Fotó: Donald Trump/Facebook
Donald Trump még győzhet, mert az úgynevezett csatatér államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben – véli Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az Egyesült Államokban nagyon sokan éltek a levélszavazat lehetőségével, a jelek szerint a holnap rendezendő elnökválasztás után még jó néhány napot várni kell a végeredményre.
2020. november 02., 08:422020. november 02., 08:42
2020. november 02., 08:452020. november 02., 08:45
November 3-án, kedden tartják az amerikai elnökválasztást, de már több mint hatvanmillióan leadták szavazatukat levélben. A felmérésekben továbbra is Joe Biden demokrata elnökjelölt vezet, a hivatalban lévő, újrázni készülő republikánus elnök hátránya viszont csökkent az utóbbi egy hétben a kulcsfontosságú államokban. Az Egyesült Államok majdhogynem polgárháborús hangulatban várja az elnökválasztást.
Magyarics Tamást a tengerentúli törésvonalakról kérdeztük, s arról, hogy a mély megosztottság milyen hatással van a választásokra. Mint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatója elmondta,
Ami az ideológiai törésvonalat illeti, a szakértő megemlítette, hogy a liberálisok (a baloldal, elsősorban az úgynevezett progresszívek) a genderideológiától kezdve a faji és egyéb kisebbségek vélt és/vagy valós sérelmeinek felkarolásán át a radikális zöld politikáig számos, az amerikai főáramtól balra eső politikát támogatnak.
Hozzátette: legújabb „vadhajtásaik” (a Fekete életek számítanak vagy a metoo mozgalom) már alapjában támadják az amerikai hagyományokat.
Ragaszkodnak a hagyományos családmodellhez és az értékek szerepéhez az életben – szemben a szélsőbalos liberálisokkal, akik mindent relativizálnak, szerintük nincsenek egyetemes értékek” – jelentette ki a Krónikának Magyarics Tamás.
Az elemző fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy újabb törésvonal alakult ki a fajok közt: a fehérek túlnyomó többsége republikánus szavazó, míg a faji kisebbségek demokrata szavazók, így az afrikai-amerikaiak mintegy kilencven százaléka, a hispánok közel kétharmada.
Kérdésünkre, hogy mi a legfőbb mozgósító erő Biden, illetve Trump oldalán, az ELTE tanára azt mondta, Joe Biden legfőbb mozgósító ereje a Trump-ellenesség az amerikai társadalom baloldalán és a mérsékeltek egy részénél, üzenete szerint vissza akarja hozni a „normalitást”.
Szakpolitikai kérdésekben lényegében Barack Obama politikájának folytatását ígéri: az Obamacare új változatát, a zöld politikát (széndioxid-mentes Egyesült Államok egy-két évtizeden belül), a munkahelyek megvédését, liberálisabb bevándorláspolitikát, infrastrukturális beruházásokat. Továbbá adóemelést a vállalatok, valamint az évi négyszáz ezer dollárnál többet keresők számára, faji kvóták megemelése az élet több területén. Egyszóval: a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentését, és egy egalitáriánusabb társadalmat” – összegzett a szakértő. Hozzátette:
A másik oldalon az újrázásra készülő elnök további adócsökkentéseket ígér; a „rend és a törvény” helyreállítását az egész országban, tekintettel az utóbbi hónapok zavargásaira, továbbra is szigorú bevándorlási politikát, az amerikai érdekek kíméletlen védelmét akár a szövetségesekkel szemben is – vázolta Trump ígéreteit Magyarics Tamás. Úgy vélte, hatásos a negatív kampányüzenete is:
Ki nyeri a választást? – szögeztük a szakértők számára legkevésbé kedvelt kérdést Magyarics Tamásnak. Aki elmondta, az eddig leadott több tízmillió szavazatról természetesen nem lehet tudni, hogy milyen irányba viszik az elnökválasztást – a szavazatszámlálást a legtöbb államban azután kezdik, hogy november 3-án személyesen is leadták a voksolni kívánók a szavazataikat. „A feltételezések szerint jóval több demokrata kívánt élni a levélszavazással, mint republikánus, ezért
A jelek szerint jó néhány napot várni kell az eredménnyel, hacsak valamelyik jelölt nem nyer fölényesen, mert a levélszavazatok feladási határideje több helyen november 3-a, s emiatt a voksok számlálása akár a hónap közepéig is eltarthat” – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő.
Magyarics Tamás lapunknak elmondta, Trump elvileg még győzhet, mert az úgynevezett „csatatér” államokban, ahol valójában eldől a küzdelem, a hátránya sokkal kisebb, mint az országos felmérésekben, azaz, átlagosan három-négy százalék, ami még a hibahatáron belül is van. Kiemelte ugyanakkor, a hivatalban lévő elnöknek némileg nagyobb hátrányból kellene most fordítania, mint 2016-ban, és talán a legnagyobb akadály előtte az, hogy négy évvel ezelőtt Hillary Clintont többen utasították el, mint őt, most viszont őt utasítják el sokkal többen, mint Bident.
– nyomatékosította a budapesti egyetemi oktató.
Különben a Floridai Egyetem választásokkal foglalkozó kutatócsoportjának szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a választásra jogosult amerikaiak közül több mint 90 milliónyian már leadták szavazatukat levélben vagy személyesen, a korai voksolás biztosította lehetőségekkel élve. Elemzők szerint ez rekordnak számít, a 2016-os választási részvétel 65 százalékát jelenti.
Nemcsak a republikánus elnökről és demokrata kihívójáról voksolnak az amerikaiak november 3-án.
A szenátust illetően 35 bársonyszék sorsáról döntenek. Megválasztják a szövetségi főváros, Washington és az Egyesült Államok tengerentúli területeinek összesen hat kongresszusi képviselőjét is, nekik azonban nincs szavazati joguk a törvénykezés során. Ezen kívül 11 tagállamban és 2 tengerentúli területen kormányzóválasztás és helyi választások is lesznek, valamint számos kérdésben népszavazást tartanak.
Kaliforniában például arról voksolnak, hogy a sofőrök és az ételfutárok ismét egyéni vállalkozók lehessenek, ez ugyanis könnyítene társadalombiztosítási és adózási terheiken és lehetővé tenné számukra a munkanélküli segélyt is. Coloradóban a régebben még veszélyeztetett szürke farkasok védelmében felállítandó bizottságról, és az abortusz szigorításáról szavazhatnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!