy
Kína régóta Teherán fontos gazdasági és diplomáciai partnere, de az iráni kormány konfliktus alatti taktikája – a Hormuzi-szoros lezárása és a Perzsa-öböl országai elleni támadások – bonyolította Peking diplomáciáját, miközben növelte a világ legnagyobb olajimportőrének gazdasági kockázatait is.
A kínai fél szerint Araghcsi közölte Vanggal, hogy Irán „elkötelezett egy átfogó tűzszünet elérése mellett, nem csupán ideiglenes fegyverszünetet akar”.
Az iráni közlemény szerint Araghcsi hangsúlyozta Irán „szilárd elszántságát, hogy továbbra is megvédje nemzeti szuverenitását és területi integritását”, és ezt addig fogja tenni, amíg „az agresszorok meg nem bánják tetteiket”.
Közben az ENSZ-képviselete által közzétett üzenetben
A BBC rámutat: a közlemény lényegében hivatalossá teszi azt a helyzetet, amely az elmúlt napokban alakult ki, amikor országok vagy vállalatok csendben tárgyaltak hajóik biztonságos áthaladásáról a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán.
Az X-en közzétett bejegyzésében az iráni ENSZ-képviselet kijelentette, hogy a hajók akkor részesülhetnek ebben a kedvezményben, „ha nem vesznek részt Irán elleni agresszív cselekményekben, nem támogatják azokat, és teljes mértékben betartják a kihirdetett biztonsági előírásokat”.
A hónap eleje óta a Hormuzi-szoroson sikeresen áthaladt hajók között vannak kínai, indiai és pakisztáni hajók is.
A téma kapcsán Eszmail Bagei iráni külügyi szóvivő kijelentette:
„A Hormuzi-szoroson való áthaladásra vonatkozóan számos intézkedés van érvényben az Iránra kényszerített háborús helyzet miatt” – mondta az India Todaynek adott keddi interjújában.
„Más államok, amelyeknek semmi közük ehhez az agresszióhoz, átkelhetnek a Hormuzi-szoroson az iráni hatóságokkal való szükséges egyeztetés után, annak érdekében, hogy az áthaladás biztonságosan és megbízhatóan történjen” – tette hozzá.
Mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint
„Irán szerint az atomerőműben nem keletkezett kár, a személyzet tagjai sem sérültek meg, és az erőmű állapota normális” – áll a közleményben.
Az IAEA vezetője, Rafael Grossi, ismételten felszólított a „konfliktus során a nukleáris biztonsági kockázatok elkerülése érdekében a lehető legnagyobb visszafogottságra”.
Irán egyetlen működő atomerőművét, a déli Buser városában található létesítményt a múlt héten is találat érte, de sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
Mindeközben a katonai csapások folytatódtak, az izraeli légierő szerdára virradóra Teheránt bombázta, míg az iráni hadsereg folytatta az Izrael és a környező arab államok elleni csapásait, amelyek során rakétákat lőttek ki a zsidó államra, és személyi sérülést nem okozó dróncsapás érte a kuvaiti repülőteret.
Amerikai csapatok érkeznek Irán térségébe
A Pentagon várhatóan több ezer katonát küld a Közel-Keletre az amerikai hadsereg elit 82. légideszant-hadosztályából – közölte kedden a Reuters hírügynökséggel a kérdéssel tisztában lévő két forrás, ami tovább növeli az amerikai katonai jelenlét megerősítését, miközben Donald Trump elnök egy esetleges, a háború befejezését célzó megállapodásról tárgyal Teheránnal.
A Reuters március 18-án számolt be először arról, hogy Trump kormánya több ezer további amerikai katona bevetését fontolgatja, ami kiterjesztené a lehetőségeket az iráni területen belüli erőbevetésre is. Egy ilyen eszkaláció drámaian megnövelheti a tétet a konfliktusban, amely már a negyedik hetében jár, és felkavarta a globális piacokat.
A névtelenséget kérő tisztviselők nem részletezték, hogy a csapatok a Közel-Kelet melyik részére kerülnek, illetve mikor érkeznek a régióba. A katonák az észak-karolinai Fort Braggben állomásoznak. Az egyik forrás a Reutersnek elmondta, hogy még nem született döntés az Iránba történő csapatküldésről, de a katonák felkészülnek a régióban esetlegesen végrehajtandó jövőbeli műveletekre. Az egyik forrás szerint a Pentagon 3000 és 4000 közötti számú katonát készül kiküldeni.
A katonák bevetése a Reuters március 20-i jelentését követi, amely szerint az Egyesült Államok úgy döntött, hogy több ezer tengerészgyalogost és tengerészt küld a USS Boxer nevű kétéltű támadó hajóra, a tengerészgyalogos expedíciós egységgel és a kísérő hadihajókkal együtt a Közel-Keletre.
A további erők régióba vezénylése előtt 50 000 amerikai katona tartózkodott ott. A megerősítésről szóló hír alig egy nappal azután érkezett, hogy Trump elhalasztotta az iráni erőművek bombázásával kapcsolatos fenyegetéseit, mondván, hogy „termékeny” tárgyalásokra került sor Iránnal.
Források korábban azt állították, hogy az amerikai hadsereg az iráni háborúval kapcsolatos lehetőségeket mérlegelte, beleértve a Hormuzi-szoros biztosítását, esetleg amerikai erők Irán partvidékére történő telepítésével.
A Reuters jelentése szerint a Trump-kormány azt is megvitatta, hogy szárazföldi erőket küldjön-e Irán Harg-szigetére, amely az ország olajexportjának 90 százalékát bonyolítja.
A 82. légideszant-hadosztály, amely a parancs kézhezvételétől számított 18 órán belül bevethető, ejtőernyős támadások végrehajtására specializálódott.
Francia külügyminiszter: Izrael tartózkodjon a dél-libanoni terület megszerzésére irányuló műveletektől
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kedden arra kérte Izraelt, hogy "tartózkodjon" a dél-libanoni terület megszerzésére irányuló műveletektől, miközben üdvözölte, hogy Libanon kiutasította Teherán bejrúti nagykövetét.
„Felszólítjuk az izraeli hatóságokat, hogy tartózkodjanak az ilyen szárazföldi műveletektől, amelyek súlyos humanitárius következményekkel járnának, és tovább súlyosbítanák az ország már így is drámai helyzetét” – mondta a francia diplomácia vezetője az AFP hírügynökségnek adott interjúban.
Továbbá „a legnagyobb határozottsággal elítéljük (az izraeli pénzügyminiszter Becalel) Szmotrics szavait, aki a Litani folyót Izrael északi új határvonalaként említette, ami nyilvánvalóan súlyos megsértése Libanon szuverenitásának és területi integritásának” – mondta Barrot.
Izrael kedden bejelentette, hogy elfoglal egy nagyobb területet Libanon déli részén a biztonsága érdekében, miközben folytatta a légicsapásait Libanon többi részén.
Emmellett a külügyminiszter „üdvözölte a libanoni kormány nyilatkozatait és tetteit (...) amely ma reggel bátor döntést hozott az iráni nagykövet kiutasításáról, miután Irán támogatása érdekében a Hezbollah a háborúba lépésről döntött, belesodorva az egész országot a háborúba, amely pedig lassan, de biztosan kezdett felépülni a korábbi válságokból” – tette hozzá a francia miniszter.
A libanoni külügyminisztérium kedden bejelenette, hogy nemkívánatos személlyé nyilvánította Libanon az iráni nagykövetet, és március 29-i hatállyal kiutasította az országból.
Barrot üdvözölte a libanoni kormány azon döntését is, hogy kiutasította az iráni Forradalmi Gárda számos tagját Libanonból.
„Ez nem semmi, ezek fontos döntések” – fogalmazott a francia kormánytag.
Gideon Szaár izraeli külügyminiszter kedden felszólította a libanoni hatóságokat, hogy „konkrét és jelentős lépéseket” tegyenek az Irán-barát Hezbollah iszlamista mozgalom ellen, amelyet két miniszter – Rakan Naszreddin, az egészségügyi tárca vezetője és Mohammad Haidar a munkaügyi tárca élén – képvisel a libanoni kormányban.
Barrot a múlt héten Libanonban, majd Izraelben tett látogatást.
„Történelmi lehetőség van most arra, hogy Libanon és Izrael között új együttműködések jöhessenek létre” – vélte a külügyminiszter, aki látogatásai során arra kérte „a libanoni és izraeli hatóságokat”, hogy „ragadják meg ezt a lehetőséget”, „a lehető leggyorsabban”, abban a pillanatban, amikor a libanoni kormány lépései „bizonyítják, hogy tettekre váltja az ígéreteit”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök támogatásáról biztosította Orbán Viktor magyar miniszterelnököt a közelgő magyarországi parlamenti választáson a Truth Social közösségimédia-platformján közzétett bejegyzésében.
Fedezze fel a Dél-Alföld egyik legbájosabb kisvárosát, Gyulát, ahol 2026-ban is színes programkínálat várja az idelátogatókat! Ha pihenésre, feltöltődésre és élményekre vágyik, a Hőforrás Hotel és Üdülőház ideális választás lehet.
Az ukrán légierő kedden este a Telegramon közölte: az orosz hadsereg csaknem ezer drónnal támadta Ukrajnát az előző 24 órában.
Az ügyészség közleménye szerint a Szergej N. néven azonosított ukrán állampolgár 2025 decembere óta egy orosz hírszerző szolgálat megbízásából Németországban megfigyelés alatt tartott egy Ukrajnának drónokat és pótalkatrészeket szállító személyt.
Irán külügyminisztere, Abbász Araghcsi titokban tájékoztatta Steve Witkoff amerikai megbízottat, hogy Modzstaba Hamenei legfelsőbb vezető jóváhagyta a potenciális megállapodás elérésére irányuló tárgyalásokat.
Oroszország keddre virradóra nagyszabású rakétás és drónos támadást indított több ukrán város ellen, amelynek során legalább három ember meghalt és 16-an megsérültek – jelentették a helyi hatóságok.
Miközben továbbra is zajlik az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, Donald Trump szerint hétfőn is folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi „konstruktív” első tárgyalásokat követően.
Először az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja óta magas szintű NATO-küldöttség látogatott Kijevbe, hogy megvitassa az ukrán katonák jövőbeli részvételét a NATO hadgyakorlatain.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn, március 23-án közölte, hogy az Egyesült Államok és Irán „az elmúlt két napban nagyon konstruktív és gyümölcsöző megbeszéléseket folytatott a közel-keleti konfliktus teljes és végleges rendezéséről”.
Magyarországi üzletekből lopott az a román házaspár, amelynek tagjait nemzetközi körözés alapján a román rendőrség tartóztatta le, majd a napokban átadta a magyar hatóságoknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!